KESZTÖLCI  KISERDEI  ÓVODA

 

KESTÚCKA  MATERSKÁ  ŠKOLA  „HORIČKA”

 

     OM: 202 507

       

 

            Szervezeti és működési szabályzat

 

 

TARTALOM

 

I.Bevezető.................................................................................................................................. 3.

- Jogszabályok…………………………………………………………………………………3.

-A szervezeti és működési szabályzat célja............................................................................... 4.

-A szervezeti és működési szabályzat hatálya........................................................................... 5.

-Az intézmény jellemzői............................................................................................................ 5.

II. Az intézmény működési rendje............................................................................................. 5.

A nevelési év rendje................................................................................................................... 8.

A nyitva tartás rendje................................................................................................................. 8.

Az intézmény vezetése.............................................................................................................. 8.

III.Az intézmény szervezeti struktúrája..................................................................................... 8.

1.Vezetési jogkörök................................................................................................................... 9.

2.A vezetők intézményben tartózkodásának rendje................................................................ 10.

3.A vezetők akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje...................................................... 10.

4.Az óvoda vezetősége............................................................................................................ 11.

IV.A belépés és benntartózkodás rendje azok részére akik nem állnak

Jogviszonyban az intézménnyel.............................................................................................. 11.

V.Az intézmény belső kapcsolati rendszere............................................................................ 13.

1.A szervezeti egységek és a vezetők, illetve a szervezeti egységek

közötti kapcsolattartás rendje ................................................................................................. 13.

2.Köznevelési foglalkoztatottak.............................................................................................. 13.

3.Nevelőtestület....................................................................................................................... 14.

4.Minőségfejlesztési team-BECS............................................................................................ 15.

5.Munkacsoportok, felelősök

VI:A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje............................................................. 15.

VII.A gyermekek közössége.................................................................................................... 16.

VIII:A szülői szervezet............................................................................................................ 16.

IX.Az intézményi dokumentumok nyilvánossága................................................................... 17.

X.Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere.................................................................... 17.

XI:Intézményi óvó-védő előírások.......................................................................................... 20.

1.A gyermekvédelmi feladatok ellátásának rendje.................................................................. 20.

2.A gyermekbalesetek megelőzése.......................................................................................... 21.

3.A nevelő-oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtése......................................... 21.

4.Rendkívüli esemény.............................................................................................................. 23.

XII.Ünnepek, megemlékezések, hagyományok rendje........................................................... 24.

1.Az ünnepek, megemlékezések rendje................................................................................... 24.

2.Hagyományápolás................................................................................................................. 24.

XIII. Általános rendelkezések................................................................................................. 24.

XIV.Záradék............................................................................................................................ 25.

Mellékletek:

• Adatkezelési szabályzat
• Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje
• Panaszkezelési szabályzat

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. BEVEZETŐ

A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, hogy meghatározza a költségvetési szerv szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe.

Feladata a   nevelési programban rögzített cél- és feladatrendszer hatékony megvalósításához az intézmény működésének, belső rendjének kialakítása, a belső és külső kapcsolatok szabályozása és azoknak a rendelkezéseknek a megfogalmazása, amelyeket a jogszabályok nem utalnak más hatáskörbe.

Az SZMSZ, a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl, elveiben és tartalmában illeszkedik az intézmény más belső szabályaihoz, alapdokumentumaihoz.

Az SZMSZ elkészítését megalapozó jogszabályok:

 

• évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről
• 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
• 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
• évi LII. törvény a pedagógusok új életpályájáról→Púétv.
• 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény végrehajtásáról.
• évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.)
• 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.)
• évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt)
• évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
• évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól
• 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól
• évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
• évi XCIII. törvény a munkavédelemről
• 335/2005. (XII. 29.) Korm. Rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről

·         1995. évi LXVI. törvény a közokiratokról, a közlevéltárakról ás a magánlevéltári anyag védelméről

• 26/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskolaügyi ellátásról
• 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
• 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjáról
• 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
• A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26) EMMI rendelet
• 417/2020. (VIII.30.) Korm.rendelet a közneveléssel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról
• 431/2020. (IX. 18.) Korm. rendelet a járványügyi készültségi időszak védelmi intézkedéseiről
• évi V. törvény a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről
• évi CLIV. törvény az egészségügyről
• évi XLII. Törvény a nemdohányzók védelméről
• 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról
• évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (megbízási jogviszony)
• EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) /a továbbiakban: GDPR/
• évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól
• Oktatási Hivatal: Önértékelési kézikönyv óvodák számára
• Oktatási Hivatal : tanfelügyeleti kézikönyv óvodák szánmára
• Oktatási hivatal: Útmutató pedagógusok minősítéséhez

Célja

A Szervezeti és Működési Szabályzat /SZMSZ/ a Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a 2023. évi LII törvény a pedagógus új életpályájáról, az ahhoz tartozó 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény végrehajtásáról és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet elveinek megfelelően meghatározza és szabályozza az intézmény tevékenységét, szervezeti felépítését, irányításának rendjét, működésének folyamatait, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket, valamint azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe.

Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. Biztosítja az alapfeladatok elvégzését és kötelezettséget jelent a benne foglaltak végrehajtására.

Az intézmény munkáját az alapító okiratban foglaltak, a pedagógiai program, az éves munkaterv, a nevelési tervek és e szabályzat alapján végzi.

 

Eljárásjogi kérdések:

A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg.

 

Nevelőtestület joga:

A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület fogadja el, mely jogkörét nem ruházhatja át.

 

Fenntartó joga:

Az SZMSZ- t, munkatervet,  pedagógiai programot, továbbképzési programot a fenntartó jóváhagyja, a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges.

A Nemzetiségi önkormányzat joga:

Az SZMSZ, a házirend, a pedagógiai program , munkaterv véleményezése.

 

A szülő joga különösen, hogy megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. A szülői szervezet, az

SZMSZ elfogadásakor véleménynyilvánítással élhet.

 

Nyilvánosság:

Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot, munkatervet az óvoda honlapján, vagy helyben az óvodai hirdetőtáblán elhelyezett nyomtatott formában, meg lehet tekinteni. A dokumentumokkal kapcsolatos felvilágosítást az  igazgatótól lehet kérni.

 

A szervezeti és működési szabályzat hatálya

• Területi: kiterjed az óvoda épületére, az óvoda udvarára és nevelési időben történő óvodán kívüli foglalkozásokra.
• Személyi: kiterjed az óvoda minden jogviszonnyal rendelkező alkalmazottjára, az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre, és ahol érintett, ott a szülők körére is.
• Időbeli: a fenntartó jóváhagyását követően a kihirdetés napjától válik hatályossá.

A szervezeti és működési szabályzatba foglaltak megszegése esetén, az alkalmazottakkal szemben az igazgató munkáltatói jogkörében eljárva hozhat intézkedést. A szülői vagy más nem az intézményben dolgozó személyt, az igazgató tájékoztatja a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását, és ha ez nem vezet eredményre, a rendbontót felszólítja az intézmény elhagyására.

 Az intézmény jellemzői

A köznevelési intézmény - az alapító okirata aláírásának napjára visszamenő hatállyal - a nyilvántartásba vétellel jön létre. Az alapító okirat konkrétan meghatározza az intézmény köznevelési feladat-ellátási tevékenységével kapcsolatos jellemzőket, valamint működési feltételeket. A köznevelési intézménynek a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel rendelkeznie kell. Az óvoda akkor rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel, ha rendelkezik állandó saját székhellyel, állandó saját alkalmazotti létszámmal, továbbá a jogszabályban meghatározott eszközökkel, szabályzatokkal és a működéséhez szükséges pénzeszközökkel.

Az intézmény alapító okirata

Kesztölc község Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A.§ -a és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21.§ (2, 3) bekezdése alapján az alábbi alapító okiratot adja ki:

1. A költségvetési szerv

 

1.1.  Megnevezése: Kesztölci Kiserdei Óvoda

1.2.  Idegen nyelvű megnevezése: Kestúcka  materská  škola „Horička”

1.3.  Székhelye: 2517. Kesztölc Óvoda utca 3.

2. Költségvetési szerv alapításával és megszűnésével összefüggő rendelkezések:

2.1. Alapítás dátuma: 2013.07.02.

2.2. Költségvetési szerv alapítására,átalakítására, megszüntetésére jogosult szerv

            2.2.1. Alapító neve, székhelye: Kesztölc község Önkormányzata 2517. Kesztölc  

                 Szabadság tér 11.

