KESZTÖLCI  KISERDEI  ÓVODA

 

KESTÚCKA  MATERSKÁ  ŠKOLA  „HORIČKA”

 

                          OM: 202 507

       

 

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2022.

 

 

 

 

 

 

 

 

TARTALOM

 

I.Bevezető.................................................................................................................................. 3.

-A szervezeti és működési szabályzat célja............................................................................... 4.

-A szervezeti és működési szabályzat hatálya........................................................................... 5.

-Az intézmény jellemzői............................................................................................................ 5.

II. Az intézmény működési rendje............................................................................................. 5.

A nevelési év rendje................................................................................................................... 8.

A nyitva tartás rendje................................................................................................................. 8.

Az intézmény vezetése.............................................................................................................. 8.

III.Az intézmény szervezeti struktúrája..................................................................................... 8.

1.Vezetési jogkörök................................................................................................................... 9.

2.A vezetők intézményben tartózkodásának rendje................................................................ 10.

3.A vezetők akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje...................................................... 10.

4.Az óvoda vezetősége............................................................................................................ 11.

IV.A belépés és benntartózkodás rendje azok részére akik nem állnak

Jogviszonyban az intézménnyel.............................................................................................. 11.

V.Az intézmény belső kapcsolati rendszere............................................................................ 13.

1.A szervezeti egységek és a vezetők, illetve a szervezeti egységek

közötti kapcsolattartás rendje ................................................................................................. 13.

2.Közalkalmazottak................................................................................................................. 13.

3.Nevelőtestület....................................................................................................................... 14.

4.Minőségfejlesztési team-BECS............................................................................................ 15.

5.Közalkalmazotti képviselő.................................................................................................... 15.

6.Munkacsoportok, felelősök

VI:A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje............................................................. 15.

VII.A gyermekek közössége.................................................................................................... 16.

VIII:A szülői szervezet............................................................................................................ 16.

IX.Az intézményi dokumentumok nyilvánossága................................................................... 17.

X.Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere.................................................................... 17.

XI:Intézményi óvó-védő előírások.......................................................................................... 20.

1.A gyermekvédelmi feladatok ellátásának rendje.................................................................. 20.

2.A gyermekbalesetek megelőzése.......................................................................................... 21.

3.A nevelő-oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtése......................................... 21.

4. Nevelési időn túli, óvodán kívüli foglalkozásokkal kapcsolatos szabályok

5.A közalkalmazottak munkavégzéssel kapcsolatos szabályai

6. 1-es típusú diabétesszel élő gyermekek ellátásának speciális eljárásrendje

7. Elektroakusztikus eszköz igénybevételének szabályai

8. Rendkívűli események

9.Az elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

XII.Ünnepek, megemlékezések, hagyományok rendje........................................................... 24.

1.Az ünnepek, megemlékezések rendje................................................................................... 24.

2.Hagyományápolás................................................................................................................. 24.

XIII. Általános rendelkezések................................................................................................. 24.

XIV.Záradék............................................................................................................................ 25.

Mellékletek:

• Adatkezelési szabályzat
• Panaszkezelési szabályzat
• Diabétesz ismertető

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. BEVEZETŐ

A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, hogy meghatározza a költségvetési szerv szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe.

Feladata a   nevelési programban rögzített cél- és feladatrendszer hatékony megvalósításához az intézmény működésének, belső rendjének kialakítása, a belső és külső kapcsolatok szabályozása és azoknak a rendelkezéseknek a megfogalmazása, amelyeket a jogszabályok nem utalnak más hatáskörbe.

Az SZMSZ, a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl, elveiben és tartalmában illeszkedik az intézmény más belső szabályaihoz, alapdokumentumaihoz.

AZ SZMSZ ELKÉSZÍTÉSÉT MEGALAPOZÓ JOGSZABÁLYOK:

 

• évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről
• évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról
• 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
• 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
• évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.)
• 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.)
• évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt)
• évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
• évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól
• 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól
• évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
• évi XCIII. törvény a munkavédelemről
• 335/2005. (XII. 29.) Korm. Rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről

·         1995. évi LXVI. törvény a közokiratokról, a közlevéltárakról ás a magánlevéltári anyag védelméről

• 296/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskolaügyi ellátásról
• 44/2007. OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári
• 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról
• A Kormány 249/2015.(IX.8.) Korm. rendelete a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. törvény a köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet módosításáról.
• 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
• 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjáról
• A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26) EMMI rendelet
• A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26) EMMI rendelet
• 417/2020. (VIII.30.) Korm.rendelet a közneveléssel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról
• 431/2020. (IX. 18.) Korm. rendelet a járványügyi készültségi időszak védelmi intézkedéseiről
• évi V. törvény a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről
• 37/2021. (VIII. 31.) EMMI rendelete egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

 

 

 

 

 

 

Eljárásjogi kérdések:

A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg.

 

Nevelőtestület joga:

A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület fogadja el, mely jogkörét nem ruházhatja át.

 

Fenntartó joga:

Az SZMSZ, a házirend, a pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Az egyetértés kialakítására harminc nap áll rendelkezésre.

 

A Nemzetiségi önkormányzat joga:

Az SZMSZ, a házirend, a pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyek a nemzetiségi nevelés tárgykörébe tartozik, a nemzetiségi önkormányzat egyetértése szükséges. Az egyetértés kialakítására harminc nap áll rendelkezésre.

 

A szülő joga különösen, hogy megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. A szülői szervezet, az

SZMSZ elfogadásakor véleménynyilvánítással élhet.

 

Nyilvánosság:

Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot az óvoda honlapján, vagy helyben az óvodai hirdetőtáblán elhelyezett nyomtatott formában, meg lehet tekinteni. A dokumentumokkal kapcsolatos felvilágosítást a vezetőtől lehet kérni.

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA

• Területi: kiterjed az óvoda épületére, az óvoda udvarára és nevelési időben történő óvodán kívüli foglalkozásokra.
• Személyi: kiterjed az óvoda minden jogviszonnyal rendelkező alkalmazottjára, az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre, és ahol érintett, ott a szülők körére is.
• Időbeli: a fenntartó jóváhagyását követően a kihirdetés napjától válik hatályossá.

A szervezeti és működési szabályzatba foglaltak megszegése esetén, az alkalmazottakkal szemben az intézményvezető munkáltatói jogkörében eljárva hozhat intézkedést. A szülői vagy más nem az intézményben dolgozó személyt, az intézményvezető tájékoztatja a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását, és ha ez nem vezet eredményre, a rendbontót felszólítja az intézmény elhagyására.

 AZ INTÉZMÉNY JELLEMZŐI

A közoktatási intézmény - az alapító okirata aláírásának napjára visszamenő hatállyal - a nyilvántartásba vétellel jön létre. Az alapító okirat konkrétan meghatározza az intézmény közoktatási feladat-ellátási tevékenységével kapcsolatos jellemzőket, valamint működési feltételeket. A közoktatási intézménynek a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel rendelkeznie kell. Az óvoda akkor rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel, ha rendelkezik állandó saját székhellyel, állandó saját alkalmazotti létszámmal, továbbá a jogszabályban meghatározott eszközökkel, szabályzatokkal és a működéséhez szükséges pénzeszközökkel.

Az intézmény alapító okirata

Kesztölc község Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A.§ -a és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21.§ (2, 3) bekezdése alapján az alábbi alapító okiratot adja ki:

1. A költségvetési szerv

 

1.1.  Megnevezése: Kesztölci Kiserdei Óvoda

1.2.  Idegen nyelvű megnevezése: Kestúcka  materská  škola „Horička”

1.3.  Székhelye: 2517. Kesztölc Óvoda utca 3.

2. Költségvetési szerv alapításával és megszűnésével összefüggő rendelkezések:

2.1. Alapítás dátuma: 2013.07.02.

2.2. Költségvetési szerv alapítására,átalakítására, megszüntetésére jogosult szerv

            2.2.1. Alapító neve, székhelye: Kesztölc község Önkormányzata 2517. Kesztölc 

                 Szabadság tér 11.

            2.2.2.  Irányító neve és székhelye:  Kesztölc község Önkormányzatának Képviselő-

                  testülete 2517. Kesztölc Szabadság tér 11.

2.3. Költségvetési szerv  jogelődjének megnevezése:

Pilisi Óvodák és Bölcsődék Közössége

Székhelye: 2518. Leányvár Erzsébet utca 46-48.

3.Költségvetési szerv irányítása, felügyelete

 

  3.1. A költségvetési szerv irányító szervének

       3.1.1. megnevezése: Kesztölc Község Önkormányzatának Képviselő testülete

       3.1.2.székhelye: 2517 Kesztölc Szabadság tér 11.

  3.2. Költségvetési szerv fenntartójának

      3.2.1. megnevezése: Kesztölc Község Önkormányzata

      3.2.2. székhelye : 2517 Kesztölc, Szabadság tér 11.

4. Költségvetési szerv tevékenysége

 4.1.Közfeladata: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben meghatározott óvodai nevelés, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, valamint a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló, 1997. évi XXXI. törvény 21/A § szerint ellátja az intézményi gyermekétkeztetést valamint munkahelyi étkezés köznevelési intézményben.

  4.2. Államháztartási szakágazati besorolása: 851020 Óvodai nevelés

  4.3.Alaptevékenysége:  A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint egyéb ágazati jogszabályokban meghatározott, a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig óvodai nevelő intézmény, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, valamint a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló, 1997. évi XXXI. törvény 21/A § szerint ellátja az intézményi gyermekétkeztetést valamint munkahelyi étkezés köznevelési intézményben.

.

4.4.  Alaptevékenységek kormányzati funkció szerinti megjelölése

091110            óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai

091120            sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének,ellátásának

                        szakmai feladatai

091130            nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai

091140            óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

096015            gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

096025            munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben              
 

4.5. Illetékessége, működési köre: Az óvoda feladat-ellátási kötelezettsége elsősorban Kesztölc község illetékességi területére terjed ki. A szabad óvodaválasztás érvényesítése csak az intézmény fennmaradó üres férőhely-kapacitása terhére történhet.

5. A költségvetési szerv szervezete és működése

5.1. Az intézmény vezetőjét a köznevelésről szóló, 2011. évi CXC törvény 67. §,  a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. §, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIIL 31.) EMMI rendelet alapján - pályázat útján - öt év, határozott időtartamra közalkalmazotti jogviszonyba a Képviselő-testület nevezi ki, menti fel. Az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.

5.2.A költségvetési szervnél alkalmazásban álló személyek jogviszonya:

- Az intézményben foglalkoztatottak közalkalmazottak.

      Jogviszonyukat a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és e törvény szabályozza.

-Egyes foglalkoztatottjainak jogviszonya munkavállaló, akikre nézve a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény az irányadó.

-.Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra, pl. megbízási jogviszonyra a Polgári Törvényköny 2013.évi V.tv. alkalmazandó.

6. A köznevelési intézményre vonatkozó rendelkezések

6.1.A köznevelési intézmény

6.1.1. típusa: óvoda

  6.1.2.alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése: A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4.§ 14a pontja szerint :óvodai nevelés, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, valamint a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló, 1997. évi XXXI. törvény 21/A § szerint ellátja az intézményi gyermekétkeztetést valamint munkahelyi étkezés köznevelési intézményben.

  6.1.3. gazdálkodásával összefüggő jogosítványok: önállóan működő költségvetési szerv,

      pénzügyi és gazdálkodási feladatait a Kesztölci Polgármesteri Hivatala 2517 Kesztölc,

      Szabadság tér 11. látja el.

 .

6.2. A feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek- és tanulólétszám:

       - óvodai nevelés 100 fő

       - nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése 100 fő

       - a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai

         nevelése  33 fő

6.3. A feladatellátást szolgáló ingatlanvagyon.

      A kesztölci 1304/3 hrsz.-ú, ténylegesen 2517. Kesztölc Óvoda utca 3. szám alatti ingatlan, a benne lévő felszerelések és ingóságok Kesztölc község Önkormányzatának kizárólagos tulajdonában állnak.

7. Záró rendelkezés

1. Az alapító okirat a törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzés napjától kell alkalmazni.

 

A fenntartó kesztölci Önkormányzat költségvetési rendeletében jóváhagyott, elsősorban szakmai célú költségvetési keretekkel rendelkezik, amelyek felett kötelezettségvállalási, teljesítésigazolási joggal és felelősséggel bír. Jogköre az önkormányzat képviselő-testülete által jóváhagyott előirányzat felhasználására, illetve előirányzat módosítás kezdeményezésére terjed ki.

A költségvetés tervezésének előkészítő fázisában a nevelőtestület véleményét kikérve, a reális szükségleteket figyelembe véve, az intézményvezető javaslatot tesz az elemi költségvetés egyes tételeire. Döntési jogköre kizárólag a fenntartó önkormányzat képviselőtestületének van.

Pénzügyi-gazdasági feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.

Pénzügyi gazdasági tevékenységet intézményen belül ellátó személyek: óvodavezető, vezető-helyettes. Feladat és hatáskör tekintetében a munkaköri leírásban foglaltak az irányadók.

Az óvoda feladatellátását szolgáló vagyon a fenntartó Önkormányzat törzsvagyonának része. A hatályos jogszabályok valamint a helyi vagyon rendelet értelmében a vagyon feletti rendelkezés jogát az önkormányzat gyakorolja. A 1304/3  HRSZ-ú korlátozottan forgalomképes felépítményes ingatlan használati joga az intézményt illeti meg. Az intézményvezetője a munkaköri leírásában meghatározott hatáskörön és feladatellátáson belül felelős a használat törvényességéért, hatékonyságáért és célszerűségéért. Az intézmény helyiségeit határozott időre (egy nevelési évnél nem hosszabb időtartamra) saját hatáskörben, egy nevelési évnél hosszabb időtartamra a felügyeleti szerv hozzájárulásával bérbe adhatja, amennyiben a bérbeadás az alaptevékenységet nem akadályozza, és nem sérti.

 

II. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE

1. A nevelési év rendje: A nevelési év szeptember 1-től a következő naptári év augusztus 31-ig tart.

A nevelési év helyi rendjét az óvoda éves munkaterve tartalmazza. Ebben kerülnek rögzítésre:

• az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontjai és felhasználásuk,
• a karbantartási, felújítási munkák elvégzése érdekében a nyári szünet időpontja,
• a nemzeti, óvodai ünnepek megünneplésének időpontjai,
• a nevelőtestületi értekezletek időpontjai,
• az óvoda működését befolyásoló feladat-ellátási terv,valamint minden egyéb, amit a nevelőtestület célszerűnek tart.

2. A nyitva tartás rendje:

Heti nyitva tartás: Az óvoda hétfőtől péntekig, heti 5 napos munkarenddel tart nyitva.

Az ettől eltérő nyitva tartást – indokolt esetben, előzetes kérelem alapján - az intézmény vezetője engedélyezheti, illetve rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt az Önkormányzat jegyzője rendkívüli szünetet rendelhet el.

Napi nyitva tartás: Az intézmény reggel 6³⁰ órától – 16³⁰ óráig fogad gyermekeket.

A gyermekek távozásának rendje az intézményből:

            A foglalkozásokat követően: - ha ebédet nem igényel 11³⁰ órától – 11 ⁴⁰ óráig,

                                                           - ha ebédet igényel 12 ⁰⁰ órától - 12³⁰ óráig lehet kikérni.

A délutáni napirendet és az óvoda zárását figyelembe véve: 14³⁰ órától lehet – legkésőbb 16 ³⁰ óráig kell elvinni a gyermekeket.

A napi ügyelet és a nyári, illetve esetenkénti téli zárásra vonatkozó rendelkezések a Házirendben találhatók. Az óvoda zárva tartása alatt a szülők halaszthatatlan hivatalos ügyeinek intézése szerdánként 8-12 óra között, vagy az előzetesen közzétett ügyeleti rendnek megfelelően lehetséges.

 

3. Az intézmény vezetése

 

Az alapító okiratban előírt feladat-ellátási kötelezettség - alapfeladat és kisegítő, valamint kiegészítő tevékenység vonatkozásában - továbbá az kesztölci Önkormányzat, mint irányítószerv által meghatározott közvetlen követelmények és feltételek megfelelő ellátásáért az óvoda vezetője felelős. Az intézmény jogszerű működtetése során jogkövető magatartással, korszerű vezetési, menedzselési és szakmai ismeretekkel tervezi, szervezi, koordinálja és irányítja az óvoda életét, belső és külső kapcsolatait.

III. Az intézmény szervezeti struktúrája

Az intézmény engedélyezett álláshelyeinek száma 13, felhasználása kötött: 8 fő pedagógus – ebből 1 fő intézményvezető , továbbá 4 fő dajka, és l fő pedagógiai asszisztens.

Óraadó: logopédus, gyógypedagógus.

Az intézményvezető magasabb vezető beosztású, ő a legfelsőbb vezető, a szervezet irányítója.

Mellette tanácskozási és véleményezési joggal a nevelőtestület, BECS, munkacsoportok, szülői munkaközösség és a közalkalmazotti képviselő állnak.

