Szervezeti és működési szabályzat

Módosítás: 2014. 08. 06., szerda 23:19
Készült: 2014. 08. 06., szerda 21:13

BEVEZETŐ.. 3

1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja. 3

2. A szervezeti és működési szabályzat hatálya. 4

3. Az intézmény jellemzői 4

4. Az intézmény alapító okirata. 4

5. Az intézmény működési rendje. 7

6. Az intézmény vezetése. 7

6.1. Az intézmény szervezeti struktúrája. 8

6.2. Vezetési jogkörök. 8

6.3. A vezetők intézményben tartózkodásának rendje. 9

6.4. A vezetők akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje. 10

6.5. Az óvoda vezetősége. 10

7. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel 10

8. Az óvoda biztonságos működését garantáló szabályok. 11

9. Az intézmény belső kapcsolati rendszere. 12

9.1 A szervezeti egységek és a vezetők, illetve a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje  12

9.1.1. A közalkalmazottak. 12

9.2. A nevelőtestület 13

9.7. Minőségfejlesztési team.. 15

9.8. Közalkalmazotti Tanács. 15

10. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje. 15

11. A gyermekek közössége. 15

12. A szülői szervezet 16

13. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések. 17

14. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere. 17

15. Az intézményi védő-óvó előírások. 19

15.1. A gyermekvédelmi feladatok ellátásának rendje. 19

15.2. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok. 20

15.4. A nevelő-oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtése. 21

16. Rendkívüli esemény. 23

17. Ünnepek, megemlékezések, hagyományok rendje. 24

17.1. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje. 24

18. Általános rendelkezések. 24

19. Záradék. 26

20. Mellékletek. 26

 


BEVEZETŐ

 

1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja

A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, hogy meghatározza a költségvetési szerv szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe.

 

Az SZMSZ elkészítését megalapozó jogszabályok:

2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről

2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.)

368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.)

2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt)

2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól

62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről

335/2005. (XII. 29.) Korm. Rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről

1995. évi LXVI. törvény a közokiratokról, a közlevéltárakról ás a magánlevéltári anyag védelméről

296/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskolaügyi ellátásról

44/2007. OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári

 

1. Eljárásjogi kérdések:

A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg.

 

Nevelőtestület joga:

A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület fogadja el, mely jogkörét nem ruházhatja át.

Fenntartó joga:

Az SZMSZ, a házirend, a pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Az egyetértés kialakítására harminc nap áll rendelkezésre.

A Nemzetiségi önkormányzat joga:

Az SZMSZ, a házirend, a pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyek a nemzetiségi nevelés tárgykörébe tartozik, a nemzetiségi önkormányzat egyetértése szükséges. Az egyetértés kialakítására harminc nap áll rendelkezésre.

A szülő joga különösen, hogy megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. A szülői szervezet, az

SZMSZ elfogadásakor véleménynyilvánítással élhet.

 

Nyilvánosság:

Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot az óvoda honlapján, vagy helyben az óvodai hirdetőtáblán elhelyezett nyomtatott formában, meg lehet tekinteni. A dokumentumokkal kapcsolatos felvilágosítást a vezetőtől lehet kérni.

 

2. A szervezeti és működési szabályzat hatálya

Területi: kiterjed az óvoda épületére, az óvoda udvarára és nevelési időben történő óvodán kívüli foglalkozásokra.

Személyi: kiterjed az óvoda minden jogviszonnyal rendelkező alkalmazottjára, az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre, és ahol érintett, ott a szülők körére is.

Időbeli: a fenntartó jóváhagyását követően a kihirdetés napjától válik hatályossá.

A szervezeti és működési szabályzatba foglaltak megszegése esetén, az alkalmazottakkal szemben az óvodavezető munkáltatói jogkörében eljárva hozhat intézkedést. A szülői vagy más nem az intézményben dolgozó személyt, az óvodavezető tájékoztatja a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását, és ha ez nem vezet eredményre, a rendbontót felszólítja az intézmény elhagyására.

 

3. Az intézmény jellemzői

A közoktatási intézmény - az alapító okirata aláírásának napjára visszamenő hatállyal - a nyilvántartásba vétellel jön létre. Az alapító okirat konkrétan meghatározza az intézmény közoktatási feladat-ellátási tevékenységével kapcsolatos jellemzőket, valamint működési feltételeket. A közoktatási intézménynek a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel rendelkeznie kell. Az óvoda akkor rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel, ha rendelkezik állandó saját székhellyel, állandó saját alkalmazotti létszámmal, továbbá a jogszabályban meghatározott eszközökkel, szabályzatokkal és a működéséhez szükséges pénzeszközökkel.

 

4. Az intézmény alapító okirata

Kesztölc község Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8.§ (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21.§ (3) bekezdése, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.Korm.rendelet 5.§ (1)-(2) bekezdései, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet szerinti tartalommal az alábbi alapító okiratot adja ki:

 

1. A költségvetési szerv

 

1.1. Megnevezése: Kesztölci Kiserdei Óvoda

1.2. Idegen nyelvű megnevezése: Kestúcka materská škola „Horička”

1.3. Székhelye: 2517 Kesztölc Cseresznyéshát utca 2/1.

1.4. Jogelődjének megnevezése: Pilisi Óvodák és Bölcsődék Közössége

 Székhelye: 2518 Leányvár Erzsébet utca 46-48.

1.5. Alaptevékenysége: A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint egyéb ágazati jogszabályokban meghatározott, a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig óvodai nevelő intézmény.

1.6. Közfeladata: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben meghatározott óvodai nevelés, valamint a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló, 1997. évi XXXI. törvényben meghatározott gyermekjóléti alapellátás.

1.7. Államháztartási szakágazati besorolása: 851020 Óvodai nevelés

1.8. Alaptevékenységek államháztartási szakfeladat-rend szerinti besorolása:

562912            Óvodai intézményi étkeztetés

562917            Munkahelyi étkeztetés

851011            Óvodai nevelés, ellátás

851012            Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása

(Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján beszédfogyatékos vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral, így súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral küzd. Oktatásuk integráltan történik.)

851013            Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás

856020            Pedagógiai szakmai szolgáltatások

1.9. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat.

1.10. Alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése: nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése

 

2.Kötelezően előírt kiegészítő adatok:

A költségvetési szerv:

 

2.1. Illetékessége, működési köre: Az óvoda feladat-ellátási kötelezettsége elsősorban Kesztölc község illetékességi területére terjed ki. A szabad óvodaválasztás érvényesítése csak az intézmény fennmaradó üres férőhely-kapacitása terhére történhet.

2.2. Alapító neve, székhelye: Kesztölc község Önkormányzata 2517 Kesztölc Szabadság tér 11.

2.3. Irányító neve és székhelye: Kesztölc község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2517 Kesztölc Szabadság tér 11.

2.4. Fenntartó neve és székhelye: Kesztölc község Önkormányzata 2517 Kesztölc Szabadság tér 11.

2.5. Gazdálkodási besorolása: önállóan működő költségvetési szerv

3. Vezetőjének megbízási rendje:

3.1. Az intézmény vezetőjét a köznevelésről szóló, 2012. évi CXC törvény 67. §,  a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20/ A. §, az e törvény végrehajtására kiadott a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIIL 31.) EMMI rendelet alapján - pályázat útján - öt év, határozott időtartamra a Képviselő-testület nevezi ki.

3.2.  Az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.

 

4. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése:

4.1. Az intézményben foglalkoztatottak közalkalmazottak.

4.2. Jogviszonyukat a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és e törvény végrehajtására kiadott 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet szabályozza.