            2.2.2.  Irányító neve és székhelye:  Kesztölc község Önkormányzatának Képviselő-

                  testülete 2517. Kesztölc Szabadság tér 11.

2.3. Költségvetési szerv  jogelődjének megnevezése:

Pilisi Óvodák és Bölcsődék Közössége

Székhelye: 2518. Leányvár Erzsébet utca 46-48.

3.Költségvetési szerv irányítása, felügyelete

 

  3.1. A költségvetési szerv irányító szervének

       3.1.1. megnevezése: Kesztölc Község Önkormányzatának Képviselő testülete

       3.1.2.székhelye: 2517 Kesztölc Szabadság tér 11.

  3.2. Költségvetési szerv fenntartójának

      3.2.1. megnevezése: Kesztölc Község Önkormányzata

      3.2.2. székhelye : 2517 Kesztölc, Szabadság tér 11.

4. Költségvetési szerv tevékenysége

 4.1.Közfeladata: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben meghatározott óvodai nevelés, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, valamint a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló, 1997. évi XXXI. törvény 21/A § szerint ellátja az intézményi gyermekétkeztetést valamint munkahelyi étkezés köznevelési intézményben.

  4.2. Államháztartási szakágazati besorolása: 851020 Óvodai nevelés

  4.3.Alaptevékenysége:  A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint egyéb ágazati jogszabályokban meghatározott, a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig óvodai nevelő intézmény, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, valamint a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló, 1997. évi XXXI. törvény 21/A § szerint ellátja az intézményi gyermekétkeztetést valamint munkahelyi étkezés köznevelési intézményben.

.

4.4.  Alaptevékenységek kormányzati funkció szerinti megjelölése

091110            óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai

091120            sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének,ellátásának

                        szakmai feladatai

091130            nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai

091140            óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

096015            gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

096025            munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben              
 

4.5. Illetékessége, működési köre: Az óvoda feladat-ellátási kötelezettsége elsősorban Kesztölc község illetékességi területére terjed ki. A szabad óvodaválasztás érvényesítése csak az intézmény fennmaradó üres férőhely-kapacitása terhére történhet.

5. A költségvetési szerv szervezete és működése

5.1. Az intézmény vezetőjét a köznevelésről szóló, 2011. évi CXC törvény 67. §,  2023. évi LII. törvény a pedagógusok új életpályájáról 37.§. valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIIL 31.) EMMI rendelet alapján - pályázat útján - öt év, határozott időtartamra, köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba a Képviselő-testület nevezi ki, menti fel. Az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.

5.2.A költségvetési szervnél alkalmazásban álló személyek jogviszonya:

- Az intézményben foglalkoztatottak köznevelési foglalkoztatottak.

   Jogviszonyukat a „2023. évi LII. törvény a pedagógusok új életpályájáról „szabályozza.

- Egyes foglalkoztatottjainak jogviszonya lehet a jövőben munkavállaló, akikre nézve a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény az irányadó.

- Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra, pl. megbízási jogviszonyra a Polgári Törvényköny 2013.évi V.tv. alkalmazandó.

6. A köznevelési intézményre vonatkozó rendelkezések

6.1.A köznevelési intézmény

6.1.1. típusa: óvoda

  6.1.2.alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése: A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4.§ 14a pontja szerint :óvodai nevelés, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, valamint a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló, 1997. évi XXXI. törvény 21/A § szerint ellátja az intézményi gyermekétkeztetést valamint munkahelyi étkezés köznevelési intézményben.

  6.1.3. gazdálkodásával összefüggő jogosítványok: önállóan működő költségvetési szerv,

      pénzügyi és gazdálkodási feladatait a Kesztölci Polgármesteri Hivatala 2517 Kesztölc,

      Szabadság tér 11. látja el.

 .

6.2. A feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek- és tanulólétszám:

       - óvodai nevelés 100 fő

       - nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése 100 fő

       - a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai

         nevelése  33 fő

6.3. A feladatellátást szolgáló ingatlanvagyon.

      A kesztölci 1304/3 hrsz.-ú, ténylegesen 2517. Kesztölc Óvoda utca 3. szám alatti ingatlan, a benne lévő felszerelések és ingóságok Kesztölc község Önkormányzatának kizárólagos tulajdonában állnak.

7. Záró rendelkezés

1. Az alapító okirat a törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzés napjától kell alkalmazni.

 

A fenntartó kesztölci Önkormányzat költségvetési rendeletében jóváhagyott, elsősorban szakmai célú költségvetési keretekkel rendelkezik, amelyek felett kötelezettségvállalási, teljesítésigazolási joggal és felelősséggel bír. Jogköre az önkormányzat képviselő-testülete által jóváhagyott előirányzat felhasználására, illetve előirányzat módosítás kezdeményezésére terjed ki.

A költségvetés tervezésének előkészítő fázisában a nevelőtestület véleményét kikérve, a reális szükségleteket figyelembe véve, az igazgató javaslatot tesz az elemi költségvetés egyes tételeire. Döntési jogköre kizárólag a fenntartó önkormányzat képviselőtestületének van.

Pénzügyi-gazdasági feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.

Pénzügyi gazdasági tevékenységet intézményen belül ellátó személyek: igazgató, igazgatóhelyettes. Feladat és hatáskör tekintetében a munkaköri leírásban foglaltak az irányadók.

Az óvoda feladatellátását szolgáló vagyon a fenntartó Önkormányzat törzsvagyonának része. A hatályos jogszabályok valamint a helyi vagyon rendelet értelmében a vagyon feletti rendelkezés jogát az önkormányzat gyakorolja. A 1304/3  HRSZ-ú korlátozottan forgalomképes felépítményes ingatlan használati joga az intézményt illeti meg. Az igazgató a munkaköri leírásában meghatározott hatáskörön és feladatellátáson belül felelős a használat törvényességéért, hatékonyságáért és célszerűségéért. Az intézmény helyiségeit határozott időre (egy nevelési évnél nem hosszabb időtartamra) saját hatáskörben, egy nevelési évnél hosszabb időtartamra a felügyeleti szerv hozzájárulásával bérbe adhatja, amennyiben a bérbeadás az alaptevékenységet nem akadályozza, és nem sérti.

 

 

 

 

 

 

 

 

II. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE

1. A nevelési év rendje: A nevelési év szeptember 1-től a következő naptári év augusztus 31-ig tart.

A nevelési év helyi rendjét az óvoda éves munkaterve tartalmazza. Ebben kerülnek rögzítésre:

• Az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontjai és felhasználásuk,
• A karbantartási, felújítási munkák elvégzése érdekében a nyári szünet időpontja,
• A nemzeti, óvodai ünnepek megünneplésének időpontjai,
• A nevelőtestületi értekezletek időpontjai,
• Az óvoda működését befolyásoló feladat-ellátási terv,valamint minden egyéb, amit a nevelőtestület célszerűnek tart.

2. A nyitva tartás rendje:

Heti nyitva tartás: Az óvoda hétfőtől péntekig, heti 5 napos munkarenddel tart nyitva.

Az ettől eltérő nyitva tartást – indokolt esetben, előzetes kérelem alapján - az intézmény igazgatója engedélyezheti, illetve rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt az Önkormányzat jegyzője rendkívüli szünetet rendelhet el.

Napi nyitva tartás: Az intézmény reggel 6³⁰ órától – 16³⁰ óráig fogad gyermekeket.

A gyermekek távozásának rendje az intézményből:

            A foglalkozásokat követően: - ha ebédet nem igényel 11³⁰ órától – 11 ⁴⁰ óráig,

                                                           - ha ebédet igényel 12 ⁰⁰ órától - 12³⁰ óráig lehet kikérni.

A délutáni napirendet és az óvoda zárását figyelembe véve: 15 órától lehet – legkésőbb 16 ³⁰ óráig kell elvinni a gyermekeket.

A napi ügyelet és a nyári, illetve esetenkénti téli zárásra vonatkozó rendelkezések a Házirendben találhatók. Az óvoda zárva tartása alatt a szülők halaszthatatlan hivatalos ügyeinek intézése szerdánként 8-12 óra között, vagy az előzetesen közzétett ügyeleti rendnek megfelelően lehetséges. Ajánlott előtte telefonon/e-mailben időpontot egyeztetni.