- a közalkalmazottak érdekeit képviselő közalkalmazotti képviselő,

- a gyermekek/szülők érdekeit képviselő szülői szervezet.

A szervezeten belül megtalálható:     - az alá- és fölérendeltség,

                                                           - illetve az azonos szinten belül a mellérendeltség.

Szervezeti ábra:

 

III.

1. Vezetési jogkörök

 

1.1. Az intézményvezető jogköre

Az intézményvezető hatáskörét, feladatait meghatározó munkaköri leírást a kesztölci Önkormányzat készíti el, és a polgármester kiadmányozza. A köznevelési törvény vonatkozó előírásai szerint feladata különösen:

• a hatáskörébe tartozó, a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása,
• a nevelőtestület vezetése,
• a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése,
• a pedagógiai munka irányítása, ellenőrzése,
• a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása,
• a köznevelési intézmény képviselete,
• a szülői szervezettel, munkavállalói érdekképviseleti szervekkel való együttműködés,
• a nemzeti és óvodai ünnepek méltó megszervezése,
• a gyerekvédelem megszervezése, valamint a gyerekbalesetek megelőzésének irányítása,
• a döntés – az egyetértési kötelezettség megtartásával – az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe.
• az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében a jogszabályban előírt egyeztetéseket

 

1.2.Az intézményvezető felelőssége

Az intézmény vezetője egy személyben felelős:

• az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban, költségvetésben, vagy költségvetési keretben (az azok részét képező megvalósítási tervben, teljesítménytervben), valamint feladat-ellátási megállapodásban foglaltaknak, illetve az irányító szerv által közvetlenül meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelő ellátásáért,
• a költségvetési szerv működésében és gazdálkodásában a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért,
• a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott, használattal kapcsolatos jogok rendeltetésszerű gyakorlásáért,
• az államháztartási belső kontrollrendszer megszervezéséért és hatékony működtetéséért,
• a szerv besorolásának megfelelően a szakmai és pénzügyi folyamatos nyomon követési (monitoring) rendszerműködtetéséért, a tervezési, a beszámolási, valamint a közérdekű, és közérdekből nyilvános adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért,
• a pedagógiai munkáért,
• a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért,
• a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,
• a gyermekbalesetek megelőzéséért,
• a gyermekek egészségügyi vizsgálatának ellátásáért,
• az intézmény önértékelési programjának működéséért
• szülői igény esetén a hitoktatás megszervezéséért.

1.3. Az intézményvezető helyettes jogköre

• Az intézményvezető közvetlen munkatársa. Munkáját az intézményvezető által készített munkaköri leírás alapján végzi.
• A vezető távollétében teljes felelősséggel végzi a vezetési feladatokat.
• Munkáját azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják, melyeket közös megbeszélés és egyeztetés után az intézményvezető írásban meghatároz. Elsősorban a pedagógiai munkát segítő alkalmazottak munkájának irányítása, ellenőrzése, értékelése, és a pedagógusok, illetve minden alkalmazott helyettesítésének, szabadságolásának ütemezése, ellenőrzése.
• A vezető helyettes megbízásakor és a megbízás visszavonásakor a nevelőtestület véleményezési jogkörrel rendelkezik.

 

1.4.Az intézményvezető helyettes felelőssége

• Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartozik az intézményvezetőnek, különösen a pedagógiai munkát segítők munkavégzését illetően, és a pedagógusok helyettesítésének megszervezését illetően.
• Beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére.

 

2. A vezetők intézményben tartózkodásának rendje

Az intézmény működésével és a szülők ügyeinek intézésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy a teljes nyitvatartási idő alatt a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek.

3. A vezetők akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje

Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén vezető-helyettese helyettesíti. Az intézményvezető tervezett tartós távolléte esetén (szabadság), valamint nem várható - egy hétnél hosszabb távolléte esetén - a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást.

Az intézményvezető feladatainak ellátása tekintetében, váratlan távolléte esetén, írásos megbízás hiányában a helyettesítés rendje:

• az intézményvezető-helyettese ® ha ő is távol van, akkor
• a közalkalmazotti képviselő ® az ő távolléte esetén
• az intézményben tartózkodó szakvizsgázott pedagógus® az ő távolléte esetén rangidős Pedagógus II. fokozatban lévő pedagógus.

A vezető/vezetők helyettesítésére vonatkozó szabályok:

• A helyettesítők csak halaszthatatlan ügyben, az óvoda zökkenőmentes működésének érdekében járhatnak el.
• Intézkedésük során kötelesek betartani a vonatkozó jogszabályokat, valamint az óvoda szabályzataiba foglalt rendelkezéseket, továbbá tekintettel lenni az óvoda partnerközpontú szemléletére.
• Intézkedésükről feljegyzést kötelesek készíteni, melyet a vezető munkába állását követően tájékoztatás céljából haladéktalanul átadnak.

4. Az óvoda vezetősége

Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Elsődleges feladata az intézményvezető munkájának segítése, különös tekintettel az intézmény működésével kapcsolatos szakmai, és személyi kérdésekre.

A vezetőség tagjai:

• intézményvezető
• vezető helyettes
• közalkalmazotti képviselő

.

A közalkalmazotti képviselő feladatai, és beszámolási kötelezettsége a Közalkalmazotti Szabályzatban rögzített.        

A vezetőség megbeszéléseire az éves munkatervben meghatározott időpontokban, valamint az aktuális feladatok elvégzésének tekintetében, szükségszerinti időpontokban kerül sor. Megbeszélést kezdeményezhet a vezetőség bármely tagja. A megbeszélések időpontjának kijelölésénél tekintettel kell lenni a gyermekek szakszerű ellátásának kötelezettségére.

IV. A BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK RÉSZÉRE, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN AZ INTÉZMÉNNYEL

 

1. Belépés

Az intézményi és személyi védelem miatt a kapukat zárva kell tartani!

Az intézménybe lépő látogatótól meg kell kérdezni jövetele célját, kit keres, és amíg az előtérben várakozik a vendég, bejelenteni, majd elkísérni a kívánt alkalmazotthoz, illetve kihívni a kért alkalmazottat.

Az óvodai foglalkozások rendjét, a gyermekek tevékenységét megzavarni nem lehet!

Az önkormányzat képviselőit, szaktanácsadót, szakértőt, más hivatalos és szakmai szervek képviselőit az intézményvezető fogadja.

Az óvoda dolgozói, ügynökök, üzletszerzők, vagy más személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak, kivéve az óvoda által szervezett vásár alkalmával.

 

2. Az óvoda biztonságos működését garantáló szabályok

Megtartása kötelező a közoktatási intézmény területén tartózkodó szülőknek, illetve a közoktatási intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek, és az óvodával jogviszonyban állóknak.

3. Az óvodába be nem hozható tárgyak, eszközök

- pirotechnikai eszköz pl. petárda

-emberi élet kioltására, illetve maradandó sérülés okozására alkalmas bármilyen    fegyvernek használható tárgy pl. szúró, vágó eszköz

- tűzveszélyes anyag pl. benzin, gázolaj

- maróhatású anyag pl. sósav

- kábítószer

Amennyiben az óvoda dolgozói észreveszik, hogy tiltott tárgyakat, eszközöket szándékoznak behozni a szülők, vagy más személyek, azonnal kötelesek felszólítani az intézmény elhagyására és értesíteni az intézmény vezetőjét további intézkedés céljából.

4. Az óvodában tartózkodás során elvárt viselkedés

 

Az óvoda épületében és az óvoda udvarán minden szülőnek és az óvodával kapcsolatban nem álló személynek kötelessége a kulturált viselkedés szabályait megtartani. Ennek értelmében tartózkodni kell a botrányokozástól, az agresszív/erőszakos illetve erőszakot kiváltó provokatív, másokat zaklató viselkedéstől:

• botrányos viselkedésnek minősül: mások nyugalmát zavaró hangoskodás, kiabálás, veszekedés, trágár szavak használata, hangos zenehallgatás, valamint erkölcstelen megjelenés és viselkedés.
• agresszív/erőszakos cselekmény, valamint erőszakot kiváltó provokatív viselkedés: verbális vagy fizikai zaklatás, fenyegetés, zsarolás, szándékos konfliktus előidézése, rongálás, más személyek lökdösése, bántalmazása.

Az óvoda minden dolgozójának, a szülőnek és azon más személyeknek, akik az óvodában tartózkodnak és észlelik a botrányos, agresszív vagy zaklató magatartást, - mérlegelve a sérelmet elszenvedő személy veszélyeztetettségének fokát - testi épségének megóvása érdekében azonnal döntenie kell a szükséges intézkedésről.

Fő szabály, hogy a gyermekektől minél távolabb tartsuk az eseményt!

 

A biztonságos működést szolgáló intézkedés lehetőségei, ha már megtörtént a nem kívánt esemény:

• Életveszélyt okozó testi sértés vagy rendkívül súlyos bántalmazás esetén – a bántalmazó eredménytelen felszólítását és tettének következményére való figyelmeztetését követően, haladéktalanul a mentők és a rendőrség telefonon történő értesítése, eljárás kezdeményezése, az intézményvezető, távollétében intézkedésre jogosult felelős személy tájékoztatása.
• Botrányokozás esetén a botrányokozó felszólítása a helytelen viselkedés befejezésére és figyelmeztetés cselekményének következményére, továbbá az intézményvezető, illetve távollétében az intézkedésre jogosult felelős személy tájékoztatása.
• Zaklatás és provokáció esetén, amennyiben ez az óvoda dolgozóira irányul, higgadtan, az agresszió minden jele nélkül a zaklató felszólítása az ilyen irányú viselkedés befejezésére, majd a kijárati ajtó felé vezetése, és az intézményvezető, illetve távollétében az intézkedésre jogosult felelős személy tájékoztatása. Szülők közti zaklatás és provokáció esetén a cselekményt észlelő óvodai dolgozó tájékoztatja az intézményvezetőt, távollétében helyettesét a konfliktusról, aki a továbbiakban intézkedni jogosult.

 

5. Más tulajdonának eltulajdonítása

Az óvoda leltárában nyilvántartott, valamint a gyermekek mindennapi óvodai életéhez tartozó tárgyak, eszközök, felszerelések (pl. gyerek ruha), illetve a szülőtársak és az óvodában dolgozók értéktárgyainak eltulajdonítása lopás bűncselekményének minősül. Aki észleli a lopás tényét, köteles jelezni az intézményvezetőnek. Intézkedés megtételére az intézményvezető jogosult. Az intézkedés magába foglalja a jegyzőkönyv felvételét, és a rendőrségi feljelentést.

A szervezeti és működési szabályzat IV.1., 2., 3., 4., 5 alatti rendelkezéseit nyilvánossá kell tenni oly módon, hogy az mindenki számára hozzáférhető legyen. Felelőse az intézmény vezetője.

V. AZ INTÉZMÉNY BELSŐ KAPCSOLATI RENDSZERE

 

1. A szervezeti egységek és a vezetők, illetve a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje

 

1.1. A közalkalmazottak

Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szabályozza. További szabályozást - a belső sajátosságokat illetően - az intézményi közalkalmazotti szabályzat tartalmaz.

A közalkalmazottak munkarendje

A nevelési évre szóló munkarend az intézmény vezetőjénél található. A vezető helyettes tehet javaslatot a napi munkarend változtatására és a szabadságok kiadására.

Minden közalkalmazottnak kötelessége, hogy munkája során az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat betartsa.

A pedagógusok munkarendje

A pedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény rögzíti. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése.

A pedagógusok heti kötelező órája 32 óra, heti munkaideje 40 óra

A pedagógus köteles a munkakezdés előtt minimum 5 perccel munkahelyén megjelenni. Munkából való távolmaradását előzetesen személyesen, vagy váratlan késés, távolmaradás esetén, telefonon jelezni annak okát és időtartamát, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. A helyettesítések rendjéért az intézményvezető-helyettes felel.

 

A nem pedagógus munkakörben dolgozók munkarendje

Munkarendjüket a vezető-helyettes állapítja meg, a közalkalmazotti képviselő és intézményvezető egyeztetésével, az intézményvezető jóváhagyásával. Munkaidejük heti 40 óra.

Dajkák munkaidő beosztása: napi váltásban

6³⁰- 14⁰⁰

7³⁰-15³⁰

8⁰⁰-16³⁰

+ pihenőidő

Pedagógiai asszisztens heti 40 óra:

7-15³⁰  (4 nap)

6³⁰-12³⁰ (1 nap)

+pihenőidő

Az alkalmazottak munkakezdés előtt minimum 5 perccel kötelesek munkahelyükön megjelenni, távolmaradásukról értesíteni a vezető-helyettest, illetve váratlan késés, távolmaradás esetén, telefonon jelezni annak okát és időtartamát.

• Az alkalmazotti közösség jogai

Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési és döntési jogok illetik meg. A jogok gyakorlásával kapcsolatos megbeszélést, értekezletet az óvodavezető jogosult összehívni. Kezdeményezési joggal a közalkalmazotti képviselő és a minőségfejlesztési team/BECS vezetője rendelkezik.

Részvételi jog illeti meg: az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap.

Véleményezési és javaslattevő jog: az óvoda működési körébe tartozó kérdésekben. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítés során az intézmény vezetőjének mérlegelnie kell.

Az alkalmazotti közösség megbeszéléseiről minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni.

 Munkatársi értekezletek

Nevelési évenként minimum két alkalommal, a vezető-helyettes hívja össze, az intézményvezető tájékoztatását követően. A munkatársi értekezletre a teljes munkaidőben és a részmunkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottat is meg kell hívni. A napirendi pontokat a vezető-helyettes állítja össze. A munkatársi értekezlet levezetése során lehetőséget kell adni, hogy minden részt vevő elmondhassa véleményét, észrevételét, javaslatot tehessen az érintett témán belül. A munkatársi értekezletről, ha érdemi kérdésben születik döntés jegyzőkönyvet, ha nem, akkor feljegyzést kell készíteni maximum két munkanapon belül, és tájékoztatás céljából haladéktalanul át kell adni az intézményvezetőnek.

 

• A nevelőtestület

 

A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési kérdésekben az óvoda legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott. Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni az intézményvezető, továbbá ha a nevelőtestület egyharmada kéri. Ha az óvoda szülői szervezete kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt.

 

 A nevelőtestület döntési jogköre

• a nevelési program elfogadása;
• az SZMSZ és a házirend elfogadása;
• az intézményi önértékelési program elfogadásának tekintetében: az óvodában vezetői feladatot ellátók és a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjai, valamint az értékelés rendjét illetően, továbbá a teljes körű intézményi önértékelés periódusának, részleteinek meghatározásában;
• a nevelési év munkatervének elfogadása;
• átfogó értékelések és beszámolók elfogadása;
• az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása;
• a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása;
• a pedagógiai program valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról;
• jogszabályban meghatározott más ügyek.

 

Véleményezési és javaslattevő jogköre

• az intézményvezetői programok szakmai véleményezése;
• szakmai anyagok véleményezése;
• az óvodáról készült publikációk véleményezése.

 

 A nevelőtestület döntései és határozatai

 

A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlévő tagjai közül  hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény irattárába kerülnek, határozati formában.

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó feladatok átruházása:

• az óvodai felvételi eljárás vonatkozásában, amennyiben a jelentkező gyermekek száma meghaladja a férőhelyek számát, a nevelőtestület tagjaiból álló bizottság tesz javaslatot a felvételre.
• a szülő által benyújtott felül bírálati kérelem tárgyában a nevelőtestület jogosult kivizsgálni az ügyet.
• az óvoda minőségfejlesztési feladatainak ellátására minőségfejlesztési team hozható létre.

A feladatok ellátásáról a megbízott beszámolási kötelezettséggel tartozik az intézmény vezetőjének (a megbízott személy megnevezése az éves intézményi munkaterv feladat-ellátási/felelősi fejezetében kerül rögzítésre).

A nevelőtestület értekezletei

A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében minimum négy értekezletet tart a nevelési év során. Ezt az intézményi éves munkaterv rögzíti.

A nevelőtestületi értekezletek tartalmas, nyugodt megtartása érdekében egy nevelési évben maximum 5 nevelésnélküli munkanap igénybe vehető, a szülői szervezet egyetértésével, megfelelő tájékoztatásával, valamint az arra igényt tartó gyermekek elhelyezésével.

Az éves munkaterv elfogadását követően a nevelőtestületi értekezletek időpontját és a nevelésnélküli munkanapok időpontját valamint felhasználását a különös közzétételi listában nyilvánosságra kell hozni. Felelőse az intézményvezető.

 

1.4. Minőségfejlesztési team/BECS

A minőségfejlesztési team szervezeti céljára, feladataira vonatkozó rendelkezések az intézményi önértékelési programban találhatók. Vezetője beszámolási kötelezettséggel tartozik az intézményvezetője felé.

1.5. Közalkalmazotti Tanács/Képviselő

A Közalkalmazotti képviselő tekintetében, mint az óvodában dolgozó közalkalmazottak érdekképviseleti szervezete, az együttműködésre vonatkozó előírásokat az intézményi

közalkalmazotti szabályzat tartalmazza.