4.3. Egyes foglalkoztatottjainak jogviszonya munkavállaló, akikre nézve a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény az irányadó.

4.4. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (pl. megbízási jogviszony) alkalmazandó.

4.5. Munkáltatói jogokat a költségvetési szerv vezetője gyakorolja.

 

5. Az intézmény típusa: óvoda

 

6. Maximális gyermeklétszám: 100 fő

6.1. Óvodai csoportok száma: 4

 

7. A feladat ellátását szolgáló vagyon: A kesztölci 1304/3 hrsz.-ú, ténylegesen 2517 Kesztölc Cseresznyéshát utca 2/1. szám alatti ingatlan, a benne lévő felszerelések és ingóságok Kesztölc község Önkormányzatának kizárólagos tulajdonában állnak.

 

8. A vagyon feletti rendelkezési jog: A vagyon feletti rendelkezés Kesztölc község Önkormányzata Képviselő-testületének mindenkor hatályos, az Önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodásról szóló vagyonrendelete alapján történik.

 

Záradék:

 

1. Jelen alapító okirat 2013. július 2-én lép hatályba.

2. Az alapító okiratot Kesztölc község Képviselő-testülete 41/2013.(IV.24.) számú határozattal hagyta jóvá.

 

4.1. A fenntartó kesztölci Önkormányzat költségvetési rendeletében jóváhagyott, elsősorban szakmai célú költségvetési keretekkel rendelkezik, amelyek felett kötelezettségvállalási, teljesítésigazolási joggal és felelősséggel bír. Jogköre az önkormányzat képviselő-testülete által jóváhagyott előirányzat felhasználására, illetve előirányzat módosítás kezdeményezésére terjed ki.

A költségvetés tervezésének előkészítő fázisában a nevelőtestület véleményét kikérve, a reális szükségleteket figyelembe véve, az óvodavezető javaslatot tesz az elemi költségvetés egyes tételeire. Döntési jogköre kizárólag a fenntartó önkormányzat képviselőtestületének van.

Pénzügyi-gazdasági feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.

Pénzügyi gazdasági tevékenységet intézményen belül ellátó személyek: óvodavezető, vezető-helyettes. Feladat és hatáskör tekintetében a munkaköri leírásban foglaltak az irányadók.

 

4.2. Az óvoda feladatellátását szolgáló vagyon a fenntartó Önkormányzat törzsvagyonának része. A hatályos jogszabályok valamint a helyi vagyon rendelet értelmében a vagyon feletti rendelkezés jogát az önkormányzat gyakorolja. A 1304/3 HRSZ-ú korlátozottan forgalomképes felépítményes ingatlan használati joga az intézményt illeti meg. Az intézményvezetője a munkaköri leírásában meghatározott hatáskörön és feladatellátáson belül felelős a használat törvényességéért, hatékonyságáért és célszerűségéért. Az intézmény helyiségeit határozott időre (egy nevelési évnél nem hosszabb időtartamra) saját hatáskörben, egy nevelési évnél hosszabb időtartamra a felügyeleti szerv hozzájárulásával bérbe adhatja, amennyiben a bérbeadás az alaptevékenységet nem akadályozza, és nem sérti.

 

5. Az intézmény működési rendje

 

5.1. A nevelési év rendje: A nevelési év szeptember 1-től a következő naptári év augusztus 31-ig tart, melyet pontosan meghatároz az oktatási és kulturális miniszter által kiadott, a tanévrendjéről szóló rendelet.

A nevelési év helyi rendjét az óvoda éves munkaterve tartalmazza. Ebben kerülnek rögzítésre:

-       Az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontjai és felhasználásuk,

-       A karbantartási, felújítási munkák elvégzése érdekében a nyári szünet időpontja,

-       A nemzeti, óvodai ünnepek megünneplésének időpontjai,

-       A nevelőtestületi értekezletek időpontjai,

-       Az óvoda működését befolyásoló feladat-ellátási terv,

valamint minden egyéb, amit a nevelőtestület célszerűnek tart.

 

5.2. A nyitva tartás rendje:

Heti nyitva tartás: Az óvoda hétfőtől péntekig, heti 5 napos munkarenddel tart nyitva.

Az ettől eltérő nyitva tartást – indokolt esetben, előzetes kérelem alapján - az intézmény vezetője engedélyezheti, illetve rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt az Önkormányzat jegyzője rendkívüli szünetet rendelhet el.

Napi nyitva tartás: Az intézmény reggel 630 órától – 1630 óráig fogad gyermekeket.

 

A gyermekek távozásának rendje az intézményből:

            A foglalkozásokat követően: - ha ebédet nem igényel 12 órától – 12 30 óráig,

                                                   - ha ebédet igényel 12 30 órától - 13 óráig lehet kikérni.

A délutáni napirendet és az óvoda zárását figyelembe véve: 15 órától lehet – legkésőbb 16 30 óráig kell elvinni a gyermekeket.

A napi ügyelet és a nyári, illetve esetenkénti téli zárásra vonatkozó rendelkezések a Házirendben találhatók. Az óvoda zárva tartása alatt a szülők halaszthatatlan hivatalos ügyeinek intézése szerdánként 8-12 óra között, az ügyeleti rendnek megfelelően lehetséges.

 

6. Az intézmény vezetése

 

Az alapító okiratban előírt feladat-ellátási kötelezettség - alapfeladat és kisegítő, valamint kiegészítő tevékenység vonatkozásában - továbbá az kesztölci Önkormányzat, mint irányítószerv által meghatározott közvetlen követelmények és feltételek megfelelő ellátásáért az óvoda vezetője felelős. Az intézmény jogszerű működtetése során jogkövető magatartással, korszerű vezetési, menedzselési és szakmai ismeretekkel tervezi, szervezi, koordinálja és irányítja az óvoda életét, belső és külső kapcsolatait.

 

6.1. Az intézmény szervezeti struktúrája

Az intézmény engedélyezett álláshelyeinek száma 13, felhasználása kötött: 7 fő pedagógus – ebből 1 fő óvodavezető, továbbá 4 fő dajka, és l fő pedagógiai asszisztens, 1 fő takarító. Óraadó: logopédus.

Az óvodavezető magasabb vezető beosztású, ő a legfelsőbb vezető, a szervezet irányítója.

Mellette tanácskozási és véleményezési joggal a két érdekképviseleti szerv:

- a közalkalmazottak érdekeit képviselő Közalkalmazotti Tanács,

- a gyermekek/szülők érdekeit képviselő szülői szervezet.

A szervezeten belül megtalálható: - az alá- és fölérendeltség,

-  illetve az azonos szinten belül a mellérendeltség.

 

6.2. Vezetési jogkörök

 

6.2.1. Az óvodavezető jogköre

Az intézményvezető hatáskörét, feladatait meghatározó munkaköri leírást a kesztölci Önkormányzat készíti el, és a polgármester kiadmányozza. A közoktatási törvényvonatkozó előírásai szerint feladata különösen:

A hatáskörébe tartozó, a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása,

A nevelőtestület vezetése,

A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése,

A pedagógiai munka irányítása, ellenőrzése,

A munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása,

A közoktatási intézmény képviselete,

A szülői szervezettel, munkavállalói érdekképviseleti szervekkel való együttműködés,

A nemzeti és óvodai ünnepek méltó megszervezése,

A gyerek és ifjúságvédelmi munka, valamint a gyerekbalesetek megelőzésének irányítása,

A döntés – az egyetértési kötelezettség megtartásával – az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe.