 

3. Az intézmény vezetése

 

Az alapító okiratban előírt feladat-ellátási kötelezettség - alapfeladat és kisegítő, valamint kiegészítő tevékenység vonatkozásában - továbbá az kesztölci Önkormányzat, mint irányítószerv által meghatározott közvetlen követelmények és feltételek megfelelő ellátásáért az óvoda igazgatója felelős. Az intézmény jogszerű működtetése során jogkövető magatartással, korszerű vezetési, menedzselési és szakmai ismeretekkel tervezi, szervezi, koordinálja és irányítja az óvoda életét, belső és külső kapcsolatait.

III. Az intézmény szervezeti struktúrája

Az intézmény engedélyezett álláshelyeinek száma 13, felhasználása kötött: 7 fő pedagógus – ebből 1 fő igazgató , továbbá 4 fő dajka, és l fő pedagógiai asszisztens.

Óraadó: logopédus, gyógypedagógus.

Az igazgató magasabb vezető beosztású, ő a legfelsőbb vezető, a szervezet irányítója.

Mellette tanácskozási és véleményezési joggal a nevelőtestület, BECS, munkacsoportok állnak.

- a köznevelési foglalkoztatottak  érdekeit képviselő

- a gyermekek/szülők érdekeit képviselő szülői szervezet.

A szervezeten belül megtalálható:     - az alá- és fölérendeltség,

                                                           - illetve az azonos szinten belül a mellérendeltség.

Szervezeti ábra:

 

III.

1. Vezetési jogkörök

 

1.1. Az igazgató jogköre

Az igazgató hatáskörét, feladatait meghatározó munkaköri leírást a kesztölci Önkormányzat készíti el, és a polgármester kiadmányozza. A köznevelési törvény vonatkozó előírásai szerint feladata különösen:

• a hatáskörébe tartozó, a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása,
• a nevelőtestület vezetése,
• a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése,
• a pedagógiai munka irányítása, ellenőrzése,
• a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása,
• a köznevelési intézmény képviselete,
• a szülői szervezettel, munkavállalói érdekképviseleti szervekkel való együttműködés,
• a nemzeti és óvodai ünnepek méltó megszervezése,
• a gyerekvédelem megszervezése, valamint a gyerekbalesetek megelőzésének irányítása,
• a döntés – az egyetértési kötelezettség megtartásával – az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe.
• az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében a jogszabályban előírt egyeztetéseket

 

1.2.Az igazgató felelőssége

Az intézmény igazgatója egy személyben felelős:

• az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban, költségvetésben, vagy költségvetési keretben (az azok részét képező megvalósítási tervben, teljesítménytervben), valamint feladat-ellátási megállapodásban foglaltaknak, illetve az irányító szerv által közvetlenül meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelő ellátásáért,
• a költségvetési szerv működésében és gazdálkodásában a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért,
• a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott, használattal kapcsolatos jogok rendeltetésszerű gyakorlásáért,
• az államháztartási belső kontrollrendszer megszervezéséért és hatékony működtetéséért,
• a szerv besorolásának megfelelően a szakmai és pénzügyi folyamatos nyomon követési (monitoring) rendszerműködtetéséért, a tervezési, a beszámolási, valamint a közérdekű, és közérdekből nyilvános adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért,
• a pedagógiai munkáért,
• a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért,
• a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,
• a gyermekbalesetek megelőzéséért,
• a gyermekek egészségügyi vizsgálatának ellátásáért,
• az intézmény önértékelési programjának működéséért.

1.3. Az igazgatóhelyettes jogköre

• Az igazgató közvetlen munkatársa. Munkáját az igazgató által készített munkaköri leírás alapján végzi.
• A igazgató távollétében teljes felelősséggel végzi a vezetési feladatokat.
• Munkáját azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják, melyeket közös megbeszélés és egyeztetés után az igazgató írásban meghatároz. Elsősorban a pedagógiai munkát segítő alkalmazottak munkájának irányítása, ellenőrzése, értékelése, és a pedagógusok, illetve minden alkalmazott helyettesítésének, szabadságolásának ütemezése, ellenőrzése.
• A igazgatóhelyettes megbízásakor és a megbízás visszavonásakor a nevelőtestület véleményezési jogkörrel rendelkezik.

 

Az igazgató helyettes felelőssége

• Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartozik az igazgatónak, különösen a pedagógiai munkát segítők munkavégzését illetően, és a pedagógusok helyettesítésének megszervezését illetően.
• Beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére.

 

6.3. A vezetők intézményben tartózkodásának rendje

Az intézmény működésével és a szülők ügyeinek intézésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy a teljes nyitvatartási idő alatt a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek.

6.4. A vezetők akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje

Az igazgatót szabadsága és betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tervezett tartós távolléte esetén (szabadság), valamint nem várható - egy hétnél hosszabb távolléte esetén - a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást.

Az igazgató feladatainak ellátása tekintetében, váratlan távolléte esetén, írásos megbízás hiányában a helyettesítés rendje:

• az igazgatóhelyettese ® ha ő is távol van, akkor
• az intézményben tartózkodó szakvizsgázott pedagógus® az ő távolléte esetén rangidős Pedagógus II. fokozatban lévő pedagógus.

A vezető/vezetők helyettesítésére vonatkozó szabályok:

• A helyettesítők csak halaszthatatlan ügyben, az óvoda zökkenőmentes működésének érdekében járhatnak el.
• Intézkedésük során kötelesek betartani a vonatkozó jogszabályokat, valamint az óvoda szabályzataiba foglalt rendelkezéseket, továbbá tekintettel lenni az óvoda partnerközpontú szemléletére.
• Intézkedésükről feljegyzést kötelesek készíteni, melyet a vezető munkába állását követően tájékoztatás céljából haladéktalanul átadnak.

6.5. Az óvoda vezetősége

Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Elsődleges feladata az igazgató munkájának segítése, különös tekintettel az intézmény működésével kapcsolatos szakmai, és személyi kérdésekre.

A vezetőség tagjai:

• igazgató
• igazgatóhelyettes

           

A vezetőség megbeszéléseire az éves munkatervben meghatározott időpontokban, valamint az aktuális feladatok elvégzésének tekintetében, szükségszerinti időpontokban kerül sor. Megbeszélést kezdeményezhet a vezetőség bármely tagja. A megbeszélések időpontjának kijelölésénél tekintettel kell lenni a gyermekek szakszerű ellátásának kötelezettségére.

 

7. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel

 

7.1. Belépés

Az intézményi és személyi védelem miatt a kapukat zárva kell tartani!

Az intézménybe lépő látogatótól meg kell kérdezni jövetele célját, kit keres, és amíg az előtérben várakozik a vendég, bejelenteni, majd elkísérni a kívánt alkalmazotthoz, illetve kihívni a kért alkalmazottat.

Az óvodai foglalkozások rendjét, a gyermekek tevékenységét megzavarni nem lehet!

Az önkormányzat képviselőit, szaktanácsadót, szakértőt, más hivatalos és szakmai szervek képviselőit az igazgató fogadja.

Az óvoda dolgozói, ügynökök, üzletszerzők, vagy más személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak, kivéve az óvoda által szervezett vásár alkalmával.

 

7.2. Az óvoda biztonságos működését garantáló szabályok

Megtartása kötelező a közoktatási intézmény területén tartózkodó szülőknek, illetve a közoktatási intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek, és az óvodával jogviszonyban állóknak.

8.1. Az óvodába be nem hozható tárgyak, eszközök

- pirotechnikai eszköz pl. petárda

- emberi élet kioltására, illetve maradandó sérülés okozására alkalmas bármilyen    fegyvernek használható tárgy pl. szúró, vágó eszköz

- tűzveszélyes anyag pl. benzin, gázolaj

- maró hatású anyag pl. sósav

- kábítószer

Amennyiben az óvoda dolgozói észreveszik, hogy tiltott tárgyakat, eszközöket szándékoznak behozni a szülők, vagy más személyek, azonnal kötelesek felszólítani az intézmény elhagyására és értesíteni az intézmény igazgatóját további intézkedés céljából.