1.6.Munkacsoportok,felelősök

Az intézmény vezetőségének vagy a nevelőtestület javaslatára, nevelőtestület döntésével munkacsoportok alakíthatók.

A munkacsoportok 2-3 fővel működnek, éves munkatervet, nevelési év végén beszámolót készítenek, tevékenységüket értékelik. A munkacsoport tagjai megválasztják vezetőjüket. A különböző munkacsoportok együttműködnek egymással is.

 

VI. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE

• A pedagógiai munka ellenőrzése az intézményi önértékelési program, valamint a belső kontroll szabályzat szerint történik, melyben részletesen meghatározottak az ellenőrzési területek, az alkalmazható módszerek, a gyakoriság, és a felelősök köre. Ezen középtávú terv kerül lebontásra az éves intézményi munkaterv ellenőrzési fejezetében, ahol az adott évre vonatkozó konkrét ütemezés található.
• Az ellenőrzés lehet tervszerű, ütemezett, valamint probléma feltárására, megoldására irányuló bejelentés nélküli, alkalomszerű.
• Az ellenőrzés a szervezet hierarchikus felépítésének megfelelően, megosztottan történik. Az intézményvezető jogosult az intézmény teljes körű működését, valamint minden alkalmazottját ellenőrizni. Ezen belül elsődleges feladata az óvoda szakmai feladatainak ellenőrzése a pedagógusok, és a fejlesztőpedagógus munkájának vonatkozásában. Az ellenőrzésbe bevonhatja az óvodavezető-helyettesét és a szakmai munkacsoport vezetőjét.

- Az intézményvezető-helyettes hatásköre a dajkák munkájának ellenőrzése, ami magába foglalja a gyermekek közti gondozási, és egyéb feladatok ellátásának szakmai vonatkozását.

• Az ellenőrzésről készült feljegyzés vagy értékelőlap érdemi megállapításait az ellenőrzöttel ismertetni kell. Lehetőséget kell adni véleménynyilvánításra, az eltérő vélemények megbeszélésére.
• Az ellenőrzés fejlesztési javaslattal zárul, melynek elfogadását az ellenőrzést végző, és az ellenőrzött is aláírásával igazol.

 

Területei:

• Szakmai-pedagógiai tevékenység
• Tanügy-igazgatási feladatok ellátása
• Munkáltatói jogkörből adódó feladatok (határidők, jogszabályi előírások betartása)

Módszerei:

• Megfigyelés (csoportlátogatás),
• Dokumentumelemzés (tervezési, értékelési, tanügy-igazgatási)
• Bejárás, leltározás
• Részvétel a munkában

Alapelvei:

• konkrétság
• objektivitás
• folyamatosság
• tervszerűség
• pedagógiai önállóság tiszteletben tartása
• humánus megközelítés, kölcsönös bizalom
• önállóság, önértékelés fejlesztése
• perspektívák adása
• pozitívumok erősítése

A pedagógiai munka éves ellenőrzési ütemtervét az intézményvezető készíti el.

Az ellenőrzési tervet az intézményben nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzés kiterjed az egyes feladatok elvégzésének módjára, minőségére, a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre.

 

VII. A GYERMEKEK , SZÜLŐK KÖZÖSSÉGE

1.Gyermekek közössége

A nagyjából azonos életkorú gyermekek egy gyermekcsoportot alkotnak, melynek létszáma törvényileg szabályozott: maximum 25 fő. Ettől eltérni csak a fenntartó, illetve az Oktatási Hivatal engedélyével lehet. Maximális csoportlétszám túllépés engedélyeztetéséért az intézményvezető a felelős.

Lehetőség van részben osztott vagy vegyes életkorú csoportok kialakítására is, amennyiben azt az óvoda érdeke megkívánja, továbbá ha a nevelőtestület kezdeményezi.

 

2. A szülői szervezet

A szülők az óvodában a köznevelési törvényben meghatározott jogaik és kötelességeik teljesítésének érdekében szülői szervezetet illetve óvodaszéket hozhatnak létre. A szülői szervezet működése rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről saját maga dönt, melyet a szülői szervezet szervezeti és működési szabályzatban tesz közzé.

2.1. A szülői szervezettel való kapcsolattartás

A szülők képviselőjével az intézményvezető tart kapcsolatot. Ezt a hatáskört indokolt esetben átruházhatja az intézményvezető-helyettesre. Évente minimum egyszer kerül összehívásra, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatát. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői szervezet véleményének (egyetértésének) kikérése jogszabály alapján kötelező, az intézményvezető az írásos előterjesztést a döntést megelőző 15 nappal korábban adja át a szülői szervezet vezetőjének. A szülői szervezet vezetőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjaihoz, amelyekben a szülői szervezetnek véleményezési joga van.

Az intézményvezetőnek biztosítania kell, hogy a szülői szervezet:

- az óvodai nevelési év rendjét annak elfogadása előtt véleményezze – a nevelési év rendjére vonatkozó dokumentumot a szülői szervezetnek úgy kell átadni, hogy legalább 7 munkanap rendelkezésre álljon a véleményalkotásra;

- véleményt mondhasson a nevelési-oktatási intézményben folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásáról. A véleményalkotásra legalább 5 munkanapot kell biztosítani;

- véleményezhesse a szülőket érintő anyagi kiadásokkal járó elképzeléseket;

- véleményt nyilváníthasson az óvoda átszervezését illetően.

A szülői szervezet köteles véleményezési jogkörében eljárva írásban nyilatkozni.

További véleményezési és egyetértési jogot nem ad az intézmény a szülői szervezetnek.

VIII. SZÜLŐK TÁJÉKOZTATÁSA

 

1. A szülők szóbeli tájékoztatása

Az intézmény a köznevelési törvénynek megfelelően a gyermekekről a nevelési év során folyamatos szóbeli tájékoztatást ad. Ez lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik.

Szülői értekezletek rendje:

• Tanévnyitó szülői értekezlet
• Félévet értékelő szülői értekezlet
• Beiskolázási szülői értekezlet

Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az óvónő és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására.

Fogadóórák rendje: Az óvoda házirendjében , munkatervében szabályozott.

 

2. A szülők írásbeli tájékoztatása

A csoportok saját üzenő táblával rendelkeznek, melyen tájékoztatják a szülőket az óvónők, vezető, logopédus, és gyermekvédelmi felelős személyéről és fogadóórájáról. Ezen kívül ez a tábla szolgál az aktuális információk közlésére is. A csoportok saját zárt facebook csoporttal rendelkeznek, melyben közérdekű információk kerülnek megosztásra. Ünnepek ,mindennapi tevékenységek során készült fotók szülői engedéllyel (adatvédelmi szabályzat) megoszthatók, onnét tovább nem oszthatók.

Óvodai szünetek, szülői értekezletek, egyéb fontos információk a gyermekek üzenő füzetébe is bekerülnek,a szülők aláírással igazolják a tájékoztatás tudomásul vételét.  

A bejáratnál elhelyezett központi faliújságokon mindenki számára érdekes és aktuális ismeretterjesztő információkat teszünk közzé (színház, kiállítás, sport esemény, szabályzó dokumentumok…).

 

IX. AZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

           

Az óvoda alapdokumentumai

• Helyi Pedagógiai Program
• Önértékelési Program
• Szervezeti és Működési Szabályzat
• Házirend

Az intézményi dokumentumok tartalmát és elérhetőségét a nevelési évet nyitó szülői értekezleten részletesen ismerteti az intézményvezető. A Házirend olvasható a faliújságokon, honlapon, zárt face csoportokban, megismeréséről a szülők nyilatkoznak.

A szülők az intézményvezetőtől, helyettesétől és a csoportos óvónőktől is kérhetnek szóbeli tájékoztatást az év során bármikor, egyeztetett időpontban.

A dokumentumok egy példánya a vezetői irodában, egy példánya a nevelőtestületi szobában, és egy példánya a központi szülői faliújságon kerül elhelyezésre. Ezen kívül a Helyi Pedagógiai Program az irodában és a honlapon olvasható.

Az óvoda eredményességét, személyi feltételeit, induló gyermekcsoportjait bemutató különös közzétételi listát az intézmény vezetője készíti el. Felülvizsgálata, módosítása nevelési évenként kötelező: az éves intézményi munkaterv elfogadását követő 10 munkanapon belül, továbbá nevelési év közben történő, a lista adattartalmát érintő változás esetén, a változást követő 10 munkanapon belül. Az adatok frissítéséért az intézményvezető felel. Az intézményi alapdokumentumok és a különös közzétételi lista az óvoda honlapján is elérhető. A honlap karbantartásáért, frissítéséért az intézményvezető és helyettese felel.

X. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE

Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a beiskolázás érdekében, és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, cégekkel.

 

1. Kapcsolat a helyi nemzetiségi szlovák- önkormányzattal

      Kapcsolattartó az intézmény vezetője és az óvoda pedagógusai

       - részvétel a nemzetiségi önkormányzat rendezvényein (helyi ünnepségeken gyerekek, szereplése, író-olvasó találkozókon, egyéb felnőtt rendezvényen óvodapedagógusok részvétele.)

       - házirend, SZMSZ, pedagógiai program módosításainak elfogadtatása, véleményezése

       - nemzetiségi önkormányzat képviselőinek meghívása az óvoda rendezvényeire,

       - megyei nemzetiségi szlovák önkormányzattal ( kapcsolattartó az óvoda vezetője.).

                   - részvétel továbbképzéseken, különböző programokon

                   - részvétel a megyei szlovák óvodai találkozón

2. Bölcsődével

• A kapcsolattartó: az óvoda vezetője és az óvoda pedagógusai.
• A kapcsolattartalma: a gyermekek óvodai beilleszkedésének segítése a bölcsőde-óvoda átmenet megkönnyítésével.
• A kapcsolat formája: igény-lehetőség szerint kölcsönös látogatás.
• Gyakoriság: igény szerint.

3.Kincses József Általános Iskolával

• A kapcsolattartó: az óvoda vezetője és az óvoda pedagógusai.
• A kapcsolattartalma: a gyermekek iskolai beilleszkedésének segítése az óvoda-iskola átmenet megkönnyítésével.
• A kapcsolat formája: kölcsönös látogatás, szakmai beszélgetés.
• Gyakoriság: látogatásnevelési évenként az iskolai beiratkozás előtt, illetve nevelési évenként az első félévet követően.

4.Az óvoda orvosával, védőnőjével , fogászati rendelővel

• A kapcsolattartó: az óvoda vezetője.
• A feladatellátásra szóló megállapodást Kesztölc község Önkormányzata jogosult megkötni.
• A kapcsolattartalma: a gyermekek egészségügyi ellátása, iskolába menő gyermekek körében az általános belgyógyászati vizsgálaton túl szemészeti és hallásvizsgálat.
• A kapcsolat formája: egészségügyi vizsgálat, szűrés, beutalás kezelésre.
• Gyakoriság: havonta/negyedévente védőnői jelenlét, egy alkalommal fogászati szűrés.
• Orvosi beavatkozás - kezelés - csak is a szülő előzetes értesítése és beleegyezése után történhet. Kivétel a baleseti elsősegélynyújtás.
• Az alkalmazottak alkalmassági vizsgálatát végző szolgáltatás tekintetében a munkába állás előtti orvosi vizsgálatra és az időszakos orvosi vizsgálatra történő beutalás az intézményvezető kötelessége, a vizsgálaton való részvétel kötelessége pedig az alkalmazotté.

5.Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal, és a Pedagógiai Szakszolgálattal

-Komárom-Esztergom megyei Pedagógiai Szakszolgálat Esztergomi Tagintézménye  , Dorog, Mátyás u.3.,33-440-023

-Komárom-Esztergom megyei Pedagógiai Szakszolgálat székhelye-Tatabánya

   

• A kapcsolattartó: az óvoda vezetője, illetve egyeztetést követően a fejlesztőpedagógus,
• logopédus, gyógypedagógus .
• A kapcsolat tartalma: a gyermekek speciális vizsgálata, egyéni fejlesztése, a beiskolázás segítése, valamint tanácsadás nevelési kérdésekben.
• A kapcsolat formája: vizsgálat kérése, kölcsönös tájékoztatás, esetmegbeszélés, konzultáció, szülői értekezleten való részvétel.
• Gyakoriság: nevelési évenként a beiskolázást megelőzően, illetve a fejlesztőpedagógus, pszichológus, logopédus és óvónők jelzése alapján szükség szerint.

6.Gyermekjóléti Szolgálattal, Családsegítő Szolgálattal, Gyámügyi Hivatallal , Szociális segítővel (Dorog és Térsége Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Dorog, Intézmények Háza I. emelet, 06-33-431-170, 06-20-561-5226, Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.) 

• Kapcsolattartó: óvodavezető, illetve egyeztetést követően a gyermekvédelmi felelős.
• A kapcsolattartalma: a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése, esélyegyenlőség biztosítása.
• A kapcsolat formája, lehetséges módja: Az intézmény segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, valamint minden olyan esetben, amikor a gyermekközösség védelme miatt ez indokolt.
• a Gyermekjóléti Szolgálat/Családsegítő értesítése – ha az óvoda a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja,
• amennyiben további intézkedésre van szükség, az óvoda megkeresésére a Gyermekjóléti Szolgálat javaslatot tesz arra, hogy az óvoda a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen,
• esetmegbeszélés - az óvoda részvételével a szolgálat felkérésére,
• szülők tájékoztatása révén (a Gyermekjóléti Szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése), lehetővé téve a közvetlen megkeresését. Gyakoriság: nevelési évenként minimum 2 alkalommal, illetve szükség szerint,
• folyamatos kapcsolattartás, együttműködés a szociális segítővel.

.

7.Fenntartónkkal

• Kapcsolattartó: óvodavezető, óvodavezető-helyettes
• A kapcsolattartás tartalma: az intézmény optimális működtetése, a fenntartói elvárásoknak való megfelelés, illetve az intézmény érdekeinek képviselete. A kapcsolattartás területei különösen:
• az óvoda átszervezése, megszüntetése, tevékenységi körének módosítása,
• az óvoda nevével kapcsolatos eljárás alkalmazása,
• az óvoda pénzügyi, gazdálkodási tevékenysége,
• az óvoda belső szabályzó dokumentumainak jóváhagyása,
• az óvoda működésének törvényességi ellenőrzése,
• a magasabb vezető teljesítményértékelése,
• az óvodában folyó szakmai munka ellenőrzése közoktatási szakértő bevonásával.

A kapcsolattartás formája: kerületi vezetői értekezletek, kiállítások, rendezvények, központi ünnepségeken való intézményi képviselet, munkamegbeszélések, adatszolgáltatás, beszámoló írásban.

8. Gyermek programokat ajánló kulturális intézményekkel

• A kapcsolattartó: az óvodavezetője, illetve egyeztetést követően a pedagógusok.
• A kapcsolattartalma: színvonalas gyermek műsorok, előadások szervezése, lebonyolítása.
• A kapcsolat formája: intézményen belül, és intézményen kívüli kulturális programok látogatása a gyermekekkel, illetve ajánlása a szülők felé.

9.Kesztölcön működő sportegyesületekkel

• A kapcsolattartó: az óvoda vezetője
• A kapcsolattartalma: az óvodás gyermekek életkorának megfelelő mozgás és sport lehetőségek kihasználása.
• A kapcsolat formája: mozgás és sporttal kapcsolatos szabadidős tevékenységek ajánlása a szülőknek, valamint intézményen belül és intézményen kívül részvétel a gyermekekkel a programokon.

10.Megbízási szerződéssel alkalmazott munkatársakkal:

• A kapcsolattartó: az óvoda vezetője
• Megbízási szerződést az intézmény vezetője vagy a fenntartó köt.
• Megbízási szerződéssel alkalmazható gyógypedagógus, pszichológus, helyettesítésre óvodapedagógus, dajka, pedagógiai asszisztens.
• A szerződés tartalmazza a megbízás időintervallumát, szerződő felek adatait, ellátandó
  • feladatot, időkeretet.
• A megbízott köteles az intézmény szabályzó dokumentumai szerint végezni a
  • munkáját.
• Munkavégzés igazolására az intézmény vezetője jogosult.

 

XI. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSOK

 

1. A gyermekvédelmi feladatok ellátásának rendje

Teendőinket meghatározza a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény és a végrehajtásához kapcsolodó jogszabályok, valamint az Önkormányzat Eslyegyenlőségi Terve. Ennek felelősségteljes ellátásáért az óvodavezető felel, munkáját megosztva az erre a célra megbízott gyermekvédelmi felelőssel együtt. Elérhetősége a csoportok faliújságján és a központi faliújságon megtekinthető.

Célunk: A gyermekek alapvető jogainak és szükségleteinek biztosítása az intézmény lehetőségeihez mérten. Esélyegyenlőség biztosítása az eltérő szociális és kulturális környezetből érkező gyerekek számára.

Az óvodapedagógusok feladatai:

• Az óvodába járó gyermekek szociális, szociokultúrális családi hátterének megismerése.
• Szükség szerint környezettanulmány végzése.
• Hátrányos, halmozottan hátrányos és veszélyeztett helyzet jelzése a gyermekvédelmi felelősnek.
• A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekek differenciált fejlesztése.