 

6.2.2.Az óvodavezető felelőssége

Az intézményvezetője egy személyben felelős:

az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban, költségvetésben, vagy költségvetési keretben (az azok részét képező megvalósítási tervben, teljesítménytervben), valamint feladat-ellátási megállapodásban foglaltaknak, illetve az irányító szerv által közvetlenül meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelő ellátásáért,

a költségvetési szerv működésében és gazdálkodásában a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért,

a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott, használattal kapcsolatos jogok rendeltetésszerű gyakorlásáért,

az államháztartási belső kontrollrendszer megszervezéséért és hatékony működtetéséért,

a szerv besorolásának megfelelően a szakmai és pénzügyi folyamatos nyomon követési (monitoring) rendszerműködtetéséért, a tervezési, a beszámolási, valamint a közérdekű, és közérdekből nyilvános adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért,

A pedagógiai munkáért,

A gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért,

A nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,

A gyermekbalesetek megelőzéséért,

A gyermekek egészségügyi vizsgálatának ellátásáért,

Az intézmény minőségirányítási programjának működéséért.

 

6.2.3. Az óvodavezető helyettes jogköre

Az óvodavezető közvetlen munkatársa. Munkáját az óvodavezető által készített munkaköri leírás alapján végzi.

A vezető távollétében teljes felelősséggel végzi a vezetési feladatokat.

Munkáját azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják, melyeket közös megbeszélés és egyeztetés után az óvodavezető írásban meghatároz. Elsősorban a pedagógiai munkát segítő alkalmazottak munkájának irányítása, ellenőrzése, értékelése, és a pedagógusok, illetve minden alkalmazott helyettesítésének, szabadságolásának ütemezése, ellenőrzése.

A vezető helyettes megbízásakor és a megbízás visszavonásakor a nevelőtestület véleményezési jogkörrel rendelkezik.

Az óvodavezető helyettes felelőssége

Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartozik az intézményvezetőnek, különösen a pedagógiai munkát segítők munkavégzését illetően, és a pedagógusok helyettesítésének megszervezését illetően.

Beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. A beszámolás idejét az óvoda éves munkaterve, illetve mindig az aktualitás határozza meg.

 

6.3. A vezetők intézményben tartózkodásának rendje

Az intézmény működésével és a szülők ügyeinek intézésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy a teljes nyitvatartási idő alatt a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek.

 

6.4. A vezetők akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje

Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén vezető-helyettese helyettesíti. Az intézményvezető tervezett tartós távolléte esetén (szabadság), valamint nem várható - egy hétnél hosszabb távolléte esetén - a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást.

Az intézmény vezetői feladatainak ellátása tekintetében, váratlan távolléte esetén, írásos megbízás hiányában a helyettesítés rendje:

Az óvoda vezető-helyettese ® ha ő is távol van, akkor

A közalkalmazotti tanács elnöke ® az ő távolléte esetén

Az intézményben tartózkodó szakvizsgázott pedagógus.

A vezető/vezetők helyettesítésére vonatkozó szabályok:

A helyettesítők csak halaszthatatlan ügyben, az óvoda zökkenőmentes működésének érdekében járhatnak el.

Intézkedésük során kötelesek betartani a vonatkozó jogszabályokat, valamint az óvoda szabályzataiba foglalt rendelkezéseket, továbbá tekintettel lenni az óvoda partnerközpontú szemléletére.

Intézkedésükről feljegyzést kötelesek készíteni, melyet a vezető munkába állását követően tájékoztatás céljából haladéktalanul átadnak.

 

6.5. Az óvoda vezetősége

Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Elsődleges feladata az óvodavezető munkájának segítése, különös tekintettel az intézmény működésével kapcsolatos szakmai, és személyi kérdésekre.

A vezetőség tagjai:

-       Óvodavezető

-       Vezető helyettes

-       Közalkalmazotti Tanács elnöke

 

A Közalkalmazotti Tanács elnökének feladatai, és beszámolási kötelezettsége a Közalkalmazotti Szabályzatban rögzített.

A vezetőség megbeszéléseire az éves munkatervben meghatározott időpontokban, valamint az aktuális feladatok elvégzésének tekintetében, szükségszerinti időpontokban kerül sor. Megbeszélést kezdeményezhet a vezetőség bármely tagja. A megbeszélések időpontjának kijelölésénél tekintettel kell lenni a gyermekek szakszerű ellátásának kötelezettségére.

 

7. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel

 

7.1. Belépés

Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt a kaput zárva kell tartani!

Napközben csengetésre bárki az intézmény alkalmazottai közül ajtót nyithat, miután meggyőződött az érkező kilétéről. A látogatótól meg kell kérdezni jövetele célját, kit keres, és amíg várakozik a vendég, bejelenteni, majd elkísérni a kívánt alkalmazotthoz, illetve kihívni a kért alkalmazottat. Az óvodai foglalkozások rendjét, a gyermekek tevékenységét megzavarni nem lehet!

Az önkormányzat képviselőit, szaktanácsadót, szakértőt, más hivatalos és szakmai szervek képviselőit az óvodavezető fogadja.

Az óvoda dolgozói, ügynökök, üzletszerzők, vagy más személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak, kivéve az óvoda által szervezett vásár alkalmával.

 

8. Az óvoda biztonságos működését garantáló szabályok

Megtartása kötelező a közoktatási intézmény területén tartózkodó szülőknek, illetve a közoktatási intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek, és az óvodával jogviszonyban állóknak.

 

8.1. Az óvodába be nem hozható tárgyak, eszközök

- pirotechnikai eszköz pl. petárda

- emberi élet kioltására, illetve maradandó sérülés okozására alkalmas bármilyen fegyvernek használható tárgy pl. szúró, vágó eszköz

- tűzveszélyes anyag pl. benzin, gázolaj

- maróhatású anyag pl. sósav

- kábítószer

Amennyiben az óvoda dolgozói észreveszik, hogy tiltott tárgyakat, eszközöket szándékoznak behozni a szülők, vagy más személyek, azonnal kötelesek felszólítani az intézmény elhagyására és értesíteni az óvoda vezetőjét további intézkedés céljából.

 

8.2. Az óvodában tartózkodás során elvárt viselkedés

 

Az óvoda épületében és az óvoda udvarán minden szülőnek és az óvodával kapcsolatban nem álló személynek kötelessége a kulturált viselkedés szabályait megtartani. Ennek értelmében tartózkodni kell a botrányokozástól, az agresszív/erőszakos illetve erőszakot kiváltó provokatív, másokat zaklató viselkedéstől.

-     botrányos viselkedésnek minősül: mások nyugalmát zavaró hangoskodás, kiabálás, veszekedés, trágár szavak használata, hangos zenehallgatás, valamint erkölcstelen megjelenés és viselkedés.

-     agresszív/erőszakos cselekmény, valamint erőszakot kiváltó provokatív viselkedés: verbális vagy fizikai zaklatás, fenyegetés, zsarolás, szándékos konfliktus előidézése, rongálás, más személyek lökdösése, bántalmazása.

Az óvoda minden dolgozójának, a szülőnek és azon más személyeknek, akik az óvodában tartózkodnak és észlelik a botrányos, agresszív vagy zaklató magatartást, - mérlegelve a sérelmet elszenvedő személy veszélyeztetettségének fokát - testi épségének megóvása érdekében azonnal döntenie kell a szükséges intézkedésről. Fő szabály, hogy a gyermekektől minél távolabb tartsuk az eseményt! A biztonságos működést szolgáló intézkedés lehetőségei, ha már megtörtént a nem kívánt esemény:

-     Életveszélyt okozó testi sértés vagy rendkívül súlyos bántalmazás esetén – a bántalmazó eredménytelen felszólítását és tettének következményére való figyelmeztetését követően, haladéktalanul a mentők és a rendőrség telefonon történő értesítése, eljárás kezdeményezése, az óvodavezető, távollétében intézkedésre jogosult felelős személy tájékoztatása.