8.2. Az óvodában tartózkodás során elvárt viselkedés

 

Az óvoda épületében és az óvoda udvarán minden szülőnek és az óvodával kapcsolatban nem álló személynek kötelessége a kulturált viselkedés szabályait megtartani. Ennek értelmében tartózkodni kell a botrányokozástól, az agresszív/erőszakos illetve erőszakot kiváltó provokatív, másokat zaklató viselkedéstől:

• botrányos viselkedésnek minősül: mások nyugalmát zavaró hangoskodás, kiabálás, veszekedés, trágár szavak használata, hangos zenehallgatás, valamint erkölcstelen megjelenés és viselkedés.
• agresszív/erőszakos cselekmény, valamint erőszakot kiváltó provokatív viselkedés: verbális vagy fizikai zaklatás, fenyegetés, zsarolás, szándékos konfliktus előidézése, rongálás, más személyek lökdösése, bántalmazása.

Az óvoda minden dolgozójának, a szülőnek és azon más személyeknek, akik az óvodában tartózkodnak és észlelik a botrányos, agresszív vagy zaklató magatartást, - mérlegelve a sérelmet elszenvedő személy veszélyeztetettségének fokát - testi épségének megóvása érdekében azonnal döntenie kell a szükséges intézkedésről.

Fő szabály, hogy a gyermekektől minél távolabb tartsuk az eseményt!

A biztonságos működést szolgáló intézkedés lehetőségei, ha már megtörtént a nem kívánt esemény:

• Életveszélyt okozó testi sértés vagy rendkívül súlyos bántalmazás esetén – a bántalmazó eredménytelen felszólítását és tettének következményére való figyelmeztetését követően, haladéktalanul a mentők és a rendőrség telefonon történő értesítése, eljárás kezdeményezése, az igazgató, távollétében intézkedésre jogosult felelős személy tájékoztatása.
• Botrányokozás esetén a botrányokozó felszólítása a helytelen viselkedés befejezésére és figyelmeztetés cselekményének következményére, továbbá az igazgató, illetve távollétében az intézkedésre jogosult felelős személy tájékoztatása.
• Zaklatás és provokáció esetén, amennyiben ez az óvoda dolgozóira irányul, higgadtan, az agresszió minden jele nélkül a zaklató felszólítása az ilyen irányú viselkedés befejezésére, majd a kijárati ajtó felé vezetése, és az igazgató, illetve távollétében az intézkedésre jogosult felelős személy tájékoztatása. Szülők közti zaklatás és provokáció esetén a cselekményt észlelő óvodai dolgozó tájékoztatja az igazgatót, távollétében helyettesét a konfliktusról, aki a továbbiakban intézkedni jogosult.

8.3. Más tulajdonának eltulajdonítása

Az óvoda leltárában nyilvántartott, valamint a gyermekek mindennapi óvodai életéhez tartozó tárgyak, eszközök, felszerelések (pl. gyerek ruha), illetve a szülőtársak és az óvodában dolgozók értéktárgyainak eltulajdonítása lopás bűncselekményének minősül. Aki észleli a lopás tényét, köteles jelezni az igazgatónak. Intézkedés megtételére az igazgató jogosult. Az intézkedés magába foglalja a jegyzőkönyv felvételét, és a rendőrségi feljelentést.

A szervezeti és működési szabályzat 8.1., 8.2., és 8.3. alatti rendelkezéseit nyilvánossá kell tenni oly módon, hogy az mindenki számára hozzáférhető legyen. Felelőse az intézmény igazgatója.

9. Az intézmény belső kapcsolati rendszere

 

9.1 A szervezeti egységek és a vezetők, illetve a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje

 

9.1.1. A köznevelési foglalkoztatottak

Az intézmény dolgozói köznevelési foglalkoztatottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a 2023. évi LII. törvény a pedagógusok új életpályájáról ( Púétv) szabályozza.

9.1.2.Az alkalmazotti közösség jogai

Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési és döntési jogok illetik meg. A jogok gyakorlásával kapcsolatos megbeszélést, értekezletet az igazgató jogosult összehívni. Kezdeményezési joggal a BECS , munkacsoportok vezetője rendelkezik.

Részvételi jog illeti meg: az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap.

Véleményezési és javaslattevő jog: az óvoda működési körébe tartozó kérdésekben. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítés során az intézmény igazgatójának mérlegelnie kell.

Az alkalmazotti közösség megbeszéléseiről minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni.

9.1.3. A köznevelési foglalkoztatottak munkarendje

A nevelési évre szóló munkarend az igazgatónál található. A igazgatóhelyettes tehet javaslatot a napi munkarend változtatására és a szabadságok kiadására.

Minden köznevelési foglalkoztatottnak kötelessége, hogy munkája során az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat betartsa.

9.1.4.A pedagógusok munkarendje

A pedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény rögzíti. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése.

A pedagógusok heti kötelező órája 32 óra, heti munkaideje 40 óra

A pedagógus köteles a munkakezdés előtt minimum 5 perccel munkahelyén megjelenni. Munkából való távolmaradását előzetesen személyesen, vagy váratlan késés, távolmaradás esetén, telefonon jelezni annak okát és időtartamát, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. A helyettesítések rendjéért az igazgatóhelyettes felel.

 

9.1.5. A nem pedagógus munkakörben dolgozók munkarendje

Munkarendjüket a igazgatóhelyettes állapítja meg, az igazgató egyeztetésével, az igazgató jóváhagyásával. Munkaidejük heti 40 óra kötött munkaidő.

Dajkák munkaidő beosztása: napi váltásban

6³⁰- 14⁰⁰

7³⁰-15³⁰

8⁰⁰-16³⁰ + 20 perc pihenőidő

Pedagógiai asszisztens heti 40 óra,ebből 35 a csoportban töltendő :

7-15³⁰  (4 nap)

6³⁰-12³⁰ (1 nap)

+ 20 perc pihenőidő

Az alkalmazottak munkakezdés előtt minimum 5 perccel kötelesek munkahelyükön megjelenni, távolmaradásukról értesíteni az igazgatót, igazgatóhelyettest, illetve váratlan késés, távolmaradás esetén, telefonon jelezni annak okát és időtartamát.

9.1.6. Munkatársi értekezletek

Nevelési évenként minimum két alkalommal, a igazgatóhelyettes hívja össze, az igazgató tájékoztatását követően. A munkatársi értekezletre a teljes munkaidőben és a részmunkaidőben foglalkoztatott köznevelési foglalkoztatottat is meg kell hívni. A napirendi pontokat a igazgatóhelyettes állítja össze. A munkatársi értekezlet levezetése során lehetőséget kell adni, hogy minden részt vevő elmondhassa véleményét, észrevételét, javaslatot tehessen az érintett témán belül. A munkatársi értekezletről, ha érdemi kérdésben születik döntés jegyzőkönyvet, ha nem, akkor feljegyzést kell készíteni maximum két munkanapon belül, és tájékoztatás céljából haladéktalanul át kell adni az igazgatónak.

 

9.2. A nevelőtestület

 

A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési kérdésekben az óvoda legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden köznevelési foglalkoztatott pedagógus, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott. Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni az igazgató, továbbá ha a nevelőtestület egyharmada kéri. Ha az óvoda szülői szervezete kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt.

9.3. A nevelőtestület döntési jogköre

• a pedagógiai program elkészítése;
• az SZMSZ elkészítése,
• házirend elfogadása;
• az intézményi önértékelési program elfogadásának tekintetében: az óvodában vezetői feladatot ellátók és a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjai, valamint az értékelés rendjét illetően, továbbá a teljes körű intézményi önértékelés periódusának, részleteinek meghatározásában az aktuális jogszabályoknak megfelelően;
• a nevelési év munkatervének elkészítése;
• átfogó értékelések és beszámolók elfogadása;
• az igazgatói pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása;
• a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása;
• a pedagógiai program valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról;
• jogszabályban meghatározott más ügyek.

 

9.4.Véleményezési és javaslattevő jogköre

• az igazgatói programok szakmai véleményezése;
• szakmai anyagok véleményezése;
• az óvodáról készült publikációk véleményezése.

 

9.5. A nevelőtestület döntései és határozatai

 

A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlévő tagjai közül  hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény irattárába kerülnek, határozati formában.