A gyermekvédelmi felelős feladatai:

• Szükség szerint családgondozó, védőnő segítségének igénybevétele.
• Anyagi gondokkal küzdő családok támogatására az intézményvezető tájékoztatása, illetve az alapítvány kuratóriumi elnökének tájékoztatása, alapítványi támogatás megítélése céljából.
• Felterjesztés segélyre.
• Nyilvántartás vezetése.
• Az intézményvezető tájékoztatása.

Az intézményvezető feladatai

• Kapcsolattartás a jegyzővel, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nyilvántartásának vonatkozásában.
• A gyermekvédelmi tevékenységhez a feltételek biztosítása: gyermekvédelmi felelős megbízása, feladatok, kompetenciák kijelölése nevelőtestületi szinten, továbbképzések támogatása a speciális nevelési feladat szakszerű ellátása végett.
• Bizalom elvű kapcsolat kiépítése a családokkal.
• A törvények és rendeletek naprakész ismerete, a munka hozzáigazítása.
• Veszélyeztetettség esetén a Gyermekjóléti Szolgálat/ családsegítő munkartárs tájékoztatása.
• Étkezési kedvezmények meghatározása, a törvényi jogszabályoknak és az önkormányzati rendeletnek megfelelően. Ezek dokumentálása.

A hátrányos szociális helyzetben lévő családok segítésének formái:

• Tájékoztatás az igénybe vehető segélyekről.
• Ingyenes étkezési díj biztosítása:
• A törvényi rendelkezéseknek megfelelően normatív állami támogatás,
• Az óvoda Alapítványának támogatásával az egyébként önköltséges szolgáltatás finanszírozása a kisgyermek részére.
• A szülők által ajándékozásra behozott gyermekruhák, játékok elajándékozása a rászoruló családoknak.
• Kapcsolattartás, együttműködés a szociális segítő munkatárssal.

 

2. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok

A gyermekbalesetek megelőzéséért elsődlegesen az intézmény vezetője felelős. Feladata a gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységek irányítása, különösen:

• Az óvoda épületének, udvarának, felszereléseinek és eszközeinek (csoportszobák, belső termek, tornaszoba,valamint az udvar, az udvaron felszerelt játék és sportszerek) vonatkozásában a veszélyforrások feltárása, a kerületi balesetvédelmi szakember bevonásával. Feltárt, balesetet okozható helyzet, vagy hiba esetén jegyzőkönyv felvétele, és azonnali intézkedés kérése a fenntartó illetékes képviselőjétől. A veszélyforrást jelentő felszerelés, eszköz eltávolítása, illetve ha ez nem lehetséges, akkor biztonságos elkerítése, továbbá egyéb, a gyermekek biztonságát szolgáló, az adott helyzethez igazodó célszerű intézkedés megtétele.
• Az óvoda területén karbantartási, felújítási, építési munkák engedélyezése, a munkálatok ideje alatt a gyermekek biztonságos óvodai életének megszervezése, valamint az ezzel kapcsolatosan a szülők tájékoztatása.
• Az alkalmazottak tevékenységének ellenőrzése a gyermekek között használt veszélyes felszerelések és eszközök tekintetében.
• A balesetvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásának koordinálására, dokumentálására, és nyilvántartására egy fő pedagógus megbízása.

A pedagógus feladata és kötelessége:

• Saját gyermekcsoportjában a felszerelések és eszközök épségének folyamatos ellenőrzése, az észlelt veszélyforrás jelzése az óvoda vezetőjének, valamint segítség kérése a veszély elhárítása érdekében.
• Az óvoda helyiségeinek, udvarának használata során tapasztalt veszélyhelyzetekről az intézményvezető tájékoztatása további intézkedés végett.
• Az óvodai nevelési év elején, valamint szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás előtt a védő-óvó előírások ismertetése a gyermekekkel:
• az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírások,
• a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások,
• a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése.

A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát a csoportnaplóban dokumentálni kell.

A dajkák feladata és kötelessége:

• a veszélyforrást jelentő konyha és mosókonyha zárása amennyiben nem tartózkodnak ott,
• a konyhából kivitt eszközök biztonságos szállításáról való gondoskodás (forró étel, tortavágó kés…)
• takarító eszközök, tisztítószerek zárt szekrényben tárolása, körültekintő használata,
• a konyhában a HACCP rendszer alkalmazása kötelező!

A gyermekbalesettel kapcsolatban az óvodának jelentési kötelezettsége van.

A tanuló- és gyermekbaleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével tartjuk nyilván.

A jegyzőkönyv kitöltésének céljából az intézményvezető és a fenntartó rendelkezik hozzáféréssel.

A jegyzőkönyv lezárása, a kinyomtatott példány aláírása kizárólagosan intézményvezetői hatáskör.

• A jegyzőkönyv egy példányát az óvoda őrzi. Súlyos baleset esetén a fenntartót azonnal telefonon értesíteni kell.
• A gyermekbalesetekről nyilvántartást kell vezetni, mely az előírás szerinti nyomtatványon történik.
• A gyermekbaleseteket minden esetben ki kell vizsgálni. A vizsgálatban részt vesz az érintett pedagógus, az óvoda vezetője, a balesetvédelmi megbízott, továbbá részt vehet a szülői szervezet képviselője. A vizsgálat eredményéről tájékoztatni kell az érintetteket, és a fenntartót. A vizsgálat eredményének függvényében az intézményvezető kötelessége a hasonló balesetek megelőzését illetően az intézkedések megtétele.
• A nem pedagógus alkalmazottak az intézményvezető utasításának megfelelően működnek közre a gyermekbaleseteket követő feladatokban.

3. A nevelő-oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtése

 

Nevelési időben szervezett óvodán kívüli foglalkozásokkal kapcsolatos szabályok.

Szülők tájékoztatása: A csoport üzenő tábláján keresztül, mikor, hova, milyen közlekedési eszközzel, és költségvonzata. A szülő aláírásával adja beleegyezését a részvételbe.

Intézményvezető tájékoztatása: Előzetesen szóban, majd a helyi formanyomtatvány kitöltésével/ üzenőfüzet aláírásával, és a kísérők aláírásával hitelesített formában, a külső foglalkozás megkezdése előtt minimum egy nappal.

Az óvodán kívüli foglalkozás csak abban az esetben tekinthető engedélyezettnek, ha az intézményvezető engedélyezte.

Nevelési időben szervezhető foglalkozások

• helyszíni foglalkozás
• kirándulás, séta,
• színház, múzeum, kiállítás
• sport programok,
• kulturális programok,
• bölcsőde, iskola látogatás.

A pedagógusok kötelessége: A foglalkozásokhoz annyi kísérő pedagógust, dajkát, vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges. Gyermeklétszámnak megfelelően 10 gyermekenként minimum 1-1 fő. Gyermekcsoport az intézmény területét minimum 2 kísérővel hagyhatja el.

A gyermekekkel - életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően - ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó szabályokat, a foglalkozással együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről.

4. Nevelési időn túli, óvodán kívüli foglalkozásokkal kapcsolatos szabályok

Kezdeményezése: A gyermekek, szülők, pedagógusok igényei, szükségletei szerint szervezhetők a nevelési időn túli foglalkozások. Az intézményvezető felé kezdeményezője lehet: szülői szervezet, szakmai munkaközösség, közalkalmazotti képviselő.

Részvétel:

A nevelési időn túli foglalkozások hirdetmény formájában jelennek meg. A jelentkezés, a szolgáltatás igénybevétele önkéntes. Jelentkezni írásban lehet, a szülő aláírásával. Lehetséges formái:

• : hétvégi közös családi kirándulás, egyéb program pedagógus vezetésével

Tájékoztatási kötelezettség az intézmény vezetője felé: A programfelelős pedagógus köteles indulás előtt tájékoztatni az intézményvezetőt a szervezett program:

• helyszínéről,
• időpontjáról, az utazás, szállás, étkezés körülményeiről,
• a résztvevők létszámáról, nevéről,
• a felügyelő pedagógusok nevéről, számáról,
• elérhetőségről (cím, telefon),
• indulás, érkezés időpontjáról, az útvonal megjelöléséről.

 

5.A közalkalmazottak munkavégzéssel kapcsolatos szabályai

• Az óvodában csak érvényes egészségügyi kiskönyvvel rendelkező munkavállaló dolgozhat.
• Az óvoda területén tilos dohányozni!
• Az intézményen belül szeszesital fogyasztása tilos!
• A dolgozók az intézmény helyiségeit nyitvatartási időben akkor és oly módon használják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását.
• Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túl igénybe kívánja venni az óvoda helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől kell kérvényeznie, a használat céljának és időpontjának megjelölésével.

Az intézmény teljes területén, az épületben és az udvaron tartózkodó minden személy köteles:

• a közös tulajdont védeni,
• a berendezéseket rendeltetésszerűen használni,
• az óvoda rendjét és tisztaságát megőrizni,
• az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni,
• tűz és balesetvédelmi előírások szerint eljárni,
• a munka és egészségvédelmi szabályokat betartani,
• az intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda ellátja a gyermekek felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.

6. 1-es típusú diabétesszel élő gyermekek ellátásának speciális eljárásrendje

Intézményünkben a szülő kérelme alapján biztosítjuk az 1-es típusú diabétesszel élő gyermekek ellátását. Az óvodában megfelelő továbbképzést végzett közalkalmazott biztosítja az ellátást.

Az ellátáshoz szükséges tanúsítvány az Oktatási Hivatal által szervezett továbbképzésen szerezhető meg. A képzés során a feladatra kijelölt dolgozók a szükséges elméleti ismereteken túl elsajátítják a vércukorszint mérését és az inzulin beadásának módját. A gyermek/ek ellátását szakorvosi előírás szerint végzik.

A gyermek szakszerű ellátásán túl a szülő a 328/2011. kormányrendelet alapján igényelheti a diétás étrend biztosítását. A diétás étkezés a szülő írásbeli nyilatkozata alapján az intézménybe bevitt, vagy a szülő által az intézménybe rendelt étel intézményben történő elfogyasztásának lehetővé tételével is biztosítható. Ez esetben biztosítjuk a hűtés, a melegítés és a fogyasztás megfelelő feltételeit a hatályos jogszabályok és szakmai előírások betartásával.

Az 1-es típusú diabétesszel élő gyermekek ellátási folyamata az intézményben:

• szülői kérelem benyújtása mellékelt szakorvosi javaslattal
• szülői nyilatkozat diétás étrend biztosításáról
• a gyermek csoporthoz rendelése megfelelő szakember jelenlétével
• diétás étrend biztosítása szülői nyilatkozat alapján
• a gyermek rendszeres vércukorszint mérése szakorvosi előírás szerint
• az ellátáshoz szükséges eszközök, gyógyszerek megfelelő tárolása
• az előírt időközönként szükséges mennyiségű inzulin beadása
• megfelelő, előírás szerinti időben történő étkezés biztosítása
• kapcsolattartás, együttműködés a szülővel, szakemberekkel.

A cukorbeteg gyermek napi rutinjának része a rendszeres vércukorszint mérés, valamint az étkezések, az inzulin és a tevékenységek beosztása. Ezért minden esetben biztosítjuk:

• a vércukorszint ellenőrzését bármikor
• a hipoglikémia kezelését azonnali cukorbevitellel
• a szükséges inzulin beadását bármikor
• a szükséges szénhidrátmennyiség elfogyasztását
• a gyermek az étkezéseit a megfelelő időpontban fogyaszthassa el, és legyen rá elég ideje
• bármikor, korlátozások nélkül ihasson vizet és használhassa a mosdót
• teljeskörűen részt vehessen a testnevelés foglalkozásokon és egyéb elfoglaltságokban, kirándulásokon.

A cukorbetegség sikeres menedzseléséhez együtt kell működnie a gyermeknek, a szülőknek/törvényes képviselőnek, a gyermeket gondozó egészségügyi szakembereknek és az intézmény minden dolgozójának.

A program részeként szükséges továbbá:

• megállapodni a vészhelyzeti eljárásokban, tervet készíteni a szülőkkel és a gyermeket ellátó egészségügyi dolgozókkal (kommunikáció módja, elérhetőségek biztosítása)
• meg kell állapodni az intézményben kijelölt (tanúsítványt szerzett) dolgozóval, hogy mit kell tennie
• egyéni cselekvési tervet kell készíteni a magas és az alacsony vércukorszinttel járó epizódok kezelésére, beleértve a megfelelő ellátást, a szükséges ételeket és az inzulinbeadást.
• dokumentálni kell a gyermek által használt inzulin típusát és mennyiségét és azt, hogy mikor kell beadni

Szülő/törvényes képviselő feladata:

• gondoskodik az eszközökről és az inzulinról, amelyek szükségesek a gyermek ellátásához
• megadja a vészhelyzeti elérhetőségeket, amelyeket váratlan helyzetekben használni lehet
• megadja a gyermek étkezési rendjét
• jelzi az óvodának, ha változik az ellátási terv
• megtanítja a gyermeknek, hogy szóljon bármelyik dolgozónak, ha rosszul érzi magát
• gondoskodik arról, hogy a gyermeknél mindig legyen kéznél (öltözőszekrényben, vagy a csoportban dolgozó felnőttnek átadva) gyorsan felszívódó szénhidrát arra az esetre, ha leesne a vércukorszintje

 

Az intézmény feladata:

• egyeztet a szülőkkel/törvényes képviselővel az ellátási tervvel kapcsolatban
• egyeztet a gyermek napirendjéről
• megállapodik arról, hogy milyen esetben kell értesíteni a szülőt/törv. képviselőt
• gondoskodik a gyermek állandó felügyeletéről

7. Elektroakusztikus eszköz igénybevételének szabályai

 

(37/2021. (VIII. 31.) EMMI rendelete egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról R1. 128. §-a a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki).

A nevelési-oktatási intézményben elektroakusztikus eszköz igénybevétele mellett tartott tanítási órán, egyéb foglalkozáson, valamint a nevelési-oktatási intézményben vagy a nevelési-oktatási intézmény által szervezett elektroakusztikus hangosítású rendezvényen (a továbbiakban: elektroakusztikus hangosítású rendezvény), amelyen gyermekek, tanulók is részt vesznek, a gyermekek, tanulók zajvédelmére különös figyelmet kell fordítani. Az olyan
elektroakusztikus hangosítású rendezvényen, amelyen

 a) 0–6 év közötti gyermekek, tanulók vesznek részt, a hangnyomásszint nem haladhatja meg az Laeq M30 75 dB értéket.

 

 

 

 

 

 

8. Rendkívüli esemény

Az óvodában előforduló rendkívüli eseményt az óvodavezetőnek azonnal jelenteni kell. Az aki érzékeli a rendkívüli eseményt, köteles mindent megtenni az esetleges veszélyhelyzet elhárítása érdekében. Rendkívüli eseménynek számít különösen: a tűz, az árvíz, a földrengés, bombariadó, egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelőmunkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény.

Bombariadó esetén azonnal értesítendő az óvodavezető vagy helyettese. Telefonon azonnal értesítendő a BRFK a központi 107 számon. A legrövidebb időn belül az épületet mindenkinek el kell hagynia. A menekülés útvonala megegyezik a tűzriadó útvonalával. Az óvónők felügyeletével a gyermekek a kesztölci Művelődési Házba  mennek.

Ezen idő alatt az óvodavezető helyettes az épület előtt az utcán várja a tűzszerészeket. Az óvodavezető telefonon értesíti az Önkormányzatot a rendkívüli eseményről .

9.Az elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

 

Óvodánk az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmaz a 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást az óvodavezető alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:

• intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása
• alkalmazottakra vonatkozó adatbejelentések
• óvodai jogviszonyra vonatkozó bejelentések
• OSAP- Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program-jelentés
• alkalmazottak és gyermekek listája (október 1-jei állapot)

Az elektronikus úton előállított fenti dokumentumokat az intézmény pecsétjével és az óvodavezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni.

Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása és hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR alrendszerében, továbbá elektronikus adathordozón lementett formában tároljuk.

Az adatokhoz kizárólag az óvodavezető és a fenntartó férhet hozzá.

 

XII. ÜNNEPEK, MEGEMLÉKEZÉSEK, HAGYOMÁNYOK RENDJE

1. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje

Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg.

Szüreti napok.                                                                      szeptember

Ovibúcsú                                                                              november vége

Mikulás ünnepség                                                                december 6.

Lucázás                                                                                december 13.

Karácsonyi ünnepély                                                            december 3. hete

Farsang közösen/csoportonként                                           február közepe

Március 15.-i megemlékezés                                                március 15.

Húsvét csoportonként                                                          április eleje

Anyák napja                                                                         május első vasárnapja előtt/után

Gyereknap                                                                            május utolsó péntekje

Nagycsoportosok ballagása                                                  június első hete

Gyerekek születésnapjának megünneplése                          alkalom szerint

Óvoda dolgozóinak:

Tanulmányi kirándulás                                                         tavaszi szünetben

Pedagógusnapi vacsora                                                        június első hete

Nyugdíjba menő kollegák búcsúztatása                               alkalom szerint

Jubiláló kollégák köszöntése                                               alkalom szerint

Települési megemlékezések,rendezvények                          alkalom szerint

 

 

2. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok

A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának a feladata és kötelessége. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének megőrzése, illetve növelése.