-     Botrányokozás esetén a botrányokozó felszólítása a helytelen viselkedés befejezésére és figyelmeztetés cselekményének következményére, továbbá az óvodavezető, illetve távollétében az intézkedésre jogosult felelős személy tájékoztatása.

-     Zaklatás és provokáció esetén, amennyiben ez az óvoda dolgozóira irányul, higgadtan, az agresszió minden jele nélkül a zaklató felszólítása az ilyen irányú viselkedés befejezésére, majd a kijárati ajtó felé vezetése, és az óvodavezető, illetve távollétében az intézkedésre jogosult felelős személy tájékoztatása. Szülők közti zaklatás és provokáció esetén a cselekményt észlelő óvodai dolgozó tájékoztatja az óvodavezetőt, távollétében helyettesét a konfliktusról, aki a továbbiakban intézkedni jogosult.

 

8.3. Más tulajdonának eltulajdonítása

Az óvoda leltárában nyilvántartott, valamint a gyermekek mindennapi óvodai életéhez tartozó tárgyak, eszközök, felszerelések (pl. gyerek ruha), illetve a szülőtársak és az óvodában dolgozók értéktárgyainak eltulajdonítása lopás bűncselekményének minősül. Aki észleli a lopás tényét, köteles jelezni az óvodavezetőnek. Intézkedés megtételére az óvodavezető jogosult. Az intézkedés magába foglalja a jegyzőkönyv felvételét, és a rendőrségi feljelentést.

 

A szervezeti és működési szabályzat 8.1., 8.2., és 8.3. alatti rendelkezéseit nyilvánossá kell tenni oly módon, hogy az mindenki számára hozzáférhető legyen. Felelőse az óvoda vezetője.

 

9. Az intézmény belső kapcsolati rendszere

 

9.1 A szervezeti egységek és a vezetők, illetve a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje

 

9.1.1. A közalkalmazottak

Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szabályozza. További szabályozást - a belső sajátosságokat illetően - az intézményi közalkalmazotti szabályzat tartalmaz.

 

9.1.2.Az alkalmazotti közösség jogai

Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési és döntési jogok illetik meg. A jogok gyakorlásával kapcsolatos megbeszélést, értekezletet az óvodavezető jogosult összehívni. Kezdeményezési joggal a közalkalmazotti tanács elnöke és a minőségfejlesztési team vezetője rendelkezik.

Részvételi jog illeti meg: az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap.

Véleményezési és javaslattevő jog: az óvoda működési körébe tartozó kérdésekben. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítés során az óvodavezetőjének mérlegelnie kell.

Döntési jog: kizárólag az intézményi minőségirányítási program elfogadását illetően. Az intézményi minőségirányítási programot a nevelőtestület által történő elfogadását követően terjesztheti az óvoda vezetője az alkalmazotti értekezlet elé.

Az alkalmazotti közösség megbeszéléseiről minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni.

 

9.1.3. A közalkalmazottak munkarendje

A nevelési évre szóló munkarend az intézmény vezetőjénél található. A vezető helyettes tehet javaslatot a napi munkarend változtatására és a szabadságok kiadására.

Minden közalkalmazottnak kötelessége, hogy munkája során az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat betartsa.

 

9.1.4.A pedagógusok munkarendje

A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése.

A pedagógusok heti kötelező órája 32 óra, heti munkaideje 40 óra

A pedagógus köteles a munkakezdés előtt minimum 5 perccel munkahelyén megjelenni. Munkából való távolmaradását előzetesen személyesen, vagy váratlan késés, távolmaradás esetén, telefonon jelezni annak okát és időtartamát, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. A helyettesítések rendjéért az óvodavezető-helyettes felel.

 

9.1.5. A nem pedagógus munkakörben dolgozók munkarendje

Munkarendjüket a vezető-helyettes állapítja meg, a közalkalmazotti tanács és óvodavezető egyeztetésével, az óvodavezető jóváhagyásával. Munkaidejük heti 40 óra.

Dajkák munkaidő beosztása:

730-1530 óráig, ill.:830-1630 óráig

 

Az alkalmazottak munkakezdés előtt minimum 5 perccel kötelesek munkahelyükön megjelenni, távolmaradásukról értesíteni a vezető-helyettest, illetve váratlan késés, távolmaradás esetén, telefonon jelezni annak okát és időtartamát.

 

9.1.6. Munkatársi értekezletek

Nevelési évenként minimum két alkalommal, a vezető-helyettes hívja össze, az óvodavezető tájékoztatását követően. A munkatársi értekezletre a teljes munkaidőben és a részmunkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottat is meg kell hívni. A napirendi pontokat a vezető-helyettes állítja össze. A munkatársi értekezlet levezetése során lehetőséget kell adni, hogy minden részt vevő elmondhassa véleményét, észrevételét, javaslatot tehessen az érintett témán belül. A munkatársi értekezletről, ha érdemi kérdésben születik döntés jegyzőkönyvet, ha nem, akkor feljegyzést kell készíteni maximum két munkanapon belül, és tájékoztatás céljából haladéktalanul át kell adni az óvodavezetőnek.

 

9.2. A nevelőtestület

A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési kérdésekben az óvoda legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott. Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni az óvodavezető, továbbá ha a nevelőtestület egyharmada kéri. Ha az óvoda szülői szervezete kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt.

 

9.3. A nevelőtestület döntési jogköre

-       A nevelési program elfogadása;

-       Az SZMSZ és a házirend elfogadása;

-       Az intézményi minőségirányítási program elfogadásának tekintetében: az óvodában vezetői feladatot ellátók és a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjai, valamint az értékelés rendjét illetően, továbbá a teljes körű intézményi önértékelés periódusának, módszereinek meghatározásában;

-       A nevelési év munkatervének elfogadása;

-       Átfogó értékelések és beszámolók elfogadása;

-       Az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása;

-       A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása;

-       A nevelési program valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról;

-       Jogszabályban meghatározott más ügyek.

 

9.4.Véleményezési és javaslattevő jogköre

-       Az intézményvezetői programok szakmai véleményezése;

-       Szakmai anyagok véleményezése;

-       Az óvodáról készült publikációk véleményezése.

 

9.5. A nevelőtestület döntései és határozatai

 

A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlévő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény irattárába kerülnek, határozati formában.

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó feladatok átruházása:

-       Az óvodai felvételi eljárás vonatkozásában, amennyiben a jelentkező gyermekek száma meghaladja a férőhelyek számát, a nevelőtestület tagjaiból álló bizottság tesz javaslatot a felvételre.

-       A szülő által benyújtott felül bírálati kérelem tárgyában a nevelőtestület jogosult kivizsgálni az ügyet.

-       Az óvoda minőségfejlesztési feladatainak ellátására minőségfejlesztési team hozható létre.

A feladatok ellátásáról a megbízott beszámolási kötelezettséggel tartozik az óvoda vezetőjének (a megbízott személy megnevezése az éves intézményi munkaterv feladat-ellátási/felelősi fejezetében kerül rögzítésre).

 

9.6. A nevelőtestület értekezletei

A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében minimum négy értekezletet tart a nevelési év során. Ezt az intézményi éves munkaterv rögzíti.