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó feladatok átruházása:

• az óvodai felvételi eljárás vonatkozásában, amennyiben a jelentkező gyermekek száma meghaladja a férőhelyek számát, a nevelőtestület tagjaiból álló bizottság tesz javaslatot a felvételre.
• a szülő által benyújtott felül bírálati kérelem tárgyában a nevelőtestület jogosult kivizsgálni az ügyet.
• az óvoda minőségfejlesztési feladatainak ellátására minőségfejlesztési team hozható létre.

A feladatok ellátásáról a megbízott beszámolási kötelezettséggel tartozik az intézmény igazgatójának (a megbízott személy megnevezése az éves intézményi munkaterv feladat-ellátási/felelősi fejezetében kerül rögzítésre).

9.6. A nevelőtestület értekezletei

A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében minimum négy értekezletet tart a nevelési év során. Ezt az intézményi éves munkaterv rögzíti.

A nevelőtestületi értekezletek tartalmas, nyugodt megtartása érdekében egy nevelési évben maximum 5 nevelésnélküli munkanap igénybe vehető, a szülői szervezet egyetértésével, megfelelő tájékoztatásával, valamint az arra igényt tartó gyermekek elhelyezésével.

Az éves munkaterv jóváhagyását követően a nevelőtestületi értekezletek időpontját és a nevelésnélküli munkanapok időpontját valamint felhasználását a különös közzétételi listában nyilvánosságra kell hozni. Felelőse az igazgató.

 

9.7. Minőségfejlesztési team/BECS

A minőségfejlesztési team szervezeti céljára, feladataira vonatkozó rendelkezések az intézményi önértékelési programban találhatók, törvényi változásoknak megfelelően aktualizálandók. Vezetője beszámolási kötelezettséggel tartozik az igazgató felé.

 

10. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

• A pedagógiai munka ellenőrzése része az intézményi önértékelési programnak, valamint a belső kontroll szabályzatnak, melyben részletesen meghatározottak az ellenőrzési területek, az alkalmazható módszerek, a gyakoriság, és a felelősök köre. Ezen középtávú terv kerül lebontásra az éves intézményi munkaterv ellenőrzési fejezetében, ahol az adott évre vonatkozó konkrét ütemezés található.
• Az ellenőrzés lehet tervszerű, ütemezett, valamint probléma feltárására, megoldására irányuló bejelentés nélküli, alkalomszerű.
• Az ellenőrzés a szervezet hierarchikus felépítésének megfelelően, megosztottan történik. Az igazgató jogosult az intézmény teljes körű működését, valamint minden alkalmazottját ellenőrizni. Ezen belül elsődleges feladata az óvoda szakmai feladatainak ellenőrzése a pedagógusok, és a fejlesztőpedagógus munkájának vonatkozásában. Az ellenőrzésbe bevonhatja az igazgatóhelyettesét, a szakmai munkacsoport vezetőjét.

- Az igazgatóhelyettes hatásköre a dajkák munkájának ellenőrzése, ami magába foglalja a gyermekek közti gondozási, és egyéb feladatok ellátásának szakmai vonatkozását.

• Az ellenőrzésről készült feljegyzés vagy értékelőlap érdemi megállapításait az ellenőrzöttel ismertetni kell. Lehetőséget kell adni véleménynyilvánításra, az eltérő vélemények megbeszélésére.
• Az ellenőrzés fejlesztési javaslattal zárul, melynek elfogadását az ellenőrzést végző, és az ellenőrzött is aláírásával igazol.

Területei:

• Szakmai-pedagógiai tevékenység
• Tanügy-igazgatási feladatok ellátása
• Munkáltatói jogkörből adódó feladatok (határidők, jogszabályi előírások betartása)

Módszerei:

• Megfigyelés (csoportlátogatás),
• Dokumentumelemzés (tervezési, értékelési, tanügy-igazgatási)
• Bejárás, leltározás
• Részvétel a munkában

Alapelvei:

• konkrétság
• objektivitás
• folyamatosság
• tervszerűség
• pedagógiai önállóság tiszteletben tartása
• humánus megközelítés, kölcsönös bizalom
• önállóság, önértékelés fejlesztése
• perspektívák adása
• pozitívumok erősítése

A pedagógiai munka éves ellenőrzési ütemtervét az igazgató készíti el.

Az ellenőrzési tervet az intézményben nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzés kiterjed az egyes feladatok elvégzésének módjára, minőségére, a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre.

 

11. A gyermekek közössége

A nagyjából azonos életkorú gyermekek egy gyermekcsoportot alkotnak, melynek létszáma törvényileg szabályozott: maximum 25 fő. Ettől eltérni csak a fenntartó, illetve az Oktatási Hivatal engedélyével lehet. Maximális csoportlétszám túllépés engedélyeztetéséért az igazgató a felelős.

Lehetőség van részben osztott vagy vegyes életkorú csoportok kialakítására is, amennyiben azt az óvoda érdeke megkívánja, továbbá ha a nevelőtestület kezdeményezi.

 

12. A szülői szervezet

A szülők az óvodában a köznevelési törvényben meghatározott jogaik és kötelességeik teljesítésének érdekében szülői szervezetet illetve óvodaszéket hozhatnak létre. A szülői szervezet működése rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről saját maga dönt, melyet a szülői szervezet szervezeti és működési szabályzatban tesz közzé.

12.1. A szülői szervezettel való kapcsolattartás

A szülők képviselőjével az igazgató tart kapcsolatot. Ezt a hatáskört indokolt esetben átruházhatja az igazgatóhelyettesre. Évente minimum egyszer kerül összehívásra, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatát. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői szervezet véleményének (egyetértésének) kikérése jogszabály alapján kötelező, az igazgató az írásos előterjesztést a döntést megelőző 15 nappal korábban adja át a szülői szervezet vezetőjének. A szülői szervezet vezetőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjaihoz, amelyekben a szülői szervezetnek véleményezési joga van.

Az igazgatónak biztosítania kell, hogy a szülői szervezet:

- az óvodai nevelési év rendjét annak elfogadása előtt véleményezze – a nevelési év rendjére vonatkozó dokumentumot a szülői szervezetnek úgy kell átadni, hogy legalább 7 munkanap rendelkezésre álljon a véleményalkotásra;

- véleményt mondhasson a nevelési-oktatási intézményben folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásáról. A véleményalkotásra legalább 5 munkanapot kell biztosítani;

- véleményezhesse a szülőket érintő anyagi kiadásokkal járó elképzeléseket;

- véleményt nyilváníthasson az óvoda átszervezését illetően.

A szülői szervezet köteles véleményezési jogkörében eljárva írásban nyilatkozni.

További véleményezési és egyetértési jogot nem ad az intézmény a szülői szervezetnek.

12.2. A szülők szóbeli tájékoztatása

Az intézmény a köznevelési törvénynek megfelelően a gyermekekről a nevelési év során folyamatos szóbeli tájékoztatást ad. Ez lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik.

Szülői értekezletek rendje:

• Tanévnyitó szülői értekezlet
• Félévet értékelő szülői értekezlet
• Beiskolázási szülői értekezlet

Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az igazgató, az óvodapedagógus és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására.

Fogadóórák rendje: Az óvoda házirendjében , munkatervében szabályozott.

12.3. A szülők írásbeli tájékoztatása

A csoportok saját üzenő táblával rendelkeznek, melyen tájékoztatják a szülőket az óvodapedagógusok, az igazgató,a logopédus, és gyermekvédelmi felelős személyéről és fogadóórájáról. Ezen kívül ez a tábla szolgál az aktuális információk közlésére is. A csoportok saját zárt facebook csoporttal rendelkeznek, melyben közérdekű információk kerülnek megosztásra. Ünnepek ,mindennapi tevékenységek során készült fotók szülői engedéllyel (adatvédelmi szabályzat) megoszthatók, onnét tovább nem oszthatók.

Óvodai szünetek, szülői értekezletek, egyéb fontos információk a gyermekek üzenő füzetébe is bekerülnek,a szülők aláírással igazolják a tájékoztatás tudomásul vételét.  

A bejáratnál elhelyezett központi faliújságokon mindenki számára érdekes és aktuális ismeretterjesztő információkat teszünk közzé (színház, kiállítás, sport esemény, szabályzó dokumentumok…).