Újabb hagyomány tekintetében minden alkalmazottnak lehetősége van javaslattal élni, melyet személyesen jelezhet az óvodavezető felé. A javaslatot az óvodavezető terjeszti elő, elfogadásáról az alkalmazotti közösség dönt. Amennyiben a szülőket is érinti a javaslat, úgy a szülői szervezet élhet véleményezési jogával.

 

 

 

 

 

 

 

 

XIII. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

Az óvoda épületének főbejáratánál címtáblát kell elhelyezni. Az óvoda nevét, fenntartóját érintő változás, valamint a tábla megrongálódását követően 10 munkanapon belül jelezni kell a fenntartónak, aki gondoskodik a címtábla cseréjéről.

Az óvoda épületét fel kell lobogózni. A nemzeti lobogó rendszeres karbantartásáról az óvoda köteles gondoskodni. A lobogó megrongálódását, eltűnését az óvodavezetőnek szóban jelenteni kell, és írásban feljegyzést készíteni.

Az óvoda nyitását és zárását az óvónő- NOKS munkaköri leírása alapján - végzi. Távollétük esetén az óvodavezető köteles gondoskodni helyettesítéséről.

Az óvoda homlokzatán és udvarát szegélyező kerítésén reklámtábla elhelyezése tilos! Az óvoda épületében az óvodavezető adhat engedélyt a gyermekeknek és szülőknek szóló egészséges életmóddal, környezetvédelemmel, kulturális tevékenységgel, oktatással kapcsolatos reklámok elhelyezésére.

 

 

 

XIV. ZÁRADÉK, LEGITIMÁCIÓ

A szervezeti és működési szabályzat érvényessége: kihirdetésétől kezdve határozatlan időre szól, visszavonásig érvényes.

Felülvizsgálata: kétévente, valamint az SZMSZ-t érintő jogszabályváltozást követően, a jogszabályban meghatározott határidőig kötelező. Felelős: intézményvezető

Módosítása: az intézményvezető hatásköre, kezdeményezheti a nevelőtestület, és az alkalmazotti közösség, írásos előterjesztés formájában. A módosítást indokolhatja: jogszabályváltozás, fenntartó által meghatározott feladat változás, érdekegyeztető fórum javaslata.

Intézmény OM-azonosítója:202507	Készítette:   …………………………………… Nagyváriné Radovics Angelika intézményvezető
Legitimációs eljárás- Az érvényességet igazoló aláírások:
Elfogadta:     ………………………………………….. Gálné Kara Boglárka   alkalmazotti közösség nevében	Véleményezte:     ………………………………………….             Muhi- Hertlik Marcella óvodai szülői szervezet nevében
Jóváhagyta:       …………………………………………                     …………………………………..                Fenntartó                                                      Intézményvezető                                                                                                      P.h.                                                                      P.h.
Hatályos: A szervezeti és működési szabályzat időbeli hatálya kiterjed az alkalmazotti közösség elfogadását , a fenntartó és szülői közösség jóváhagyását követően, a kihirdetés napjától (2022.11.30.)a szabályzat visszavonásáig.

Jóváhagyta: Kesztölc Község Önkormányzat Képviselő Testülete 147/2022. (XI.30.).számú határozatával.

1. Melléklet

 

Kesztölci Kiserdei Óvoda „Horička”

Adatkezelési szabályzat

2022 (2018)

Tartalom

Intézményi adatok ......................................................................................................................................................................... 3

1.Irányadó jogforrások ................................................................................................................................................................ 4

2.Fogalmak értelmezése ............................................................................................................................................................... 4

3.  Az adatkezelési szabályzat legfontosabb céljai ................................................................................................................ 5

4. Az adatkezelési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése ............................................................................ 6

5. Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya .................................................................................................. 6

6. Az adatkezelés technikai lebonyolítása, adatbiztonság                                                                                              7

6.1 Adatbiztonság                                                                                                                                                             7

6.1.1 Számítógépen tárolt adatok ....................................................................................................................................... 8

6.1.2 Manuális kezelésű adatok.......................................................................................................................................... 8

6.2 Ellenőrzés ................................................................................................................................................................................... 9

    6.3 Pontosság                                                                                                                                                            10

7. Közalkalmazotti alapnyilvántartás                                                                                                                        11

7.1. Az adatkezeléssel foglalkozók körének, feladatainak meghatározása                                                                   13

7 .2  A közalkalmazott jogai és kötelezettségei                                                                                                             15

7.3  Személyi irat .......................................................................................................................................................................... 15

7.3.1  Személyi irat kezelése ............................................................................................................................................ 15

7.4  A pedagógus igazolvány ...................................................................................................................................................... 17

8.A gyermekek adatainak nyilvántartása                                                                                                                 18

         8.1  Az első kapcsolatba lépés a köznevelési intézménnyel                                                                               18

          8.2  A HH és a HHH gyermekek, tanulók létszámával összefüggő nyilvántartási kötelezettség                       19

          8.3 Titoktartási kötelezettség                                                                                                                               20

          8.4 A gyermekek jogainak védelméről                                                                                                                         21       

          8.5 A tanuló fejlődésének nyomon követése                                                                                                     22

9. A tájékoztatási kötelezettség                                                                                                                                   22

10. Az adatok továbbítása                                                                                                                                           23

         10.1 A GDPR szenzitív adatok kezelésével kapcsolatos szabályai                                                                      23

11. Az adatvédelmi incidens bejelentése a NAIH felé                                                                                               24

12. Az adatvédelmi tisztviselő                                                                                                                                                  24 13. Záró rendelkezések                                                                                                                                                25

Jegyzőkönyv                                                                                                                                                                  26

Mellékletek:    szülői nyilatkozatok, közalkalmazotti nyilatkozatok, egyéb partnerek nyilatkozatai

 

Intézményi adatok

Intézmény neve:	Kesztölci Kiserdei Óvoda Kestúcka Materská Škola „Horička”
Szabályzat típusa:	Adatkezelési szabályzat
Intézmény székhelye, címe:	Kesztölc  2517  Óvoda utca 3.
Intézmény OM-azonosítója:	202-507
Intézmény fenntartója:	Kesztölc Község Önkormányzata
Intézmény vezetője:	Nagyváriné Radovics Angelika
Intézményvezető-helyettes:	Gálné Kara Boglárka

1.     Irányadó jogforrások

• a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény,
• évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
• a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény,
• a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet
• EU Általános Adatvédelmi Rendelete , GDPR
• évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

2.     Fogalmak értelmezése

• Személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt − közvetlenül vagy közvetve − név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet.
• Különleges adat: a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, valamint a bűnügyi személyes adat.
• Bűnügyi személyes adat: a büntetőeljárás során vagy azt megelőzően a bűncselekménnyel vagy a büntetőeljárással összefüggésben, a büntetőeljárás lefolytatására, illetőleg a bűncselekmények felderítésére jogosult szerveknél, továbbá a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, az érintettel kapcsolatba hozható, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adat.
• Közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől.
• Közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli.
• Hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok − teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő − kezeléséhez;
• Tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri.
• Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja.
• Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők rögzítése is.
• Adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik.
• Nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik.
• Adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges.
• Adatzárolás: az adatok továbbításának, megismerésének, nyilvánosságra hozatalának, átalakításának, megváltoztatásának, megsemmisítésének, törlésének, összekapcsolásának vagy összehangolásának és felhasználásának véglegesen vagy meghatározott időre történő lehetetlenné tétele.
• Adatmegsemmisítés: az adatok vagy az azokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése.
• Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől.
• Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely az adatkezelő megbízásából − beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő megbízást is − személyes adatok feldolgozását végzi.
• Személyesadat-nyilvántartó rendszer (nyilvántartó rendszer): személyes adatok bármely strukturált, funkcionálisan vagy földrajzilag centralizált, decentralizált vagy szétszórt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető.
• Adatállomány: az egy nyilvántartó rendszerben kezelt adatok összessége.
• Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval.
• személyes adat akkor kezelhető: ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény vagy − törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben − helyi önkormányzat rendelete elrendeli.

3.  Az adatkezelési szabályzat legfontosabb céljai

• A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény végrehajtásának biztosítása.
• Az intézményi adatkezelés és adatfeldolgozás szabályainak rögzítése.
• Azon személyes és különleges adatok körének megismertetése az intézménnyel jogviszonyban állókkal, amelyeket az óvoda óvodásairól, közalkalmazottairól az intézmény nyilvántart.
• Az adattovábbításra meghatalmazott alkalmazottak körének rögzítése.
• Az adatok továbbítási szabályainak rögzítése.
• A nyilvántartott adatok helyesbítési, törlési rendjének meghatározása.
• Az adatnyilvántartásban érintett személyek jogai és érvényesítésük rendjének közlése.

4. Az adatkezelési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése

 

A Kesztölci Kiserdei Óvoda „Horička” adatkezelési szabályzatát az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület  fogadja el.

 

Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogát gyakorolja az óvoda szülői munkaközössége .

Az  adatkezelési szabályzatot a fenntartó, Kesztölc Község  Önkormányzatának Képviselőtestülete hagyja jóvá.

Az adatkezelési szabályzatot a szülők megtekinthetik a vezetői irodában az óvoda nyitva tartása alatt, valamint az óvoda honlapján: www.ovoda.kesztolc.hu

Tartalmáról a szülőket szervezett formában tájékoztatni kell, egyéb esetekben az intézményvezető ad felvilágosítást.

5. Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya

 

Az adatkezelési szabályzat betartása az intézmény vezetőjére, továbbá  valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű.

E szabályzat szerint kell ellátni a

• a közalkalmazotti alapnyilvántartást, valamint a közalkalmazott személyi iratainak és adatainak kezelését valamint
• a gyermekek adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését.

E szabályzatot megfelelően kell alkalmazni a közalkalmazotti jogviszony megszűnése után, illetve a jogviszony létesítésére irányuló előzetes eljárásokra.

A tanulókkal kapcsolatos titoktartási kötelezettség független a közalkalmazotti jogviszony fennállásától, annak megszűnése után határidő nélkül fennmarad.

Az adatkezelési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

Az adatkezelési szabályzatot, a jóváhagyást követő dátummal létesített közalkalmazotti jogviszony esetén a közalkalmazott köteles tudomásul venni, erre a közalkalmazott figyelmét fel kell hívni a jogviszony létrejöttét követő munkáltatói írásbeli tájékoztatóban.

6. Az adatkezelés technikai lebonyolítása, adatbiztonság

Az intézményben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő lehet:

• nyomtatott irat
• elektronikus adat

A számítógéppel vezetett adatokat ki kell nyomtatni a közalkalmazott

• adatainak első alkalommal történő felvételekor, az adatok valódiságát az érintett közalkalmazottnak aláírásával kell  igazolnia,
• áthelyezéskor,
• közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén, valamint
• a betekintési jog gyakorlójának erre irányuló külön kérelmére, azon adatok tekintetében, amelyekre betekintési joga kiterjed.

A számítógépes módszerrel vezetett alapnyilvántartásból a közalkalmazotti jogviszony megszűnése és végleges áthelyezése esetén véglegesen törölni kell a közalkalmazott személyazonosító adatait. Statisztikai célból a személyazonosításra alkalmatlan adatok továbbra is felhasználhatók.

A közérdekű adatokon kívül a közalkalmazott nyilvántartott adatairól  tájékoztatás nem adható. A közalkalmazott személyi anyagát − az áthelyezéshez − kivételével kiadni nem lehet.

Az intézmény a nem nyilvános személyes adatokat csak jogszabályban meghatározott esetekben és célokra, illetve az érintett közalkalmazott erre irányuló írásbeli kérelmére használhatja fel, vagy adhatja át harmadik személynek.

Az adattovábbítás a munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírásával történik. Az illetményszámfejtő hely részére történő adattovábbítást a megbízott személy irányítja.

 

Az érintett hozzájárulása

Amennyiben az intézményben történő adatkezelés nem törvényi felhatalmazáson alapul, az egyéni hozzájárulás kinyilvánításának igen szigorú kritériumait határozza meg a GDPR: precíz tájékoztatásnak kell megelőznie az adatkezelés körülményeit, értve ezalatt azt a követelményt is, hogy mind az adatkezelés célját, mind annak helyét, módját, idejét illetően konkrét információkat kell az érintett tudomására hozni. Az érintett beleegyezése egyértelmű  kell legyen. Az intézményeknek az adatkezelési nyilatkozatot írásban szükséges kérnie az érintettől, hiszen több év elteltével csak e dokumentum birtokában igazolható teljes biztonsággal a GDPR -ban meghatározott valamennyi nyilatkozatkérési és nyilatkozat adási követelmény teljesítése.

Ügyelni kell az „adatkezelés hozzájárulás nyilatkozat” minták elkészítése során arra, hogy azokon a jogszabályok által megkövetelt adattartalom szerepeljen: nyilatkozattevő (gyermek, törvényes képviselő neve, anyja neve, lakcíme); konkrét információk világos és egyszerű nyelvezettel megfogalmazva arról, hogy milyen adatok kezeléséhez milyen feltételekkel járul hozzá - tisztában kell lennie az adatkezelő kilétével és a személyes adatok kezelésének céljával; tájékoztatás arról, hogy az érintett jogosult arra, hogy hozzájárulását bármikor visszavonja, de a hozzájárulás visszavonása nem érinti a hozzájáruláson alapuló, a visszavonás előtti adatkezelés jogszerűségét; keltezés; nyilatkozattevő aláírása; 2 db tanú neve, lakcíme, aláírása. (Ezeket a GDPR tájékoztatóból másoltam, ami ősszel jött, brrrrr)

Nem törvényi felhatalmazáson alapul a köznevelési intézményben az adatkezelés abban esetben, ha a szülő a gyermeke egészségügyi adatairól (például milyen gyógyszereket szed) ad önkéntesen tájékoztatást, és nyilatkozatában hozzájárul ahhoz, hogy a gyermekével foglalkozó valamennyi pedagógus megismerhesse ezen adatokat abból a célból, hogy gyermeke minél előbb megkaphassa a szakszerű ellátást, ha rosszul l esz.

Mindennapos gyakorlat, hogy a szülő az intézmény számára írásban megadja, hogy mely alkalmakkor ki az a személy, akinek a pedagógus gyermeket biztonsággal adhatja át abban az esetben, ha a szülő/gondviselő nem tud személyesen a gyermekéért menni . A szülő, általában a nevelési év elején írásban megnevezi ezt a személyt. A köznevelési intézménynek meg kell bizonyosodnia arról a gyermek biztonsága érdekében, hogy a szülő által meghatalmazott személy és az intézménybe a gyermekért érkező személy azonos –e.

A szülőt megilleti az a jog, hogy gyermeke fejlődéséről tájékozódhasson, de csak és kizárólag a saját gyermeke eredményét ismerheti meg, másét nem,erre az intézmény dolgozóinak különösen ügyelni kell.

Az intézményen kívül szervezett programok (pl. kirándulás, uszoda,…) esetében a társadalombiztosítási azonosító jel (a továbbiakban: TAJ szám) kezelése, átadása az adott, eseti segítséget ellátó egészségügyi szervezet számára megengedhető. (Az Nkt. 41. § (4) bekezdése kijelöli azt az általános adatkezelési kört, amelyet a köznevelési intézmény nyilvántarthat. (Az Nkt. 41. § (4a) bekezdés további adattartalom nyilvántartását is lehetővé teszi.) Az Nkt. 41. § (7)-(8) bekezdés e a továbbítható adatok és címzettek körét határozza meg. A TAJ szám továbbíthatóságára vonatkozóan az Nkt. 41. § (7) bekezdésének c) pontja ad felhatalmazást, tehát nemcsak az óvoda -egészségügyi szervezetnek,fogorvosnak, hanem pl. egy kirándulás esetén az eseti segítséget nyújtó egészségügyi szervezetnek is átadható ez az adat .

Az Nkt. 41. § (7) bekezdésének d) pontja ad felhatalmazást és részletezi azon adatok körét, melyet a köznevelési intézmény továbbíthat a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek.

A gyermek, tanuló adatai közül a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az óvodai, iskolai egészségügyi dokumentáció, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi, iskola - egészségügyi feladatot ellátó intézménynek továbbítható [Nkt. 41. § (7) bekezdésének c) pontja].

A gyermek, tanuló adatai közül a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek - és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek továbbítható [Nkt. 41. § (7) bekezdésének d) pontja].

Az Nkt. 41. § (7) bekezdésének e) pontja értelmében a gyermek, tanuló adatai közül az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére továbbítható.

6.1.Adatbiztonság

6.1.1 Számítógépen tárolt adatok

Az adatbiztonsági rendszabályok érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket meg kell tenni mind a manuálisan kezelt, mind a számítógépen tárolt és feldolgozott személyes adatok biztonsága érdekében. Az adatkezelő, illetőleg tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek e törvény, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.

Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. A személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében külön védelmi intézkedéseket kell tennie az adatkezelőnek, az adatfeldolgozónak, az informatikai eszköz üzemeltetőjének, ha a személyes adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik.