A nevelőtestületi értekezletek tartalmas, nyugodt megtartása érdekében egy nevelési évben maximum 5 nevelésnélküli munkanap igénybe vehető, a szülői szervezet egyetértésével, megfelelő tájékoztatásával, valamint az arra igényt tartó gyermekek elhelyezésével.

Az éves munkaterv elfogadását követően a nevelőtestületi értekezletek időpontját és a nevelésnélküli munkanapok időpontját valamint felhasználását a különös közzétételi listában nyilvánosságra kell hozni. Felelőse az óvodavezető.

 

9.7. Minőségfejlesztési team

A minőségfejlesztési team szervezeti céljára, feladataira vonatkozó rendelkezések az intézményi minőségirányítási programban találhatók. Vezetője beszámolási kötelezettséggel tartozik az intézményvezetője felé.

 

9.8. Közalkalmazotti Tanács

A Közalkalmazotti Tanács tekintetében, mint az óvodában dolgozó közalkalmazottak érdekképviseleti szervezete, az együttműködésre vonatkozó előírásokat az intézményi

közalkalmazotti szabályzat tartalmazza.

 

10. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

-       A pedagógiai munka ellenőrzése része az intézményi Minőségirányítási program ellenőrzési fejezetének, melyben részletesen meghatározottak az ellenőrzési területek, az alkalmazható módszerek, a gyakoriság, és a felelősök köre. Ezen középtávú terv kerül lebontásra az éves intézményi munkaterv ellenőrzési fejezetében, ahol az adott évre vonatkozó konkrét ütemezés található.

-       Az ellenőrzés lehet tervszerű, ütemezett, valamint probléma feltárására, megoldására irányuló bejelentés nélküli, alkalomszerű.

-       Az ellenőrzés a szervezet hierarchikus felépítésének megfelelően, megosztottan történik. Az óvodavezető jogosult az intézmény teljes körű működését, valamint minden alkalmazottját ellenőrizni. Ezen belül elsődleges feladata az óvoda szakmai feladatainak ellenőrzése a pedagógusok, és a fejlesztőpedagógus munkájának vonatkozásában. Az ellenőrzésbe bevonhatja az óvodavezető-helyettesét és a szakmai munkaközösség vezetőjét.

- Az óvodavezető-helyettes hatásköre a dajkák munkájának ellenőrzése, ami magába foglalja a gyermekek közti gondozási, és egyéb feladatok ellátásának szakmai vonatkozását.

-       Az ellenőrzésről írásos feljegyzést, vagy értékelőlapot kell készíteni, melyben az ellenőrzést végző rögzíti tapasztalatait, valamint dátummal, aláírásával hitelesíti.

-       Az ellenőrzésről készült feljegyzés vagy értékelőlap érdemi megállapításait az ellenőrzöttel ismertetni kell. Lehetőséget kell adni véleménynyilvánításra, az eltérő vélemények megbeszélésére.

-       Az ellenőrzés fejlesztési javaslattal zárul, melynek elfogadását az ellenőrzést végző, és az ellenőrzött is aláírásával igazol.

 

11. A gyermekek közössége

 

A nagyjából azonos életkorú gyermekek egy gyermekcsoportot alkotnak, melynek létszáma törvényileg szabályozott: maximum 25 fő. Ettől eltérni csak a fenntartó, illetve az Oktatási Hivatal engedélyével lehet. Maximális csoportlétszám túllépés engedélyeztetéséért az óvodavezető a felelős.

Lehetőség van vegyes életkorú csoportok kialakítására is, amennyiben azt az óvoda érdeke megkívánja, továbbá ha a nevelőtestület kezdeményezi.

 

12. A szülői szervezet

 

A szülők az óvodában a közoktatási törvényben meghatározott jogaik és kötelességeik teljesítésének érdekében szülői szervezetet illetve óvodaszéket hozhatnak létre. A szülői szervezet működése rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről saját maga dönt, melyet a szülői szervezet szervezeti és működési szabályzatban tesz közzé.

 

12.1. A szülői szervezettel való kapcsolattartás

A szülők képviselőjével az óvodavezető tart kapcsolatot. Ezt a hatáskört indokolt esetben átruházhatja az óvodavezető-helyettesre. Évente minimum egyszer kerül összehívásra, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatát. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői szervezet véleményének (egyetértésének) kikérése jogszabály alapján kötelező, az óvodavezető az írásos előterjesztést a döntést megelőző 15 nappal korábban adja át a szülői szervezet vezetőjének. A szülői szervezet vezetőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjaihoz, amelyekben a szülői szervezetnek véleményezési joga van.

Az óvodavezetőnek biztosítania kell, hogy a szülői szervezet:

- az óvodai nevelési év rendjét annak elfogadása előtt véleményezze – a nevelési év rendjére vonatkozó dokumentumot a szülői szervezetnek úgy kell átadni, hogy legalább 7 munkanap rendelkezésre álljon a véleményalkotásra;

- véleményt mondhasson a nevelési-oktatási intézményben folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásáról. A véleményalkotásra legalább 5 munkanapot kell biztosítani;

- véleményezhesse a szülőket érintő anyagi kiadásokkal járó elképzeléseket;

- véleményt nyilváníthasson az óvoda átszervezését illetően.

A szülői szervezet köteles véleményezési jogkörében eljárva írásban nyilatkozni.

További véleményezési és egyetértési jogot nem ad az intézmény a szülői szervezetnek.

 

12.2. A szülők szóbeli tájékoztatása

Az intézmény a közoktatási törvénynek megfelelően a gyermekekről a nevelési év során folyamatos szóbeli tájékoztatást ad. Ez lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik.

Szülői értekezletek rendje:

-          Tanévnyitó szülői értekezlet

-          Félévet értékelő szülői értekezlet

-          Beiskolázási szülői értekezlet

Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az óvónő és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására.

Fogadóórák rendje: Az óvoda házirendjében szabályozott.

 

12.3. A szülők írásbeli tájékoztatása

A csoportok saját üzenő táblával rendelkeznek, melyen tájékoztatják a szülőket az óvónők, vezető, logopédus, és gyermekvédelmi felelős személyéről és fogadóórájáról. Ezen kívül ez a tábla szolgál az aktuális információk közlésére is.

A bejáratnál elhelyezett központi faliújságokon mindenki számára érdekes és aktuális ismeretterjesztő információkat teszünk közzé. (színház, kiállítás, sport esemény,…)

 

13. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések

 

Az óvoda alapdokumentumai

    Helyi Pedagógiai Program

    Intézményi Minőségirányítási Program

    Szervezeti és Működési Szabályzat

    Házirend

 

Az intézményi dokumentumok tartalmát és elérhetőségét a nevelési évet nyitó szülői értekezleten részletesen ismerteti az óvodavezető. A Házirend egy példányát beiratkozáskor minden szülő kézhez kapja.

A szülők az óvodavezetőtől, helyettesétől és a csoportos óvónőktől is kérhetnek szóbeli tájékoztatást az év során bármikor, egyeztetett időpontban.

A dokumentumok egy példánya a vezetői irodában, egy példánya a nevelőtestületi szobában, és egy példánya a központi szülői faliújságon kerül elhelyezésre. Ezen kívül a Helyi nevelési program rövidített változata minden csoport faliújságján kifüggesztésre kerül.