 

13. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések

           

Az óvoda alapdokumentumai

• Helyi Pedagógiai Program
• Intézményi Önértékelési Program
• Szervezeti és Működési Szabályzat
• Házirend

Az intézményi dokumentumok tartalmát és elérhetőségét a nevelési évet nyitó szülői értekezleten részletesen ismerteti az igazgató. A Házirend olvasható a faliújságokon, honlapon, zárt face csoportokban, megismeréséről a szülők nyilatkoznak.

A szülők az igazgatótól, helyettesétől és a csoportos óvodapedagógusoktól is kérhetnek szóbeli tájékoztatást az év során bármikor, egyeztetett időpontban.

A dokumentumok egy példánya a vezetői irodában, egy példánya a nevelőtestületi szobában, és egy példánya a központi szülői faliújságon kerül elhelyezésre. Ezen kívül a Helyi Pedagógiai Program az irodában és a honlapon olvasható.

Az óvoda eredményességét, személyi feltételeit, induló gyermekcsoportjait bemutató különös közzétételi listát az intézmény igazgatója készíti el. Felülvizsgálata, módosítása nevelési évenként kötelező: az éves intézményi munkaterv elfogadását követő 10 munkanapon belül, továbbá nevelési év közben történő, a lista adattartalmát érintő változás esetén, a változást követő 10 munkanapon belül. Az adatok frissítéséért az igazgató felel. Az intézményi alapdokumentumok és a különös közzétételi lista az óvoda honlapján is elérhető. A honlap karbantartásáért, frissítéséért az igazgató és helyettese felel.

14. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere

Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a beiskolázás érdekében, és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, cégekkel.

 

14.1. Kapcsolat a helyi nemzetiségi szlovák- önkormányzattal

      Kapcsolattartó az intézményigazgatója és az óvoda pedagógusai

       - részvétel a nemzetiségi önkormányzat rendezvényein (helyi ünnepségeken gyerekek, szereplése, író-olvasó találkozókon, egyéb felnőtt rendezvényen óvodapedagógusok részvétele.)

       - házirend, SZMSZ, pedagógiai program módosításainak elfogadtatása, véleményezése

       - nemzetiségi önkormányzat képviselőinek meghívása az óvoda rendezvényeire,

       - megyei nemzetiségi szlovák önkormányzattal ( kapcsolattartó az óvoda vezetője.).

                   - részvétel továbbképzéseken, különböző programokon

                   - részvétel a megyei szlovák óvodai találkozón

• Bölcsődével

A kapcsolattartó: az igazgató és az óvoda pedagógusai.

A kapcsolattartalma: a gyermekek óvodai beilleszkedésének segítése a bölcsőde-óvoda átmenet megkönnyítésével.

A kapcsolat formája: igény-lehetőség  szerint kölcsönös látogatás.

Gyakoriság: igény szerint.

• Kincses József Általános Iskolával

A kapcsolattartó: az igazgató és az óvoda pedagógusai.

A kapcsolattartalma: a gyermekek iskolai beilleszkedésének segítése az óvoda-iskola átmenet megkönnyítésével.

A kapcsolat formája: kölcsönös látogatás, szakmai beszélgetés.

Gyakoriság: látogatásnevelési évenként az iskolai beiratkozás előtt, illetve nevelési évenként az első félévet követően.

• Az óvoda orvosával, védőnőjével , fogászati rendelővel

A kapcsolattartó: az igazgató.

A feladatellátásra szóló megállapodást  Kesztölc község Önkormányzata jogosult megkötni.

A kapcsolattartalma: a gyermekek egészségügyi ellátása, iskolába menő gyermekek körében az általános belgyógyászati vizsgálaton túl szemészeti és hallásvizsgálat.

A kapcsolat formája: egészségügyi vizsgálat, szűrés, beutalás kezelésre.

Gyakoriság: havonta/negyedévente védőnői jelenlét, egy alkalommal fogászati szűrés.

Orvosi beavatkozás - kezelés - csak is a szülő előzetes értesítése és beleegyezése után történhet. Kivétel a baleseti elsősegélynyújtás.

Az alkalmazottak alkalmassági vizsgálatát végző szolgáltatás tekintetében a munkába állás előtti orvosi vizsgálatra és az időszakos orvosi vizsgálatra történő beutalás az igazgató kötelessége, a vizsgálaton való részvétel kötelessége pedig az alkalmazotté.

• Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal, és a Pedagógiai Szakszolgálattal (Komárom-Esztergom megyei Pedagógiai Szakszolgálat Esztergomi Tagintézménye , Dorog, Mátyás u.3.,33-440-023

(Komárom-Esztergom megyei Pedagógiai Szakszolgálat székhelye-Tatabánya)

      A kapcsolattartó: az igazgató, illetve egyeztetést követően a fejlesztőpedagógus,  

      logopédus, gyógypedagógus .

A kapcsolat tartalma: a gyermekek speciális vizsgálata, egyéni fejlesztése, a beiskolázás segítése, valamint tanácsadás nevelési kérdésekben.

A kapcsolat formája: vizsgálat kérése, kölcsönös tájékoztatás, esetmegbeszélés, konzultáció, szülői értekezleten való részvétel.

Gyakoriság: nevelési évenként a beiskolázást megelőzően, illetve a fejlesztőpedagógus, pszichológus, logopédus és óvónők jelzése alapján szükség szerint.

• Gyermekjóléti Szolgálattal, Családsegítő Szolgálattal, Gyámügyi Hivatallal , Szociális segítővel (Dorog és Térsége Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Dorog, Intézmények Háza I. emelet, 06-33-431-170, 06-20-561-5226, Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)

      Kapcsolattartó: az igazgató, illetve egyeztetést követően a gyermekvédelmi felelős.

A kapcsolattartalma: a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése, esélyegyenlőség biztosítása.

A kapcsolat formája, lehetséges módja: Az intézmény segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, valamint minden olyan esetben, amikor a gyermekközösség védelme miatt ez indokolt.

• a Gyermekjóléti Szolgálat/Családsegítő értesítése – ha az óvoda a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja,
• amennyiben további intézkedésre van szükség, az óvoda megkeresésére a Gyermekjóléti Szolgálat javaslatot tesz arra, hogy az óvoda a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen,
• esetmegbeszélés - az óvoda részvételével a szolgálat felkérésére,
• szülők tájékoztatása révén (a Gyermekjóléti Szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése), lehetővé téve a közvetlen megkeresését. Gyakoriság: nevelési évenként minimum 2 alkalommal, illetve szükség szerint,
• folyamatos kapcsolattartás, együttműködés a szociális segítővel.

.

• Fenntartónkkal

Kapcsolattartó: igazgató, igazgatóhelyettes

A kapcsolattartás tartalma: az intézmény optimális működtetése, a fenntartói elvárásoknak való megfelelés, illetve az intézmény érdekeinek képviselete. A kapcsolattartás területei különösen:

• az óvoda átszervezése, megszüntetése, tevékenységi körének módosítása,
• az óvoda nevével kapcsolatos eljárás alkalmazása,
• az óvoda pénzügyi, gazdálkodási tevékenysége,
• az óvoda belső szabályzó dokumentumainak jóváhagyása,
• az óvoda működésének törvényességi ellenőrzése,
• a magasabb vezető teljesítményértékelése,
• az óvodában folyó szakmai munka ellenőrzése közoktatási szakértő bevonásával.

A kapcsolattartás formája: kerületi vezetői értekezletek, kiállítások, rendezvények, központi ünnepségeken való intézményi képviselet, munkamegbeszélések, adatszolgáltatás, beszámoló írásban.

• Gyermek programokat ajánló kulturális intézményekkel

A kapcsolattartó: az igazgató, illetve egyeztetést követően a pedagógusok.

A kapcsolattartalma: színvonalas gyermek műsorok, előadások szervezése, lebonyolítása.

A kapcsolat formája: intézményen belül, és intézményen kívüli kulturális programok látogatása a gyermekekkel, illetve ajánlása a szülők felé.

• Kesztölcön működő sportegyesületekkel

A kapcsolattartó: az igazgató

A kapcsolattartalma: az óvodás gyermekek életkorának megfelelő mozgás és sport lehetőségek kihasználása.

A kapcsolat formája: mozgás és sporttal kapcsolatos szabadidős tevékenységek ajánlása a szülőknek, valamint intézményen belül és intézményen kívül részvétel a gyermekekkel a programokon.

14.11.Megbízási szerződéssel alkalmazott munkatársakkal:

      A kapcsolattartó: az igazgató

Megbízási szerződést az igazgató vagy a fenntartó köt.