A számítógépen, illetve hálózaton tárolt személyes adatok biztonsága érdekében, különösen az alábbi intézkedéseket kell foganatosítani:

Biztonsági mentés: A személyes adatokat tartalmazó adatbázisok aktív adataiból rendszeresen − a bér- és munkaügyi nyilvántartás, valamint a személyzeti nyilvántartás anyagából szükség szerint  kell külön adathordozóra biztonsági mentést készíteni. A biztonsági mentést tartalmazó adathordozót zárt fémszekrényben  kell őrizni.

Archiválás: A személyes adatokat tartalmazó adatbázisok passzív hányadát − a további kezelést már nem igénylő, változatlanul maradó adatokat − el kell választani az aktív résztől, majd a passzív adatokat időtálló adathordozón kell rögzíteni. Az adatkezelések archiválását szükség szerint kell elvégezni. Az archivált adatokat tartalmazó adathordozót zárt fémszekrényben kell őrizni.

Vírusvédelem: A személyes adatokat kezelő ügyintézők, asztali számítógépein gondoskodni kell a vírusmentesítésről.

Hozzáférés-védelem: Az adathozzáféréshez csak érvényes, személyre szóló, azonosítható jogosultsággal − legalább felhasználói névvel és jelszóval − lehet hozzáférni. Hálózati erőforrásokhoz csak érvényes felhasználói névvel és jelszóval lehet hozzáférni. A jelszavak cseréjéről rendszeresen gondoskodni kell. A rendszergazda legalább évente az ügyintéző felhasználók pedig legalább 90 naponként új jelszót adnak meg.

Hálózati védelem: A mindenkor rendelkezésre álló számítástechnikai eszközök felhasználásával meg kell akadályozni, hogy az adatokat tároló, hálózaton keresztül elérhető szerverekhez illetéktelen személy hozzáférjen.

6.1.2 Manuális kezelésű adatok

A manuális kezelésű személyes adatok biztonsága érdekében az alábbi intézkedéseket kell foganatosítani:

Tűz- és vagyonvédelem: Az irattári kezelésbe vett iratokat jól zárható, száraz, tűzvédelmi és vagyonvédelmi szempontból biztonságos helyiségben kell elhelyezni.

Hozzáférés-védelem: A folyamatos aktív kezelésben lévő iratokhoz csak az illetékes ügyintézők férhetnek hozzá. A személyzeti valamint a bér- és munkaügyi iratokat zárható iratszekrényekben kell őrizni.

Archiválás: Az adatkezelések iratainak archiválását szükség szerint el kell végezni. Az archivált iratokat az intézmény iratkezelési és selejtezési szabályzatának valamint az irattári terveknek megfelelően kell szétválogatni és irattári kezelésbe venni.

6.2 Ellenőrzés

Az adatvédelemmel kapcsolatos előírások betartását

• Nagyváriné Radovics Angelika
• Bezzeg Piroska

folyamatosan ellenőrzik.

Az intézmény vezetője az irat- és adatkezeléssel kapcsolatos szabályzat megalkotásával, jegyzőkönyvek és a nyilvántartás áttekintésével gondoskodik az adatkezelés törvényes rendjének megtartásáról. Törvénysértés esetén a jogsértés megszüntetésére szólítja fel az adatkezelőt. Különösen súlyos törvénysértés esetén eljárás megindítását kezdeményezi az adatkezelő ellen.

Az adatbiztonsági rendszabályok és intézkedések megtartását az intézményvezető által megbízott Bezzeg Piroska közalkalmazott ellenőrzi.

Az egyes adatkezelések ellenőrzését szükség szerint, de legalább évente el kell végezni. Az ellenőrzés tapasztalatairól az ellenőrzés lebonyolításával megbízottak beszámolási kötelezettséggel tartoznak az intézményvezető felé.

 

 

 

6.3 Pontosság

Az intézmény kötelessége, hogy a kezelt személyes adatállományt precízen vezesse, naprakészen tartsa. Minden érintett jogosult arra, hogy amennyiben azt észleli, hogy a köznevelési intézmény nyilvántartásaiban tévesen szerepel a neve, vagy gyermeke neve, lakcíme, vagy bármilyen más személyes adata, jelezze ennek tényét, és ilyen esetben a köznevelési intézménynek indokolatlan késedelem nélkül helyesbítenie kell a téves adatokat.

Az intézmény adattörlési kötelezettsége :

(A GDPR 17. cikkében szabályozott „törléshez való jog” az „elfeledtetéshez való jog” )

 …az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje, például abban az esetben, ha a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték [GDPR 17. cikke (1) bekezdésének a) pontja ], vagy abban az esetben is, ha a személyes adatokat jogellenesen kezelték [GDPR 17. cikke (1) bekezdésének d) pontja].

7. A közalkalmazotti alapnyilvántartás

A közalkalmazott

I.

• neve (leánykori neve)
• születési helye, ideje
• anyja neve
• taj-száma, adóazonosító jele
• lakóhelye, tartózkodási hely, telefonszáma
• családi állapota
• gyermekeinek születési ideje
• egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete

II.

• legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi)
• szakképzettsége(i)
• iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése(i), valamint meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai
• tudományos fokozata
• idegennyelv-ismerete

III.

• a korábbi, jogviszonyban töltött időtartamok megnevezése,
• a munkahely megnevezése,
• a megszűnés módja, időpontja

IV.

• a közalkalmazotti jogviszony kezdete
• állampolgársága
• a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte
• a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok

V.

• a közalkalmazottat foglalkoztató szerv neve, székhelye, statisztikai számjele
• e szervnél a jogviszony kezdete
• a közalkalmazott jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, vezetői beosztása, FEOR-száma
• címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai
• a minősítések időpontja és tartalma
• hatályos fegyelmi büntetése

VI.

• személyi juttatások

VII.

• a közalkalmazott munkából való távollétének jogcíme és időtartama

VIII.

• a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének, valamint a végleges és a határozott idejű áthelyezés időpontja, módja, a végkielégítés adatai

IX.

• A közalkalmazott munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyával összefüggő adatai

A köznevelési törvény alapján nyilvántartott adatok:

• név, születési hely és idő, állampolgárság;
• lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, azonosító szám;
• közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok:
  • iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása,
  • munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő,
  • besorolással kapcsolatos adatok,
  • alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek,
  • munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás,
  • munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés,
  • kártérítésre kötelezés,
  • munkavégzés ideje, túlmunka ideje, illetmény, továbbá az azokat terhelő
  • tartozás és annak jogosultjai,
  • szabadság, kiadott szabadság,
  • alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei,
  • az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei.

A CXC köznevelési  törvény szerint nyilvántartott és kezelt adatok köre alapvetően megegyezik a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 5. számú mellékletében meghatározott adatkörök adataival. A köznevelési törvény által előírt, de a közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörébe nem tartozó nyilvántartás vezetését Bezzeg Piroska végzi az intézményvezető által és a közalkalmazott által aláírt munkaköri leírásban foglaltak alapján.

Fenti adatkörben nem szereplő körben − törvény eltérő rendelkezésének hiányában − adatszerzés nem végezhető, ilyen adatot nyilvántartani nem lehet.

Az intézmény nyilvántartja a közalkalmazott bankszámlaszámát.

A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a közalkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni.

A munkáltató közalkalmazotti alap nyilvántartási rendszere törvény felhatalmazásának hiányában más adatrendszerrel nem kapcsolható össze.

A közalkalmazotti alapnyilvántartásból statisztikai célra csak személyazonosításra alkalmatlan módon szolgáltatható adat.

A munkáltatónál vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartásba − az érintetten kívül − a következők jogosultak betekinteni, illetőleg abból adatot átvenni a rájuk vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából:

• a közalkalmazott felettese,
• a minősítést végző vezető,
• feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző szerv,
• a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy,
• munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság,
• a közalkalmazott ellen indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság,
• a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül,
• az adóhatóság, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv.

7.1  Az adatkezeléssel foglalkozók körének, feladatainak meghatározása

Az intézményvezető feladatai:

• Intézménnyel kapcsolatba kerülő partnerek (közalkalmazottak, szülők, megbízási szerződéssel dolgozók, egyéb partnerek) tájékoztatása az intézmény adatkezelési gyakorlatáról.
• Adatkezelési szabályzat rendelkezéseinek betartása és betartatása.
• Közalkalmazottak, gyermekek, szülők, egyéb partnerek adatainak kezelése a szabályzat szerint.
• Intézményben folyó adatkezelés ellenőrzése.
• Szükséges nyilatkozatok aláíratása az érintettekkel.

Az intézményvezető-helyettes feladatai:

• Közalkalmazottak, gyermekek, szülők, egyéb partnerek adatainak kezelése a szabályzat szerint.
• Intézményben folyó adatkezelés ellenőrzése.
• Adatkezelési szabályzat rendelkezéseinek betartása és betartatása.
• Honlap szerkesztése, aktualizálása az adatvédelmi szabályzat betartásával.

A gazdasági vezető feladatai:

 - nincs ilyen munkakör az intézményben

 

Óvodatitkár feladatai:

- nincs ilyen munkakör az intézményben

Pedagógiai asszisztens (B.P.)feladatai:

• Közalkalmazottak, gyermekek, szülők, egyéb partnerek adatainak kezelése a szabályzat szerint.
• Intézményben folyó adatkezelés ellenőrzése.
• Adatkezelési szabályzat rendelkezéseinek betartása és betartatása.
• Szükséges nyilatkozatok aláíratása az érintettekkel.
• Nyilatkozatok tárolása a szabályzat szerint.
• Honlap szerkesztése, aktualizálása az adatvédelmi szabályzat betartásával.

Óvodapedagógusok feladatai:

• Óvodapedagógusok által vezetett dokumentációban (mulasztási-, csoport-, fejlődési naplók, fejlettségmérő tesztek, családlátogatás ,egyéni fejlesztés dokumentumai, anamnézis lap, szakértői kérelmek, vélemények) a gyerekek és szüleik személyes adatainak, gyermekek fejlődésével,megfigyelésével kapcsolatos adatok nyilvántartása.
• A személyes adatokat tartalmazó dokumentáció (papír alapú, elektronikus adat) szabályzatban megfogalmazott kezelése.
• Adatok továbbítása csak az intézményvezető tudtával, engedélyével a szabályzatban megjelölt módon, esetekben lehetséges.

Megbízási szerződéssel dolgozók feladatai:

Intézményünkben megbízási szerződéssel logopédus, gyógypedagógusok és pszichológus tevékenykedik, az adatvédelmi szabályzat rendelkezései számukra is kötelező érvényűek.

Az általuk vezetett személyes adatokat tartalmazó dokumentációt a vezetői irodában, zárt szekrényben kötelesek tartani.

Információt gyermekről a szülőknek csak négyszemközti helyzetben és csak saját gyermekről adhatnak.

7.2  A közalkalmazott jogai és kötelezettségei

A közalkalmazott  tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről valamint kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve − a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével − törlését.

A közalkalmazott kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az általa kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről (székhelyéről) és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat.

A valóságnak meg nem felelő személyes adatot az adatkezelő helyesbíteni köteles.

A helyesbítésről és a törlésről a közalkalmazottat, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek korábban az adatot adatkezelés céljára továbbították.

A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8  napon belül köteles írásban tájékoztatni az intézményvezetőt, aki a legrövidebb időn- de maximum 8-napon-  belül napon belül köteles intézkedni az adatok aktualizálásáról.

7.3  Személyi irat

 

Személyi iratnak tekinthető minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a jogviszony időtartama alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik, és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz.

A személyi iratok körébe az alábbiak tartoznak:

• a személyi anyag iratai,
• a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok,
• …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja:

• a közokirat vagy a közalkalmazotti írásbeli nyilatkozata,
• a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése,
• bíróság vagy más hatóság döntése,
• jogszabályi rendelkezés.

Az iratokban szereplő személyes adatokra a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 

7.3.1  Személyi irat kezelése

 

Az intézmény állományába tartozó közalkalmazottak személyi iratainak őrzése és kezelése, személyi számítógépes nyilvántartó rendszer működtetése az intézményvezető feladata.

A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a közalkalmazotti alapnyilvántartást el kell készíteni.

A közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű.

 A munkáltató felhívására a közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítését nem teszi lehetővé.

Indokolt esetben a munkáltató írásban felszólíthatja a közalkalmazottat, hogy a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, − ha e határidőn belül menthető ok miatt nem lehetséges, annak megszűnését követően haladéktalanul − hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, illetve nem áll a munkakörének megfelelő vagy a munkakörének részét képező foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

Ha a közalkalmazott igazolja, hogy büntetlen előéletű, illetve nem áll a foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a munkáltató a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a közalkalmazott részére megtéríti.

A munkáltató a jogszabályban meghatározott kizáró ok fennállásának megállapítása céljából kezeli a közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy, illetve a közalkalmazott azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által a kizáró ok igazolása céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

A megismert személyes adatokat a munkáltató a közalkalmazotti jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy − közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén − a közalkalmazotti jogviszony megszűnéséig (megszüntetéséig) kezeli.

Sikertelen pályázat esetén a pályázó részére a pályázati anyagot vissza kell juttatni.

Amennyiben a pályázó az általa benyújtott, személyes adatokat tartalmazó adathordozót a pályázat elbírálási határidejétől számított kilencven napon belül nem veszi át, azokat meg kell semmisíteni és személyes adatait törölni kell. – nem kell megőrizni? Később, ha szükséges, hogy igazoljuk, hogy szabályosan történt a pályáztatás? Vagy 90 nap után már senki se reklamálhat?

A személyi anyag tartalma:

• a közalkalmazotti alapnyilvántartás adatlapjai,
• a pályázat vagy szakmai önéletrajz,
• az iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél/oklevelek másolata,
• a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte
• iskolarendszeren kívüli képzésben szerzett bizonyítványok, tanúsítványok másolata,
• a kinevezés és annak módosítása,
• átsorolások,
• a vezetői megbízás és annak visszavonása,
• a címadományozás,
• kitüntetésre felterjesztés,
• a teljesítményértékelés, minősítés,
• a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető irat,
• a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat,
• a közalkalmazotti igazolás másolata,
• önértékeléssel ,tanfelügyelettel kapcsolatos dokumentáció
• …………………………………………………………………………………..
• …………………………………………………………………………………..
• ………………………………………………………………………………….

A közalkalmazotti jogviszony megszűnése után a közalkalmazott személyi iratait az irattárazási tervnek megfelelően irattárban kell elhelyezni. Az irattárazás tényét, időpontját az intézkedés végrehajtójának aláírásával kell hitelesíteni.

A személyi anyagot – kivéve, amellyel áthelyezés esetén átadták- és ha jön MÁK ellenőrzés, akkor milyen anyagot mutatok az elmúlt 2-3 évről, ha átadtam??? másolatot szoktunk adni/kapni arról, ami nincs a dogozónak  – a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított ötven évig a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletben foglaltak szerint meg kell őrizni.

7.4  A pedagógusigazolvány

A pedagógusigazolvány a köznevelési törvényben szabályozott kedvezmények igénybevételére való jogosultság igazolására szolgáló közokirat.

A pedagógusigazolvány a köznevelés információs rendszerében található adatokat tartalmazhatja.

„(3a) ^*  A pedagógusigazolvány kiadására irányuló kérelem a Nektv. 16. §-ában előírt adatokon túl tartalmazza

a) azon legfeljebb két köznevelési intézmény rövidített nevét, székhelye vagy telephelye címének települését, amellyel a pedagógus jogviszonyban áll,

b) a pedagógus lakcímtípusát, amelyhez tartozó lakcím települése a pedagógusigazolványon megjelenítésre kerül,

c) a pedagógus oktatási azonosító számát,

d) a kibocsátóhoz történő közvetlen befizetés választása esetén a pedagógus email címét, és

e) az igazolvány kézbesítéséhez szükséges, a pedagógus által megadott kézbesítési lakcímtípust vagy a kézbesítési címet.

(3b) ^*  A pedagógusigazolványt a KIR adatkezelője a megszemélyesítő útján küldi meg a jogosult részére.

(3c) ^*  A pedagógusigazolvány a Nektv. 5. § (1) bekezdése és (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti adatokon túl az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a pedagógus oktatási azonosító számát,

b) azon legfeljebb két köznevelési intézmény nevét, székhelye vagy telephelye címének települését, amellyel a pedagógus jogviszonyban áll,

c) a pedagógusigazolvány kiállításának, lejáratának időpontját.

(3d) ^*  A kizárólag külföldi lakcímmel rendelkező pedagógusok esetében a pedagógusigazolvány a „külföldi cím” feliratot tartalmazza. A nem magyar oktatási intézménnyel jogviszonyban álló pedagógus pedagógusigazolványa a „külföldi intézmény” megjelölést tartalmazza.

(3e) ^*  A pedagógusigazolványhoz a Nektv. szerinti másodlagos kártya rendelhető.” (Nkt.63§)

A munkáltató a pedagógus igazolványt a közoktatási információs rendszeren keresztül igényli meg.