Az óvoda eredményességét, személyi feltételeit, induló gyermekcsoportjait bemutató különös közzétételi listát az óvoda vezetője készíti el. Felülvizsgálata, módosítása nevelési évenként kötelező: az éves intézményi munkaterv elfogadását követő 10 munkanapon belül, továbbá nevelési év közben történő, a lista adattartalmát érintő változás esetén, a változást követő 10 munkanapon belül. Az adatok frissítéséért az óvodavezető felel. Az intézményi alapdokumentumok és a különös közzétételi lista az óvoda honlapján is elérhető. A honlap karbantartásáért, frissítéséért az óvodavezető és helyettese felel.

 

14. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere

 

Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a beiskolázás érdekében, és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, cégekkel.

 

14.1. Kapcsolat a helyi nemzetiségi szlovák önkormányzattal

Kapcsolattartó az óvoda vezetője és az óvoda pedagógusai

- részvétel a nemzetiségi önkormányzat rendezvényein (helyi ünnepségeken gyerekek, szereplése, író-olvasó találkozókon, egyéb felnőtt rendezvényen óvodapedagógusok részvétele.)

- házirend, SZMSZ, pedagógiai program módosításainak elfogadtatása, véleményezése

- nemzetiségi önkormányzat képviselőinek meghívása az óvoda rendezvényeire,

- Megyei nemzetiségi szlovák önkormányzattal (Kapcsolattartó az óvoda vezetője).

- részvétel továbbképzéseken, különböző programokon

- részvétel a megyei szlovák óvodai találkozón

14.2. Bölcsődével

A kapcsolattartó: az óvoda vezetője és az óvoda pedagógusai.

A kapcsolattartalma: a gyermekek óvodai beilleszkedésének segítése a bölcsőde-óvoda átmenet megkönnyítésével.

A kapcsolat formája: kölcsönös látogatás, szakmai fórum.

Gyakoriság: látogatásnevelési évenként az óvodai jelentkezés előtt, illetve nevelési évenként a beszoktatást követően, fórum évente minimum egy alkalommal.

14.3.Kincses József Általános Iskolával

A kapcsolattartó: az óvoda vezetője és az óvoda pedagógusai.

A kapcsolattartalma: a gyermekek iskolai beilleszkedésének segítése az óvoda-iskola átmenet megkönnyítésével.

A kapcsolat formája: kölcsönös látogatás, szakmai fórum.

Gyakoriság: látogatásnevelési évenként az iskolai beiratkozás előtt, illetve nevelési évenként az első félévet követően, szakmai fórum évente minimum egy alkalommal.

14.4.Az óvoda orvosával, védőnőjével

14.5.Fogászati rendelővel

A kapcsolattartó: az óvoda vezetője.

A feladatellátásra szóló megállapodást a kesztölci Önkormányzat jogosult megkötni.

A kapcsolattartalma: a gyermekek egészségügyi ellátása, iskolába menő gyermekek körében az általános belgyógyászati vizsgálaton túl szemészeti és hallásvizsgálat.

A kapcsolat formája: egészségügyi vizsgálat, szűrés, beutalás kezelésre.

Gyakoriság: nevelési évenként orvosi vizsgálat, havonta védőnői jelenlét, egy alkalommal fogászati szűrés.

Orvosi beavatkozás - kezelés - csak is a szülő előzetes értesítése és beleegyezése után történhet. Kivétel a baleseti elsősegélynyújtás.

Az alkalmazottak alkalmassági vizsgálatát végző szolgáltatás tekintetében a munkába állás előtti orvosi vizsgálatra és az időszakos orvosi vizsgálatra történő beutalás az óvodavezető kötelessége, a vizsgálaton való részvétel kötelessége pedig az alkalmazotté.

 

14.6.        Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal, és a Pedagógiai Szakszolgálattal (Komárom-Esztergom megyei Pedagógiai Szakszolgálat Esztergomi Tagintézménye, Dorog, Mátyás u.3. Tel.: (33) 440-023)

A kapcsolattartó: az óvoda vezetője, illetve egyeztetést követően a fejlesztőpedagógus, logopédus. A kapcsolat tartalma: a gyermekek speciális vizsgálata, egyéni fejlesztése, a beiskolázás segítése, valamint tanácsadás nevelési kérdésekben.

A kapcsolat formája: vizsgálat kérése, kölcsönös tájékoztatás, esetmegbeszélés, konzultáció, szülői értekezleten való részvétel.

Gyakoriság: nevelési évenként a beiskolázást megelőzően, illetve a fejlesztőpedagógus, pszichológus, logopédus és óvónők jelzése alapján szükség szerint.

14.7.   Gyermekjóléti Szolgálattal, Családsegítő Szolgálattal, Gyámügyi Hivatallal (Dorog és Térsége Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Dorog, Intézmények Háza I. emelet)

06-33-431-170, 06-20-561-5226, Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.) 

Kapcsolattartó: óvodavezető, illetve egyeztetést követően a gyermekvédelmi felelős.

A kapcsolattartalma: a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése, esélyegyenlőség biztosítása.

A kapcsolat formája, lehetséges módja: Az intézmény segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, valamint minden olyan esetben, amikor a gyermekközösség védelme miatt ez indokolt.

-       a Gyermekjóléti Szolgálat értesítése – ha az óvoda a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja,

-       amennyiben további intézkedésre van szükség, az óvoda megkeresésére a Gyermekjóléti Szolgálat javaslatot tesz arra, hogy az óvoda a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen,

-       esetmegbeszélés - az óvoda részvételével a szolgálat felkérésére,

-       szülők tájékoztatása révén (a Gyermekjóléti Szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése), lehetővé téve a közvetlen megkeresését.

Gyakoriság: nevelési évenként minimum 2 alkalommal, illetve szükség szerint.

14.8.Fenntartónkkal

Kapcsolattartó: óvodavezető, óvodavezető-helyettes

A kapcsolattartás tartalma: az intézmény optimális működtetése, a fenntartói elvárásoknak való megfelelés, illetve az intézmény érdekeinek képviselete. A kapcsolattartás területei különösen:

-       Az óvoda átszervezése, megszüntetése, tevékenységi körének módosítása,

-       Az óvoda nevével kapcsolatos eljárás alkalmazása,

-       Az óvoda pénzügyi, gazdálkodási tevékenysége,

-       Az óvoda belső szabályzó dokumentumainak jóváhagyása,

-       Az óvoda működésének törvényességi ellenőrzése,

-       A magasabb vezető teljesítményértékelése,

-         Az óvodában folyó szakmai munka ellenőrzése közoktatási szakértő   bevonásával.

A kapcsolattartás formája: kerületi vezetői értekezletek, kiállítások, rendezvények, központi ünnepségeken való intézményi képviselet, munkamegbeszélések, adatszolgáltatás, beszámoló írásban.

14.9.Gyermek programokat ajánló kulturális intézményekkel

A kapcsolattartó: az óvodavezetője, illetve egyeztetést követően a kulturális felelős.

A kapcsolattartalma: színvonalas gyermek műsorok, előadások szervezése, lebonyolítása.

A kapcsolat formája: intézményen belül, és intézményen kívüli kulturális programok látogatása a gyermekekkel, illetve ajánlása a szülők felé.

14.10.    Kesztölcön működő sportegyesületekkel

A kapcsolattartó: az óvoda vezetője

A kapcsolattartalma: az ovis gyermekek életkorának megfelelő mozgás és sport lehetőségek kihasználása.

A kapcsolat formája: mozgás és sporttal kapcsolatos szabadidős tevékenységek ajánlása a szülőknek, valamint intézményen belül és intézményen kívül részvétel a gyermekekkel a programokon.