Megbízási szerződéssel alkalmazható gyógypedagógus, pszichológus, helyettesítésre óvodapedagógus, dajka, pedagógiai asszisztens.

            A szerződés tartalmazza a megbízás időintervallumát, szerződő felek adatait, ellátandó

            feladatot, időkeretet.

            A megbízott köteles az intézmény szabályzó dokumentumai szerint végezni a

            munkáját.

            Munkavégzés igazolására az igazgató jogosult.

 

15. Az intézményi védő-óvó előírások

 

15.1. A gyermekvédelmi feladatok ellátásának rendje

Teendőinket meghatározza a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény és a végrehajtásához kapcsolodó jogszabályok, valamint az Önkormányzat Eslyegyenlőségi Terve. Ennek felelősségteljes ellátásáért az igazgató felel, munkáját megosztva az erre a célra megbízott gyermekvédelmi felelőssel együtt. Elérhetősége a csoportok faliújságján és a központi faliújságon megtekinthető.

Célunk: A gyermekek alapvető jogainak és szükségleteinek biztosítása az intézmény lehetőségeihez mérten. Esélyegyenlőség biztosítása az eltérő szociális és kulturális környezetből érkező gyerekek számára.

Az óvodapedagógusok feladatai:

• Az óvodába járó gyermekek szociális, szociokultúrális családi hátterének megismerése.
• Szükség szerint környezettanulmány végzése.
• Hátrányos, halmozottan hátrányos és veszélyeztett helyzet jelzése a gyermekvédelmi felelősnek.
• A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekek differenciált fejlesztése.

A gyermekvédelmi felelős feladatai:

• Szükség szerint családgondozó, védőnő segítségének igénybevétele.
• Anyagi gondokkal küzdő családok támogatására az igazgató tájékoztatása, illetve az alapítvány kuratóriumi elnökének tájékoztatása, alapítványi támogatás megítélése céljából.
• Felterjesztés segélyre.
• Nyilvántartás vezetése.
• Az igazgató tájékoztatása.

Az igazgató feladatai

• Kapcsolattartás a jegyzővel, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nyilvántartásának vonatkozásában.
• A gyermekvédelmi tevékenységhez a feltételek biztosítása: gyermekvédelmi felelős megbízása, feladatok, kompetenciák kijelölése nevelőtestületi szinten, továbbképzések támogatása a speciális nevelési feladat szakszerű ellátása végett.
• Bizalom elvű kapcsolat kiépítése a családokkal.
• A törvények és rendeletek naprakész ismerete, a munka hozzáigazítása.
• Veszélyeztetettség esetén a Gyermekjóléti Szolgálat/ családsegítő munkartárs tájékoztatása.
• Étkezési kedvezmények meghatározása, a törvényi jogszabályoknak és az önkormányzati rendeletnek megfelelően. Ezek dokumentálása.

A hátrányos szociális helyzetben lévő családok segítésének formái:

• Tájékoztatás az igénybe vehető segélyekről.
• Ingyenes étkezési díj biztosítása:
• A törvényi rendelkezéseknek megfelelően normatív állami támogatás,
• Az óvoda Alapítványának támogatásával az egyébként önköltséges szolgáltatás finanszírozása a kisgyermek részére.
• A szülők által ajándékozásra behozott gyermekruhák, játékok elajándékozása a rászoruló családoknak.
• Kapcsolattartás, együttműködés a szociális segítő munkatárssal.

 

15.2. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok

A gyermekbalesetek megelőzéséért elsődlegesen az igazgató felelős. Feladata a gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységek irányítása, különösen:

• Az óvoda épületének, udvarának, felszereléseinek és eszközeinek (csoportszobák, belső termek, tornaszoba,valamint az udvar, az udvaron felszerelt játék és sportszerek) vonatkozásában a veszélyforrások feltárása, a kerületi balesetvédelmi szakember bevonásával. Feltárt, balesetet okozható helyzet, vagy hiba esetén jegyzőkönyv felvétele, és azonnali intézkedés kérése a fenntartó illetékes képviselőjétől. A veszélyforrást jelentő felszerelés, eszköz eltávolítása, illetve ha ez nem lehetséges, akkor biztonságos elkerítése, továbbá egyéb, a gyermekek biztonságát szolgáló, az adott helyzethez igazodó célszerű intézkedés megtétele.
• Az óvoda területén karbantartási, felújítási, építési munkák engedélyezése, a munkálatok ideje alatt a gyermekek biztonságos óvodai életének megszervezése, valamint az ezzel kapcsolatosan a szülők tájékoztatása.
• Az alkalmazottak tevékenységének ellenőrzése a gyermekek között használt veszélyes felszerelések és eszközök tekintetében.
• A balesetvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásának koordinálására, dokumentálására, és nyilvántartására egy fő pedagógus megbízása.

A pedagógus feladata és kötelessége:

• Saját gyermekcsoportjában a felszerelések és eszközök épségének folyamatos ellenőrzése, az észlelt veszélyforrás jelzése az óvoda vezetőjének, valamint segítség kérése a veszély elhárítása érdekében.
• Az óvoda helyiségeinek, udvarának használata során tapasztalt veszélyhelyzetekről az igazgató tájékoztatása további intézkedés végett.
• Az óvodai nevelési év elején, valamint szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás előtt a védő-óvó előírások ismertetése a gyermekekkel:
• az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírások,
• a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások,
• a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése.

A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát a csoportnaplóban dokumentálni kell.

A dajkák feladata és kötelessége:

• a veszélyforrást jelentő konyha és mosókonyha zárása amennyiben nem tartózkodnak ott,
• a konyhából kivitt eszközök biztonságos szállításáról való gondoskodás (forró étel, tortavágó kés…)
• takarító eszközök, tisztítószerek zárt szekrényben tárolása, körültekintő használata,
• a konyhában a HACCP rendszer alkalmazása kötelező!

A gyermekbalesettel kapcsolatban az óvodának jelentési kötelezettsége van.

A tanuló- és gyermekbaleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével tartjuk nyilván.

A jegyzőkönyv kitöltésének céljából az igazgató és a fenntartó rendelkezik hozzáféréssel.

A jegyzőkönyv lezárása, a kinyomtatott példány aláírása kizárólagosan igazgatói hatáskör.

• A jegyzőkönyv egy példányát az óvoda őrzi. Súlyos baleset esetén a fenntartót azonnal telefonon értesíteni kell.
• A gyermekbalesetekről nyilvántartást kell vezetni, mely az előírás szerinti nyomtatványon történik.
• A gyermekbaleseteket minden esetben ki kell vizsgálni. A vizsgálatban részt vesz az érintett pedagógus, az igazgató, a balesetvédelmi megbízott, továbbá részt vehet a szülői szervezet képviselője. A vizsgálat eredményéről tájékoztatni kell az érintetteket, és a fenntartót. A vizsgálat eredményének függvényében az igazgató kötelessége a hasonló balesetek megelőzését illetően az intézkedések megtétele.
• A nem pedagógus alkalmazottak az igazgató utasításának megfelelően működnek közre a gyermekbaleseteket követő feladatokban.

15.4. A nevelő-oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtése

 

Nevelési időben szervezett óvodán kívüli foglalkozásokkal kapcsolatos szabályok.

Szülők tájékoztatása: A csoport üzenő tábláján keresztül, mikor, hova, milyen közlekedési eszközzel, és költségvonzata. A szülő aláírásával adja beleegyezését a részvételbe.

Igazgató tájékoztatása: Előzetesen szóban, majd a helyi formanyomtatvány kitöltésével/ üzenőfüzet aláírásával, és a kísérők aláírásával hitelesített formában, a külső foglalkozás megkezdése előtt minimum egy nappal.

Az óvodán kívüli foglalkozás csak abban az esetben tekinthető engedélyezettnek, ha az igazgató engedélyezte.

Nevelési időben szervezhető foglalkozások

• helyszíni foglalkozás
• kirándulás, séta,
• színház, múzeum, kiállítás
• sport programok,
• kulturális programok,
• bölcsőde, iskola látogatás.

A pedagógusok kötelessége: A foglalkozásokhoz annyi kísérő pedagógust, dajkát, vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges. Gyermeklétszámnak megfelelően 10 gyermekenként minimum 1-1 fő. Gyermekcsoport az intézmény területét minimum 2 kísérővel hagyhatja el.