A pedagógusigazolvány kezelésére vonatkozó intézményi szabályok:

A pedagógus a számára kiállított pedagógusigazolvány/helyette kiállított igazolást átvételét aláírásával igazolja .

 

8. A gyermekek  adatainak nyilvántartása

8.1 Az első kapcsolatba lépés a köznevelési intézménnyel

Az óvodai felvételi előjegyzési napló az óvodába jelentkezett gyermekek nyilvántartására szolgáló olyan nyomtatvány, amelynek adattartalmát a köznevelési szabályanyag egyértelműen meghatározza, ezért az óvodai felvételi kérelmek adattartalmának is ehhez kell igazodnia.

A szülőtől további adatokat csak abban az esetben kérhet az óvoda, ha azt a GDPR által megkövetelt megfelelő tájékoztatás előzi meg az adatkezelés körülményeit illetően (pl. milyen személyes adatok gyűjtéséről van szó, milyen célból történik a gyűjtés, milyen módon, hol és mennyi ideig tárolják azokat, milyen feltételekkel továbbíthatóak azok, milyen jogok gyakorlása illeti meg őket ezzel kapcsolatban), illetve megtörténik a szülői hozzájárulás.

A „adattakarékosság ” elvére is figyelemmel kell lenni a hozzájárulás alapján gyűjtött adatok kapcsán, mivel a kért adatnak a cél elérése szempontjából is relevánsak kell lennie, tehát a szülők munkahelyi beosztásával, életkorával, képzettségével, vagy vagyoni helyzetével kapcsolatos adatok bekérése csak abban az esetben történhet meg az adminisztráció során, ha ezekre az adatokra valóban szükség is van valamely cél elérése érdekében (pl.:csoportprofil).

Nyilvántartott adatok:

• gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma;
• szülő neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma;
• a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok;
• a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok
  • felvétellel kapcsolatos adatok,
  • a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok,
  • beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek rendellenességére vonatkozó adatok,
  • a gyermekbalesetre vonatkozó adatok,
  • a gyermek azonosító száma,
  • a többi adat az érintett szülőjének hozzájárulásával.

8.2 A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, létszámával összefüggő nyilvántartási kötelezettség

A jegyző az adott év május 15-én és október 1-jén rendelkezésre álló adatok feldolgozása után minden év május 31-ig és október 15-ig − elektronikus formában − megküldi a KIR-en keresztül az Oktatási Hivatal részére

• a településen élő összes hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló létszámát, külön megadva az óvodás korú gyermekek, az alapfokú és középfokú iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulók létszámát,
• az óvoda és az általános iskola felvételi körzetében élő hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű óvodás korú gyermekek és tanköteles tanulók létszámát feladat-ellátási helyenként.

A jegyző a szülő írásbeli hozzájárulása esetén a nyilatkozatot másolatban öt munkanapon belül megküldi a nevelési-oktatási intézménynek.

Az intézményvezető − a szülő hozzájárulása esetén − a felvételi naplóban, a törzslapon feltünteti, hogy a gyermek, tanuló hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű. A nevelési-oktatási intézmény a nyilatkozatot a tanulói jogviszony megszűnését követő öt évig jogosult kezelni.

8.3 Titoktartási kötelezettség

 

A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek felügyeletében, az hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást.

E kötelezettség független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad.

A gyermek szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a gyermek érdekét. Az adat közlése akkor sérti vagy veszélyezteti súlyosan a gyermek érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethető vissza.

A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a gyermek fejlődésével, értékelésével összefüggő megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestület ülésén.

A titoktartási kötelezettség alól a szülő írásban felmentést adhat.

A köznevelési intézmény a gyermekek személyes adatait pedagógiai célból, pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs feladatok ellátása céljából, gyermek- és ifjúságvédelmi célból, egészségügyi célból, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik.

A köznevelési törvényben meghatározottakon túlmenően a köznevelési intézmény a gyermekkel kapcsolatban adatokat nem közölhet.

A pedagógus, illetve a nevelő és oktató munkát segítő alkalmazott az óvoda vezetője útján − a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 17. §-ára is tekintettel − köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, illetve az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.

 

8.4.A gyermekek jogainak védelméről

A GDPR már a preambulumában kiemeli, hogy a gyermekek személyes adatai különös védelmet érdemelnek. 

A köznevelési intézményekben a gyermekekről fénykép elkészítése, és publikálása (pl. a köznevelési intézmények honlapján) különböző tevékenységeknek számítanak, így a hozzájáruló nyilatkozatok elkészítésénél figyelemmel kell lenni arra a körülményre, hogy a hozzájárulás mindkét/több tevékenységre kiterjed -e, vagy csak az egyikre.

Az óvodában  kiskorú nevében törvényes képviselője gyakorolja a képmásával való rendelkezés jogát ,a GDPR rendelkezései szerint minden egyes fénykép elkészítésekor és publikálásakor vizsgálni kell a célhoz kötöttséget. A köznevelési intézmény olyan nyilatkozatmintákat dolgoz ki, amelyekben utalás történik arra, hogy az intézmény munkatervében (pl. farsang, karácsony,anyák napja,rendszeres és eseti tervezett programok stb.) szereplő programok tekintetében nyilatkozik a szülő,hozzájárul-e fotó, videó felvétel készítéséhez, illetve ezen felvételek megjelenéséhez az intézmény, település honlapján, közösségi csatornákon, óvoda épületében, minősítési eljárás során készülő PPT-ben, pályázati dokumentációkban. 

A nem nevesített, előre munkatervben nem szereplő programok esetében minden egyes esetben külön hozzájárulásra van szükség, ezt a nyilatkozaton kézzel írva pótolni szükséges. Amennyiben a szülők aláírásukkal igazolják, a mindennapi óvodai élet alkalmával készült fotókat az óvodapedagógus megoszthatja csoportja zárt facebook csoportjában. Innen csak saját gyermeket ábrázoló kép tölthető le . Amennyiben a szülő kifogásol egy-egy - fent említett területeken közzétett - fotót, felvételt, azt minél hamarabb, de maximum 3 munkanapon belül törölni kell.

Az igazolási kötelezettség teljesítése érdekében a hozzájáruló nyilatkozatok bekérése és tárolása kapcsán is az adatkezelési szabályzat szerint kell eljárni.

Tájékoztatásnak kell megelőznie a szülői hozzájárulás megadását, amelynek keretében a szülő tisztában lesz azokkal az információkkal, hogy pontosan pl. milyen web-lapon, milyen célból készített fényképek, mennyi ideig lesznek láthatóak, és a GDPR alapján azt a lehetőséget is biztosítani kell a számára, hogy a hozzájárulását bármikor visszavonja. A visszavonó nyilatkozat dátumától kezdve az adatkezelőnek meg kell szüntetnie a jogtalan adathasználatot, pl. a fényképet, mint adatot törölni kell a megfelelő helyről/helyekről. Ez esetben garantálni kell azt is, hogy a törlés végleges legyen, igazolható legyen.

A szülői hozzájáruló nyilatkozatokba kerüljön bele azon információ is (pl. határozott időtartamig, visszavonásig, tanulói jogviszony idejéig stb. fordulatok), amely alapján a szülő tisztában lesz azzal a körülménnyel, hogy mennyi ideig lesz látható a gyermeke képmása, vagy olvasható neve  az adott honlapon, az óvoda folyosóján, stb.

Az Nkt. „nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok” tekintetében nem ad felhatalmazást az intézménynek, hogy a kért adatokat egy pályázat szervezőnek továbbíthassa. Az érintettek képviselőjének (szülő, gondviselő) önkéntes hozzájáruló nyilatkozatára van szükség ilyen esetekben.

8.5 A gyermekek fejlődésének nyomon követése

A gyermekek mérése és értékelése céljából az mérés-értékelés során keletkezett adatok feldolgozhatók.

Az adatokat az óvodai jogviszony megszűnését követő ötödik nevelésisi év végén törölni kell. ?

A személyazonosításra alkalmas módon tárolt adatok csak az óvodán belül használhatók fel, a gyermek fejlődésének figyelemmel kísérése, a fejlődéshez szükséges pedagógiai intézkedések kidolgozása és megvalósítása céljából.

A személyazonosításra alkalmas módon tárolt, a gyermek fejlődésének figyelemmel kísérésére vonatkozó adatok a szülő egyetértésével átadhatók a pedagógiai szakszolgálat részére a gyermek fejlődésének megállapításával kapcsolatos eljárásban történő felhasználás céljára.

 

9. A tájékoztatási kötelezettség

A tájékoztatási kötelezettséget a GDPR alapján a személyes adatok megszerzésének időpontjában kell teljesíteni.

Az érintettre vonatkozó személyes adatokat az adatkezelő a személyes adatok megszerzésének időpontjában az érintett (vagy gondviselője) rendelkezésére bocsátja a következő információk mindegyikét:

a) az adatkezelőnek és – ha van ilyen – az adatkezelő képviselőjének a kiléte és elérhetőségei;

b) az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei, ha van ilyen;

c) a személyes adatok tervezett kezelésének célja, valamint az adatkezelés jogalapja;

Az adatkezelő a személyes adatok megszerzésének időpontjában a következő kiegészítő információkról tájékoztatja az érintettet:

a) a személyes adatok tárolásának időtartamáról, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjairól;

b) az érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz való jogáról;

c) az adatkezelés esetén a hozzájárulás bármely időpontban történő visszavonásához való jogról, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét;

d) a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának jogáról;

e) arról, hogy a személyes adat szolgáltatása jogszabályon vagy szerződéses kötelezettségen alapul vagy szerződés kötésének előfeltétele-e, valamint hogy az érintett köteles-e a személyes adatokat megadni, továbbá hogy milyen lehetséges következményeikkel járhat az adatszolgáltatás elmaradása;

10. Az adatok továbbítása

Az adatok a közoktatási törvényben meghatározott célból, a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával továbbíthatók:

• fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat,

• sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeitől a nevelési-oktatási intézménynek, illetve vissza,

• az óvodai fejlődéssel, iskolába lépéshez szükséges fejlettséggel kapcsolatos adatok a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának,

• a gyermek óvodai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett óvodához, és vissza,

• az egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek egészségügyi szűrővizsgálatának céljából,

• a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából,

Az intézmény nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.

10.1 A GDPR szenzitív adatok kezelésével kapcsolatos szabályai

Az intézményben kezelt SNI, BTMN adatok a szenzitív adatok körébe tartoznak, így kezelésük során fokozott körültekintéssel kell eljárni. Fő szabály szerint tilos a szenzitív adatok kezelése, és a GDPR kifejezetten megnevezi azokat a kivételeket, amikor kezelhetőek a szenzitív adatok.

Az Nkt. alapján a köznevelési intézményeknek nyilván kell tartania a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatokat, amibe a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók adatai is beletartoznak.

A gyermekre vonatkozó egészségügyi adat (az, hogy milyen gyógyszereket szed) szenzitív adatnak minősül, és a kifejezett írásbeli hozzájárulásra az egészségügyi adatok kezelésére vonatkozóan szintén szükség van.

A GDPR 9. cikk (1) bekezdése szerint a faji vagy etnikai származásra(szlovák nemzetiség?), politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint a természetes személyek egyedi azonosítását célzó genetikai és biometrikus adatok, az egészségügyi adatok és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok kezelése tilos.

A GDPR 4. cikkének 15. pontja alapján egészségügyi adat egy természetes személy testi vagy pszichikai egészségi állapotára vonatkozó személyes adat, ideértve a természetes személy számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó olyan adatot is, amely információt hordoz a természetes személy egészségi állapotáról.

Az Nkt. 41. § (4) bekezdésének d) pont de) alpontja alapján a köznevelési intézmény nyilvántartja a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatokat, amibe az Nkt. 4. § 13. pont a) alpont aa) -ab) alpontjai alapján a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók adatai is beletartoznak .

Az Nkt. 41. § (8) bekezdésének a) pontja alapján a gyermek, a tanuló sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére vonatkozó adatai a pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelési -oktatási intézmények egymás között továbbítható​

11. Az adatvédelmi incidens bejelentése a NAIH felé

Az „adatvédelmi incidens”a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi.

Az adatvédelmi incidenst az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, és ha lehetséges, legkésőbb 72 órával azután, hogy az adatvédelmi incidens a tudomására jutott, bejelenti az illetékes felügyeleti hatóságnak, kivéve, ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően nem jár kockázattal a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve. Ha a bejelentés nem történik meg 72 órán belül, mellékelni kell hozzá a késedelem igazolására szolgáló indokokat is.

Ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az érintettet az adatvédelmi incidensről.

12. Az adatvédelmi tisztviselő

A köznevelési intézmények közfeladatot látnak el, így az adatvédelmi tisztviselő kijelölése esetükben szükséges.

Az adatvédelmi tisztviselő az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó alkalmazottja lehet, vagy szolgáltatási szerződés keretében láthatja el a feladatait, a megfelelő személyt szakmai rátermettség és különösen az adatvédelmi jog és gyakorlat szakértői szintű ismerete alapján kell kiválasztani.

Kesztölci Kiserdei Óvoda „Horička” adatvédelmi tisztviselője :Baka - Tatár Hajnalka ( önkormányzat alkalmazottja)

Az adatvédelmi tisztviselő egyik fő feladata, hogy ellenőrzi az e rendeletnek, valamint az egyéb uniós vagy tagállami adatvédelmi rendelkezéseknek, továbbá az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó személyes adatok védelmével kapcsolatos belső szabályainak való megfelelést, ideértve a feladatkörök kijelölését, az adatkezelési műveletekben vevő személyzet tudatosság - növelését és képzését, valamint a kapcsolódó auditokat is.

13. Záró rendelkezések

Az Adatkezelési szabályzat módosításának kötelező esetei:

• jogszabályváltozás
• ………………………………………………………………………………………………
• ………………………………………………………………………………………………
• ………………………………………………………………………………………………
• ………………………………………………………………………………………………

Az Adatkezelési szabályzat módosítható:

• ………………………………………………………………………………..
• ……………………………………………………………………………….
• …………………………………………………………………………………
• ……………………………………………………………………………….
• ……………………………………………………………………………….

A szabályzat módosítására az elfogadásra vonatkozó szabályok alkalmazandók.

Jelen Adatkezelési szabályzatot, mely az SZMSZ …………………számú  mellékletét képezi a nevelőtestület …………………………………………………………………….(dátum)  nevelőtestületi értekezletén elfogadta.

Kelt: ……………………………………………..

                                                            PH.                 ……………………………………………….                         

                                                                                                               intézményvezető

 

Jegyzőkönyv

 

A nevelőtestületi értekezlet helye:

A nevelőtestületi értekezlet ideje:

A nevelőtestületi értekezlet napirendje:

A nevelőtestület határozatképességéhez szükséges létszám:…………………………..fő

Jelen vannak: ……………………………………….fő

Igazoltan távol van:…………………………………fő

A szavazás eredménye:

Elfogadta:…………………………………………   fő

Nem fogadta el:…………………………………….fő

Tartózkodott: ………………………………………fő

Határozat

 

A nevelőtestület az SZMSZ …………………..számú mellékletét képező Adatkezelési szabályzatot elfogadta/nem fogadta el. 

Amennyiben nem fogadta el, döntés a további intézkedésről, pl. átdolgozásra visszaadta az intézményvezetőnek.

Kelt……… ……………………………………….

…………………………………………………..

           jegyzőkönyvvezető

                                                             PH.                                         …………………………….

                                                                                                                        Intézményvezető

A szülői közösség az SZMSZ …………………..számú mellékletét képező Adatkezelési szabályzat tekintetében egyetértési jogot gyakorolt. A jogszabályban hatáskörébe utalt kérdések tekintetében egyetért az Adatkezelési szabályzatban foglaltakkal.

Kelt………………………………

                                                                                              ………………………………………

                                                                                                    a szülői közösség képviselője

A …………………………………………………………………………………….Önkormányzat Képviselőtestülete az SZMSZ …………………..számú mellékletét képező Adatkezelési szabályzatot ………………………………………..számú határozatával jóváhagyta.

Kelt…………………………………………….

                                                                                     ……………………………………………

                                                                                                            polgármester

 

NYILATKOZAT ADATKEZELÉSHEZ - szülő, gondviselő

Alulírott,                                                        (anyja neve: …………………………………….. született:………………………………………lakcím:………………………………………...)kijelentem, hogy a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény által biztosított adatkezeléshez történő hozzájárulási jogomról, valamint a szolgáltatás igénybevételével járó adat-nyilvántartási kötelezettségről tájékoztatásban részesültem.

Aláírásommal, önkéntesen hozzájárulok / nem járulok hozzá, hogy a Kesztölci Kiserdei Óvoda „Horička” a személyes adataimról, valamint gyermekem adatairól az intézmény adatvédelmi szabályzatának megfelelően nyilvántartást vezessen, hivatalos megkeresés esetén azokról adatot szolgáltasson, az együttműködés során tudomására jutott különleges adataimat a mindenkori hatályos jogszabályokban előírtak szerint kezelje.