 

15. Az intézményi védő-óvó előírások

 

15.1. A gyermekvédelmi feladatok ellátásának rendje

Teendőinket meghatározza a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény és a végrehajtásához kapcsolodó jogszabályok, valamint az Önkormányzat Eslyegyenlőségi Terve. Ennek felelősségteljes ellátásáért az óvodavezető felel, munkáját megosztva az erre a célra megbízott gyermekvédelmi felelőssel együtt. Elérhetősége a csoportok faliújságján és a központi faliújságon megtekinthető.

Célunk: A gyermekek alapvető jogainak és szükségleteinek biztosítása az intézmény lehetőségeihez mérten. Esélyegyenlőség biztosítása az eltérő szociális és kulturális környezetből érkező gyerekek számára.

 

Az óvónők feladatai:

-       Az óvodába járó gyermekek szociális, szociokultúrális családi hátterének megismerése.

-       Szükség szerint környezettanulmány végzése.

-       Hátrányos, halmozottan hátrányos és veszélyeztett helyzet jelzése a gyermekvédelmi felelősnek.

-       A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekek differenciált fejlesztése.

A gyermekvédelmi felelős feladatai:

-       Szükség szerint családgondozó, védőnő segítségének igénybevétele.

-       Anyagi gondokkal küzdő családok támogatására az óvodavezető tájékoztatása térítési díj csökkentése érdekében, illetve az alapítvány kuratóriumi elnökének tájékoztatása, alapítványi támogatás megítélése céljából.

-       Felterjesztés segélyre.

-       Nyilvántartás vezetése.

-       Az óvodavezető tájékoztatása.

Az óvodavezető feladatai

-       Kapcsolattartás a jegyzővel, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nyilvántartásának vonatkozásában.

-       A gyermekvédelmi tevékenységhez a feltételek biztosítása: gyermekvédelmi felelős megbízása, feladatok, kompetenciák kijelölése nevelőtestületi szinten, továbbképzések támogatása a speciális nevelési feladat szakszerű ellátása végett.

-       Bizalom elvű kapcsolat kiépítése a családokkal.

-       A törvények és rendeletek naprakész ismerete, a munka hozzáigazítása.

-       Veszélyeztetettség esetén a Gyermekjóléti Szolgálat tájékoztatása.

-       Étkezési kedvezmények meghatározása, a törvényi jogszabályoknak és az önkormányzati rendeletnek megfelelően. Ezek dokumentálása.

 

A hátrányos szociális helyzetben lévő családok segítésének formái:

-       Tájékoztatás az igénybe vehető segélyekről.

-       Kedvezményes étkezési díj biztosítása:

-       A törvényi rendelkezéseknek megfelelően normatív állami támogatás,

-       Az önkormányzat tandíj és térítési díj rendeletének megfelelően az igazolt jövedelem alapján.

-       Az óvoda Alapítványának támogatásával az egyébként önköltséges szolgáltatás finanszírozása a kisgyermek részére.

-       A szülők által ajándékozásra behozott gyermekruhák elajándékozása a rászoruló családoknak.

 

15.2. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok

A gyermekbalesetek megelőzéséért elsődlegesen az óvoda vezetője felelős. Feladata a gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységek irányítása, különösen:

-       Az óvoda épületének, udvarának, felszereléseinek és eszközeinek (csoportszobák, belső termek, tornaszoba, zsibongó, valamint az udvar, az udvaron felszerelt játék és sportszerek) vonatkozásában a veszélyforrások feltárása, a kerületi balesetvédelmi szakember bevonásával. Feltárt, balesetet okozható helyzet, vagy hiba esetén jegyzőkönyv felvétele, és azonnali intézkedés kérése a fenntartó illetékes képviselőjétől. A veszélyforrást jelentő felszerelés, eszköz eltávolítása, illetve ha ez nem lehetséges, akkor biztonságos elkerítése, továbbá egyéb, a gyermekek biztonságát szolgáló, az adott helyzethez igazodó célszerű intézkedés megtétele.

-       Az óvoda területén karbantartási, felújítási, építési munkák engedélyezése, a munkálatok ideje alatt a gyermekek biztonságos óvodai életének megszervezése, valamint az ezzel kapcsolatosan a szülők tájékoztatása.

-       Az alkalmazottak tevékenységének ellenőrzése a gyermekek között használt veszélyes felszerelések és eszközök tekintetében.

-       A balesetvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásának koordinálására, dokumentálására, és nyilvántartására egy fő pedagógus megbízása.

A pedagógus feladata és kötelessége:

-       Saját gyermekcsoportjában a felszerelések és eszközök épségének folyamatos ellenőrzése, az észlelt veszélyforrás jelzése az óvoda vezetőjének, valamint segítség kérése a veszély elhárítása érdekében.

-       Az óvoda helyiségeinek, udvarának használata során tapasztalt veszélyhelyzetekről az óvodavezető tájékoztatása további intézkedés végett.

-       Az óvodai nevelési év elején, valamint szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás előtt a védő-óvó előírások ismertetése a gyermekekkel:

-       az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírások,

-       a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások,

-       a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése.

A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát a csoportnaplóban dokumentálni kell.

A dajkák feladat és kötelessége:

-       A veszélyforrást jelentő konyha és mosoda zárása amennyiben nem tartózkodnak ott,

-       A konyhából kivitt eszközök biztonságos szállításáról való gondoskodás (forró étel, tortavágó kés…)

-       A konyhában a HACCP rendszer alkalmazása kötelező!

 

15.3. A gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok

-       A gyermekbalesettel kapcsolatban az óvodának jelentési kötelezettsége van. Az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, valamint át kell adni a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát az óvoda őrzi. Súlyos baleset esetén a fenntartót azonnal telefonon értesíteni kell.

-       A gyermekbalesetekről nyilvántartást kell vezetni, mely az előírás szerinti nyomtatványon történik.

-       A gyermekbaleseteket minden esetben ki kell vizsgálni. A vizsgálatban részt vesz az érintett pedagógus, az óvoda vezetője, a balesetvédelmi megbízott, továbbá részt vehet a szülői szervezet képviselője. A vizsgálat eredményéről tájékoztatni kell az érintetteket, és a fenntartót. A vizsgálat eredményének függvényében az óvodavezető kötelessége a hasonló balesetek megelőzését illetően az intézkedések megtétele.

-       A nem pedagógus alkalmazottak az óvodavezető utasításának megfelelően működnek közre a gyermekbaleseteket követő feladatokban.

 

15.4. A nevelő-oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtése

Nevelési időben szervezett óvodán kívüli foglalkozásokkal kapcsolatos szabályok.

Szülők tájékoztatása: A csoport üzenő tábláján keresztül, mikor, hova, milyen közlekedési eszközzel, és költségvonzata. A szülő aláírásával adja beleegyezését a részvételbe.

Intézményvezető tájékoztatása: Előzetesen szóban, majd a helyi formanyomtatvány kitöltésével, és a kísérők aláírásával hitelesített formában, a külső foglalkozás megkezdése előtt minimum egy nappal.

Az óvodán kívüli foglalkozás csak abban az esetben tekinthető engedélyezettnek, ha a nyomtatványt az intézményvezető ellenjegyezte.

Nevelési időben szervezhető foglalkozások

-          Helyszíni foglalkozás

-          Kirándulás, séta,

-          Színház, múzeum, kiállítás

-          Sport programok,

-          Kulturális programok,

-          Bölcsőde, iskola látogatás.

A pedagógusok kötelessége: A foglalkozásokhoz annyi kísérő pedagógust, dajkát, vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges. Gyermeklétszámnak megfelelően 10 gyermekenként minimum 1-1 fő.