A gyermekekkel - életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően - ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó szabályokat, a foglalkozással együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről.

15.5. Nevelési időn túli, óvodán kívüli foglalkozásokkal kapcsolatos szabályok

Kezdeményezése: A gyermekek, szülők, pedagógusok igényei, szükségletei szerint szervezhetők a nevelési időn túli foglalkozások. Az igazgató felé kezdeményezője lehet: szülői szervezet, szakmai munkaközösség.

Részvétel:

A nevelési időn túli foglalkozások hirdetmény formájában jelennek meg. A jelentkezés, a szolgáltatás igénybevétele önkéntes. Jelentkezni írásban lehet, a szülő aláírásával. Lehetséges formái:

• : hétvégi közös családi kirándulás, egyéb program pedagógus vezetésével

Tájékoztatási kötelezettség az igazgató felé: A programfelelős pedagógus köteles indulás előtt tájékoztatni az igazgatót a szervezett program:

• helyszínéről,
• időpontjáról, az utazás, szállás, étkezés körülményeiről,
• a résztvevők létszámáról, nevéről,
• a felügyelő pedagógusok nevéről, számáról,
• elérhetőségről (cím, telefon),
• indulás, érkezés időpontjáról, az útvonal megjelöléséről.

 

A köznevelési foglalkoztatottak  munkavégzéssel kapcsolatos szabályai:

• Az óvodában csak érvényes egészségügyi kiskönyvvel rendelkező munkavállaló dolgozhat.
• Az óvoda területén tilos dohányozni!
• Az intézményen belül szeszesital fogyasztása tilos!
• A dolgozók az intézmény helyiségeit nyitvatartási időben akkor és oly módon használják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását.
• Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túl igénybe kívánja venni az óvoda helyiségeit, ezt az igazgatótól kell kérvényeznie, a használat céljának és időpontjának megjelölésével.

Az intézmény teljes területén, az épületben és az udvaron tartózkodó minden személy köteles:

• a közös tulajdont védeni,
• a berendezéseket rendeltetésszerűen használni,
• az óvoda rendjét és tisztaságát megőrizni,
• az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni,
• tűz és balesetvédelmi előírások szerint eljárni,
• a munka és egészségvédelmi szabályokat betartani,
• az intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda ellátja a gyermekek felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.

 

16. Rendkívüli esemény

Az óvodában előforduló rendkívüli eseményt az igazgatónak azonnal jelenteni kell. Az aki érzékeli a rendkívüli eseményt, köteles mindent megtenni az esetleges veszélyhelyzet elhárítása érdekében. Rendkívüli eseménynek számít különösen: a tűz, az árvíz, a földrengés, bombariadó, egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelőmunkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény.

Bombariadó esetén azonnal értesítendő az igazgató vagy helyettese. Telefonon azonnal értesítendő a BRFK a központi 107 számon. A legrövidebb időn belül az épületet mindenkinek el kell hagynia. A menekülés útvonala megegyezik a tűzriadó útvonalával. Az óvodapedagógusok felügyeletével a gyermekek a kesztölci Művelődési Házba  mennek.

Ezen idő alatt az igazgatóhelyettes az épület előtt az utcán várja a tűzszerészeket. Az igazgató telefonon értesíti az Önkormányzatot a rendkívüli eseményről .

Az elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

 

Óvodánk az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmaz a 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást az igazgató alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:

• intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása
• alkalmazottakra vonatkozó adatbejelentések
• óvodai jogviszonyra vonatkozó bejelentések
• OSAP- Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program-jelentés
• alkalmazottak és gyermekek listája (október 1-jei állapot)

Az elektronikus úton előállított fenti dokumentumokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni.

Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása és hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR alrendszerében, továbbá elektronikus adathordozón lementett formában tároljuk.

Az adatokhoz kizárólag az igazgató és a fenntartó férhet hozzá.

Törvényi változásoknak megfelelően használjuk a kötelező elektronikus felületeket, részletes szabályozás a mellékletekben található.

17. Ünnepek, megemlékezések, hagyományok rendje

17.1. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje

Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg.

Magyar dal napja                                                                szeptember

Szüreti napok.                                                                      szeptember

Állatok világnapja                                                                október 4.

Ovibúcsú                                                                              november vége

Mikulás ünnepség                                                                december 6.

Lucázás                                                                                december 13.

Karácsonyi ünnepély                                                            december 3. hete

Farsang közösen/csoportonként, bőgő temetés                    február közepe

Március 15.-i megemlékezés                                                március 15.

Húsvét csoportonként                                                          április eleje

Anyák napja                                                                         május első vasárnapja előtt/után

Gyereknap                                                                            május utolsó péntekje

Nagycsoportosok ballagása                                                  június első hete

Nemzeti összetartozás napja

Gyerekek születésnapjának megünneplése                          alkalom szerint

Óvoda dolgozóinak:

Tanulmányi kirándulás                                                         tavaszi szünetben

Pedagógusnapi vacsora                                                        június első hete

Nyugdíjba menő kollegák búcsúztatása                               alkalom szerint

Jubiláló kollégák köszöntése                                               alkalom szerint

Települési megemlékezések,rendezvények                          alkalom szerint

 

 

17.2. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok

A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának a feladata és kötelessége. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének megőrzése, illetve növelése.

Újabb hagyomány tekintetében minden alkalmazottnak lehetősége van javaslattal élni, melyet személyesen jelezhet az igazgató felé. A javaslatot az igazgató terjeszti elő, elfogadásáról az alkalmazotti közösség dönt. Amennyiben a szülőket is érinti a javaslat, úgy a szülői szervezet élhet véleményezési jogával.

 

18. Általános rendelkezések

Az óvoda épületének főbejáratánál címtáblát kell elhelyezni. Az óvoda nevét, fenntartóját érintő változás, valamint a tábla megrongálódását követően 10 munkanapon belül jelezni kell a fenntartónak, aki gondoskodik a címtábla cseréjéről.

Az óvoda épületét fel kell lobogózni. A nemzeti lobogó rendszeres karbantartásáról az óvoda köteles gondoskodni. A lobogó megrongálódását, eltűnését az igazgatónak szóban jelenteni kell, és írásban feljegyzést készíteni.

Az óvoda nyitását és zárását az óvónő- NOKS munkaköri leírása alapján - végzi. Távollétük esetén az igazgató vagy helyettese köteles gondoskodni helyettesítéséről.

Az óvoda homlokzatán és udvarát szegélyező kerítésén reklámtábla elhelyezése tilos! Az óvoda épületében az igazgató adhat engedélyt a gyermekeknek és szülőknek szóló egészséges életmóddal, környezetvédelemmel, kulturális tevékenységgel, oktatással kapcsolatos reklámok elhelyezésére.

 

19. Záradék, legitimáció

A szervezeti és működési szabályzat érvényessége: kihirdetésétől kezdve határozatlan időre szól, visszavonásig érvényes.

Felülvizsgálata: kétévente, valamint az SZMSZ-t érintő jogszabályváltozást követően, a jogszabályban meghatározott határidőig kötelező. Felelős: igazgató

Módosítása: az igazgató hatásköre, kezdeményezheti a nevelőtestület, és az alkalmazotti közösség, írásos előterjesztés formájában. A módosítást indokolhatja: jogszabályváltozás, fenntartó által meghatározott feladat változás, érdekegyeztető fórum javaslata.

 

Intézmény OM-azonosítója:202507	Készítette:   …………………………………… Nagyváriné Radovics Angelika igazgató
Legitimációs eljárás- Az érvényességet igazoló aláírások:
Elfogadta:     ………………………………………….. Gálné Kara Boglárka   alkalmazotti közösség nevében	Véleményezte:     ………………………………………….             Muhi- Hertlik Marcella óvodai szülői szervezet nevében
Jóváhagyta:   …………………………………………                     …………………………………..                Fenntartó                                                      Igazgató                                                                                                     P.h.                                                                      P.h.
Hatályos: A szervezeti és működési szabályzat időbeli hatálya kiterjed az alkalmazotti közösség elfogadását követően, a kihirdetés napjától a szabályzat visszavonásáig.

Jóváhagyta: Kesztölc Község Önkormányzat Képviselő Testülete ………………….számú határozatával.