Gyermek neve:……………………………………… (anyja neve:……..……………………...

született: ………………………………………….lakcím: ……………………………………)

Hozzájáruló nyilatkozatomat bármikor visszavonhatom az adatvédelmi szabályzatnak megfelelően, de a hozzájárulás visszavonása nem érinti a hozzájáruláson alapuló, a visszavonás előtti adatkezelés jogszerűségét.

 

 

Adatok, melyeket az intézmény kezel:

Adat megnevezése	Hozzájárulok-IGEN	Nem járulok hozzá-NEM

_________________, 20___________________ hó _______ nap

______________________

                                                                                                            aláírás                      

2.MELLÉKLET

 

 

 

 

 

 

KESZTÖLCI KISERDEI 

ÓVODA „HORIČKA”

 

 

PANASZKEZELÉSI

SZABÁLYZAT

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Készítette: Nagyváriné Radovics Angelika intézményvezető

A dokumentum jellege: Nyilvános

 

Jogszabályi háttér:

• éviCLXV. törvény a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről
• évi CXII.tv az információs önrendelkezési jogról és az információ- szabadságról
• 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

A szabályzat célja:

Az intézményben történő munkavégzés során a belső-külső partnerek körében az esetlegesen felmerülő problémákat, vitás helyzeteket leggyorsabban, a vitás felek teljes körű megelégedésével, megfelelő szinten lehessen feloldani, megoldani a panaszkezelési eljárás során.

Panaszkezelési eljárás a panaszügyek elbírálása, kivizsgálása és a panasz megszűnését eredményező eljárás rendjét tartalmazza.

A panaszok kezelése:

A panasz tárgyától függően az óvodapedagógus vagy az óvodavezető (akadályoztatása esetén: óvodavezető helyettes) hatáskörébe tartozik.

A panaszok kezelése a hatályos törvényi előírások, az intézmény működését befolyásoló szabályozók (Alapító Okirat, SzMSz, Házirend…..) figyelembe vételévet történik, a gyermekek érdekeit mindenek felett tartva.

Az intézmény a működése során törekedik belső-külső partnerei teljes körű megelégedésére ennek érdekében a minél gyorsabb, azonnali kivizsgálással, az intézkedések magas fokú hatékonyságával a további problémák kialakulásának megakadályozásával igyekszik a felmerült panaszt kezelni, megoldani.

Panaszos ügyek esetén az intézmény törekedik arra, hogy azokat az érintettek egymással, közvetlenül tisztázzák.

Panasz fogalmának meghatározása:

Szóban (személyesen) vagy írásban az intézménnyel belső- és külső partneri kapcsolatban álló személy által jelzett, az intézmény nevelési, oktatási tevékenységével, intézkedéseivel, a szolgáltatással összefüggő tevékenységhez kapcsolódó bejelentés, reklamáció, kérelem, probléma, amelyben a panaszos kifogásolja, sérelmezi az eljárást, és megfogalmazza ezzel kapcsolatos konkrét, egyértelmű igényét.

Panaszt tenni olyan ügyekben lehet, melyekkel kapcsolatban az intézmény köteles, illetve jogosult intézkedésre.

Panasz tehát az, amikor a partner úgy ítéli meg, hogy az intézmény nem a tőle elvárható elvárásoknak megfelelően járt el, s így őt sérelem érte.

 

A panasz felvétele történhet:

• szóban személyesen
• írásban (postai- és elektronikus úton)

A panasz kezelés helyi rendje

 

- A panaszos problémájával az érintetthez fordul.

A panaszt felvevő személy saját hatáskörében kísérletet tesz a panasz okának elhárítására, a probléma megnyugtató lezárására, amennyiben ez lehetséges. Ha a panasz okát nem sikerül elhárítani, a panasz tényéről, körülményeiről tájékoztatni kell az intézmény vezetőjét.

- Az óvodapedagógusoknak a szülői értekezleteken, fogadó órákon felmerült minden egyes partneri panaszt dokumentálni kell, és aznap, legkésőbb másnap át kell adni az intézmény vezetésének, illetve az érintetteknek.

- Az intézmény a panaszbejelentés kivizsgálására szükség szerint más szakembert, intézményt is jogosult bevonni.

- Jogos panasz rendezését és a partner tájékoztatását 30 napon belül le kell zárni. Amennyiben a fenti időtartamnál hosszabb időt vesz igénybe a panasz kivizsgálása, a panaszost a bejelentés beérkezéstől számított 10 napon belül értesíteni kell, hogy ügye folyamatban van, valamint az érdemi válasz várható időpontjáról. A válaszban a panaszos által felvetett valamennyi kérdésre teljes körű választ kell adni. A panasz tárgyában hozott döntésről, az indokok megjelölésével értesíti a panasztevőt.

- A panaszost szükség szerint tájékoztatni szükséges az igénybe vehető közvetítés lehetőségéről, valamint az egyéb jogorvoslati lehetőségekről.

- A panaszkezelési eljárások felelőse az óvoda vezetője, aki minden nevelési év végén ellenőrzi a panaszkezelés folyamatát, összegzi a tapasztalatokat. Ha szükséges, elvégzi a korrekciót.

A panaszkezelés fokozatai

 

- A problémát az óvodapedagógus kezeli, saját hatáskörben megoldja

- Az intézményvezető kivizsgálja, kezeli a problémát.

- Panasz jelentését követően a fenntartó bevonása

Panaszkezelés gyermek, szülő esetében

• A panaszos a problémájával a csoport óvodapedagógusához fordul
• Az óvodapedagógus aznap vagy másnap megvizsgálja a panasz jogosságát, amennyiben az nem jogos, tisztázza az ügyet a panaszossal
• Jogos panasz esetén az óvodapedagógus egyeztet az érintettekkel. Ha eredményes, a probléma lezárul.
• Amennyiben az óvodapedagógus saját hatáskörében nem tudja megoldani a problémát, azonnal közvetíti a panaszt az óvodavezető felé.
• A panasz jogosságát, az okával kapcsolatos körülményeket az intézmény vezetéséért felelős vezető köteles megvizsgálni, jogossága esetén az ok elhárításáról intézkedni.
• Az óvodavezető 3 munkanapon belül egyeztet a panaszossal
• Az egyeztetést, megállapodást a panaszos és az érintettek szóban vagy írásban rögzítik és elfogadják az abban foglaltakat, így az egyeztetés eredményes.
• A panasz valóságtartalmát, a panaszt kiváltó problémának a nevelési folyamatra gyakorolt hatását meg kell vizsgálni. Ebbe az érintett feleket – óvodapedagógusokat, dajkát, szülőket - be kell vonni.
• Az eljárás az érintett felek közös helyzetelemzésére, önértékelésére épül és csak a legszükségesebb esetben, von be külső szereplőt a felmerült probléma megoldása érdekében.
• A kivizsgálást folytató személy(ek) a rendelkezésre álló információk alapján a valóságos tényállást megállapítja.
• Amennyiben a panaszról megállapításra kerül, hogy nem jogos, azt a panaszkezelő személynek közölnie kell a panaszt tevővel oly módon, hogy a válaszadásával párhuzamosan a probléma kezelésére tanácsot kell adni, vagy abban segítséget kell nyújtani.
• Ha a panaszban foglaltaknak helyt ad, a panaszról hozott döntéséről, és a szükséges intézkedésről tájékoztatja a partnert.
• Ha a probléma megoldásához türelmi idő kell, 1 hónap elteltével az érintettek közösen értékelik a beválást.
• A panasz kivizsgálásának időtartama a panasz beérkezésétől számított 5 munkanapon belül megtörténik.
• Panasz elutasítása esetén a partner tájékoztatása ugyancsak 5 munkanapon belül történik..
• Ha a probléma ezek után is fennáll, a panaszos képviselője jelenti a panaszt a fenntartó felé.
• Az óvoda vezetője a fenntartó bevonásával 15 munkanapon belül megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesznek a probléma megoldására.

Panaszkezelés az intézmény alkalmazottai esetén

• A panaszkezelési eljárás célja, hogy az intézményben történő munkavégzés során az esetleges felmerülő problémákat, vitákat miután az érintettek egymással közvetlen tisztázni nem tudták, a legkorábbi időpontban a legmegfelelőbb szinten lehessen megoldani.
• Az alkalmazott a panaszát szóban vagy írásban eljuttatja az óvoda vezetőjéhez
• Az óvoda vezetője 3 munkanapon belül megvizsgálja a panasz jogosságát. Ha a panasz nem jogos, tisztázza az ügyet a panaszossal.
• Ha a panasz jogosnak minősül, az óvodavezető 5 munkanapon belül egyeztet a panaszossal.
• Az óvodavezető és a panaszos az egyeztetést, megállapodást írásban és elfogadják az abban foglaltakat. Ebben az esetben a probléma megnyugtatóan lezárul.
• amennyiben a panasz megoldásához türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után közösen értékeli a panaszos és az óvodavezető a beválást.
• A türelmi idő leteltével a probléma nem oldódott meg, az óvodavezető a fenntartó felé jelez.
• A óvoda vezetője a fenntartó képviselőjének bevonásával 15 munkanapon belül megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesz a probléma kezelésére , melyet írásban rögzítenek.
• A fenntartó képviselője és az óvodavezető egyeztetnek a panaszossal, a megállapodást írásban rögzítik.
• Amennyiben türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után közösen értékelik a beválást. Ha a probléma lezárult, a megoldást írásban rögzítik az érintettek.
• Ha a panaszos eddig nem fordult Munkaügyi Bírósághoz, ezután már csak oda fordulhat. Innen az eljárást törvényi szabályozók határozzák meg.

 

Konkrét lépések a helyesbítésre

 

Amennyiben  a panasz helytálló, azonnali lépéseket kell tenni a helyesbítésre.

A panasz elemzése, értékelése, levonható tapasztalatok, információk az érintetek részére történő eljuttatása.

A panaszok kapcsán tapasztalt hiányosságok, problémák megszüntetésére vonatkozó javaslatok megtétele, ezek megvalósítására irányuló tevékenységek koordinálása.

A panaszkezelést utánkövető vizsgálata annak, hogy az panasztevő érintett elégedettsége változott-e.

 

 

A panaszkezelési eljárás dokumentálása

 

- A szóbeli, helyben rendezett panaszokról nem kell jegyzőkönyvet felvenni.

- Amennyiben a szóbeli panasz helyben nem oldható meg, a panaszt a nyilvántartó lapon rögzíteni szükséges.

- A panaszkezelési eljárás gyakorlati lépéseit minden esetben írásban rögzíteni kell.   (Hitelesített egyeztetések, megállapodások, emlékeztetők)

A dokumentumokat az érdekelt felek aláírásaikkal hitelesítik.

- Megoldott probléma esetén annak jegyzőkönyvben történő rögzítése szükséges.

- Panasszal kapcsolatos iratok megőrzésére az általános szabályok irányadók.

Záró rendelkezések:

 

• A panaszkezelési szabályzat a Kesztölci Kiserdei Óvoda „Horička” minden belső-külső partnerére kiterjed.
• A Kesztölci Kiserdei Óvoda „Horička” nevelőtestülete az intézmény Panaszkezelési szabályzatának tartalmával kapcsolatban egyetértését kinyilvánította, elfogadta

………………………………….

Nevelőtestület képviseletében

 

• A Kesztölci Kiserdei Óvoda Szülői Munkaközösségének elnöke az intézmény Panaszkezelési szabályzatának tartalmával kapcsolatban egyetértését kinyilvánította, elfogadta

…………………………………..

Szülői Munkaközösség Elnöke

 

 

 

 

 

                                                                                   ……………………………..

                                                                                 Nagyváriné Radovics Angelika

                                                                                           intézményvezető

 

 

Panaszkezelési Nyilvántartó Lap

 

 

Panaszkezelési Nyilvántartó Lap
Panasztétel időpontja:		Panasztevő neve:
Panasz leírása:
Panasz fogadó	neve:		Kivizsgálás módja:
	beosztása:		Kivizsgálás eredménye:
Szükséges intézkedés:
Végrehajtásért felelős neve:		Panasztevő tájékoztatásának időpontja:

 

 

 

 

 

 

 

 

Jegyzőkönyv

 

 

 

 

A panasz tételének időpontja:

 

A panasztevő neve:

 

A panaszt fogadó neve, beosztása:

 

A panasz leírása:

 

A panasz kivizsgálásának módja/eredménye:

 

A szükséges intézkedés megnevezése, várható eredménye:

 

az intézkedés végrehajtásáért felelős személy neve:

 

A panasztevő tájékoztatásának időpontja/formája:

 

A panasztevő nyilatkozata:

 

• a jegyzőkönyvben foglaltakat elfogadja

 

……………………………………

 

• a jegyzőkönyvben foglaltakat nem fogadja el (indoklással)

 

……………………………………

 

 

 

Amennyiben a panasztevő a jegyzőkönyvben foglaltakat nem fogadja el, feljegyzés a további teendőkről:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

…………………………………

Intézményvezető

 

 

 

3.Melléklet

 

Diabétesz ismertető

Diabéteszes rosszullét felléphet, ha:

1. a vércukorszint hirtelen leesik (hipoglikémia)

Jellemző tünetek: hideg verejték, sápadtság, remegés, fejfájás, szédülés, homályos látás, gyengeség, fáradtság, éhségérzet, szapora pulzus, izgatott állapot, hányinger, tudatzavar, szorongás, ingerlékenység.

Okai lehetnek: ha a beteg az inzulin beadása után nem étkezett, későn étkezett, túl sok inzulin van a szervezetben, túl kevés szénhidrátot fogyasztott, kimerítő testmozgást végzett, rossz helyre, pl. izomba kapta az inzulint, ahonnan gyorsabban szívódik fel.

Kezelése:

• meg kell mérni a gyermek vércukorszintjét
• gondoskodni kell róla, hogy fogyasszon valamilyen gyorsan felszívódó szénhidrátot tartalmazó élelmiszert
• 15 perc elteltével újra meg kell mérni a vércukorszintet
• amennyiben továbbra is alacsony a vércukorszintje, meg kell ismételni a kezelést (4-5 szem szőlőcukor, 1-2 dl gyümölcslé, vagy más cukros ital)
• értesíteni kell a szülőket, hogy a gyermeknek leesett a vércukorszintje, amíg az óvodában volt
• eszméletvesztés esetén azonnal orvosi segítséget kell kérni és értesíteni kell a gyermek családját
• a gyermek felügyeletét a hipoglikémiás epizód teljes időtartama alatt biztosítani kell!
• tilos az eszméletlen gyermeket etetni vagy itatni!

Hipoglikémiás enyhe tünetek esetén szőlőcukor juttatása a szervezetbe, erősebb tünet esetén Glukagon injekció alkalmazása (Az injekció csak akkor alkalmazható, ha azt szakorvos előírja, a szülő rendelkezésre bocsájtja. Az injekció szakszerű tárolása az intézmény feladata.)

2. ha magas vércukorszint (hiperglikémia):

Tünetek: erős szomjúság, gyakori vizelés, ingerlékenység, hasfájás

Mi okozza: túl kevés a szervezetben az inzulin, túl sok szénhirátot fogyasztott a gyermek, betegség (pl. megfázás, influenza), egyéb stressz, szorongás ,…

Teendők magas vércukorszint esetén:

• igyon sok folyadékot, nehogy kiszáradjon, majd meg kell mérni a vércukorszintjét
• 1 óra múlva meg kell ismételni a mérést
• ha a vércukorszintje nagyon magas (15mmol/l feletti), értesíteni kell a gyermek szüleit ill. a védőnőt, akik további orvosi segítséget kérhetnek
• extrém magas vércukorszint esetén mentőt kell hívni!

Amennyiben a magas vércukorszint több napon keresztül előfordul, értesíteni kell a szülőket és a gyermek kezelőorvosát.

3. a vércukorszint hirtelen felmegy (ketoacidózis)

Jellemző tünetek: acetonszagú lehelet, hányás, kipirult arc, beesett szem, száraz, lepedékes nyelv, szapora légzés. Ez a folyamat nem egyik pillanatról a másikra következik be, tehát, ha az elején beavatkozunk, a beteg nem kerül súlyos állapotba.

Legfontosabb feladat, hogy a tüneteket észleljük, felismerjük. A tünetek észlelését követően első feladat a gyermek eltávolítása a gyermekcsoportból, a vércukorszint mérése és az eredménynek megfelelő eljárás.

A ketoacidózis megelőzése a normális inzulin-cukor bevitelével lehetséges. Minden esetben kapja meg a gyermek az inzulinját és tartsuk be az előírt diétát. Az inzulin szakszerű tárolása az intézmény feladata, előírás szerinti adagolását továbbképzésen részt vett szakember végezheti.

Testmozgással kapcsolatos tudnivalók:

• a testmozgás időtartama és intenzitása befolyásolja a vércukorszintet
• a vércukorszint leesésének elkerülése érdekében szükség lehet arra, hogy a gyermek sportolás előtt, alatt és után egyen valamit
• sportolás előtt ellenőrizni kell a vércukorszintjét
• a testmozgás kiemelt szerepet játszik a cukorbetegség kezelésében, néhány feltétel betartása mellett azonban a gyermek minden óvodai tevékenységben részt vehet