A gyermekekkel - életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően - ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó szabályokat, a foglalkozással együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről.

Az ismertetés tényét a fent említett helyi formanyomtatványon dokumentálni kell.

 

15.5. Nevelési időn túli, óvodán kívüli foglalkozásokkal kapcsolatos szabályok

Kezdeményezése: A gyermekek, szülők, pedagógusok igényei, szükségletei szerint szervezhetők a nevelési időn túli foglalkozások. Az intézményvezető felé kezdeményezője lehet: szülői szervezet, szakmai munkaközösség, Közalkalmazotti Tanács képviselője.

 

Részvétel: A nevelési időn túli foglalkozások hirdetmény formájában jelennek meg. A jelentkezés, a szolgáltatás igénybevétele önkéntes. Jelentkezni írásban lehet, a szülő aláírásával. Lehetséges formái:

Pl.: hétvégi közös családi kirándulás, egyéb program pedagógus vezetésével

 

Tájékoztatási kötelezettség az intézményvezetője felé: A programfelelős pedagógus köteles indulás előtt tájékoztatni az intézményvezetőt a szervezett program:

-          Helyszínéről,

-          Időpontjáról, az utazás, szállás, étkezés körülményeiről,

-          A résztvevők létszámáról, nevéről,

-          A felügyelő pedagógusok nevéről, számáról,

-          Elérhetőségről (cím, telefon),

-          Indulás, érkezés időpontjáról, az útvonal megjelöléséről.

 

A közalkalmazottak munkavégzéssel kapcsolatos szabályai

-       Az óvodában csak érvényes egészségügyi kiskönyvvel rendelkező munkavállaló dolgozhat.

-       Az óvoda területén tilos dohányozni!

-       Az intézményen belül szeszesital fogyasztása tilos!

-       A dolgozók az intézmény helyiségeit nyitvatartási időben akkor és oly módon használják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását.

-       Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túl igénybe kívánja venni az óvoda helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől írásban kell kérvényeznie, a használat céljának és időpontjának megjelölésével.

Az intézmény teljes területén, az épületben és az udvaron tartózkodó minden személy köteles:

-       A közös tulajdont védeni,

-       A berendezéseket rendeltetésszerűen használni,

-       Az óvoda rendjét és tisztaságát megőrizni,

-       Az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni,

-       Tűz és balesetvédelmi előírások szerint eljárni,

-       A munka és egészségvédelmi szabályokat betartani,

-       Az intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda ellátja a gyermekek felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.

 

16. Rendkívüli esemény

 

Az óvodában előforduló rendkívüli eseményt az óvodavezetőnek azonnal jelenteni kell. Az aki érzékeli a rendkívüli eseményt, köteles mindent megtenni az esetleges veszélyhelyzet elhárítása érdekében. Rendkívüli eseménynek számít különösen: a tűz, az árvíz, a földrengés, bombariadó, egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelőmunkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény.

Bombariadó esetén azonnal értesítendő az óvodavezető vagy helyettese. Telefonon azonnal értesítendő a BRFK a központi 107 számon. A legrövidebb időn belül az épületet mindenkinek el kell hagynia. A menekülés útvonala megegyezik a tűzriadó útvonalával. Az óvónők felügyeletével a gyermekek a kesztölci IKSZT-be (Művelődési Házba) mennek.

Ezen idő alatt az óvodavezető helyettes az épület előtt az utcán várja a tűzszerészeket. Az óvodavezető telefonon értesíti az Önkormányzatot a rendkívüli eseményről és a bombariadóról.


 

17. Ünnepek, megemlékezések, hagyományok rendje

 

17.1. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje

Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg.

 

Szüreti napok                                                                       szeptember

Ovibúcsú                                                                              november vége

Mikulás ünnepség                                                                 december 6.

Lucázás                                                                                december 13.

Karácsonyi ünnepély                                                            december 3. hete

Farsang közösen                                                                   február közepe

Március 15.-i megemlékezés                                                március 15.

Húsvét csoportonként                                                          április eleje

Anyák napja                                                                         május első vasárnapja előtt

Gyereknap                                                                            május utolsó péntekje

Nagycsoportosok ballagása                                                  június első hete

Gyerekek születésnapjának megünneplése                           folyamatos

Óvoda dolgozóinak:

Tanulmányi kirándulás                                                         tavaszi szünetben

Pedagógusnapi vacsora                                                        június első hete

Nyugdíjba menő kollegák búcsúztatása                               folyamatos

 

17.2. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok

A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának a feladata és kötelessége. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének megőrzése, illetve növelése.

Újabb hagyomány tekintetében minden alkalmazottnak lehetősége van javaslattal élni, melyet személyesen jelezhet az óvodavezető felé. A javaslatot az óvodavezető terjeszti elő, elfogadásáról az alkalmazotti közösség dönt. Amennyiben a szülőket is érinti a javaslat, úgy a szülői szervezet élhet véleményezési jogával.

 

18. Általános rendelkezések

Az óvoda épületének főbejáratánál címtáblát kell elhelyezni. Az óvoda nevét, fenntartóját érintő változás, valamint a tábla megrongálódását követően 10 munkanapon belül jelezni kell a fenntartónak, aki gondoskodik a címtábla cseréjéről.

Az óvoda épületét fel kell lobogózni. A nemzeti lobogó rendszeres karbantartásáról az óvoda takarítója köteles gondoskodni. A lobogó megrongálódását, eltűnését az óvodavezetőnek szóban jelenteni kell, és írásban feljegyzést készíteni.

Az óvoda nyitását és zárását az óvónő- munkaköri leírása alapján - végzi. Távolléte esetén az óvodavezető köteles gondoskodni helyettesítéséről.

Az óvoda homlokzatán és udvarát szegélyező kerítésén reklámtábla elhelyezése tilos! Az óvoda épületében az óvodavezető adhat engedélyt a gyermekeknek és szülőknek szóló egészséges életmóddal, környezetvédelemmel, kulturális tevékenységgel, oktatással kapcsolatos reklámok elhelyezésére.


 

19. Záradék

 

A szervezeti és működési szabályzat érvényessége: kihirdetésétől kezdve határozatlan időre szól, visszavonásig érvényes.

Felülvizsgálata: kétévente, valamint az SZMSZ-t érintő jogszabályváltozást követően, a jogszabályban meghatározott határidőig kötelező. Felelős: óvodavezető

Módosítása: az óvodavezető hatásköre, kezdeményezheti a nevelőtestület, és az alkalmazotti tanács elnöke, írásos előterjesztés formájában. A módosítást indokolhatja: jogszabályváltozás, fenntartó által meghatározott feladat változás, érdekegyeztető fórum javaslata.

 

 

20. Mellékletek

-       Adatkezelési szabályzat

-       Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje

-       Megállapodás pénzügyi-gazdasági feladatok ellátására

-       Megállapodás vagyonkezelés végrehajtására

 

 

 

 

Az SZMSZ –t:

 

Készítette:                                                                       Nagyváriné Radovics Angelika

                                                                                                    intézményvezető

 

 

 

Véleményezte:                                                                             Simonek Katalin

                                                                                            szülői szervezet képviselője

 

 

Véleményezte                                                                                Kain Melinda

                                                                                         Közalkalmazotti tanács elnöke

 

 

Elfogadta:                                                                                Gálné Kara Boglárka

                                                                                             nevelőtestület képviselője

 

 

Jóváhagyta: Kesztölc Község Önkormányzat Képviselő Testülete 116/2013 (X.30.) számú határozatával.