Közzétételi lista (Nevelési év 2020/2021.)

Módosítás: 2021. 03. 28., vasárnap 12:34
Készült: 2017. 10. 04., szerda 19:33

Az óvoda neve:Kesztölci Kiserdei Óvoda

Kestúcka Materská Škola „Horička”

Az óvoda címe:Kesztölc 2517 Cseresznyéshát u.2/1

Az óvoda OM azonosítószáma:202 507

Az óvoda telefonszáma: 06 30 455 5029 , 06 33 484 443

Az óvoda e-mail címe: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Az óvoda honlapja: ovoda.kesztolc.hu

                                                2020/2021. NEVELÉSI ÉV        

Személyi feltételek

Óvodapedagógusok száma:

7fő

munkakör

Ebből:

Felsőfokú végzettséggel, óvodapedagógus szakképzettséggel rendelkezik

7fő

óvodapedagógus 8 fő

Felsőfokú végzettséggel, nemzetiségi óvodapedagógus szakképzettséggel rendelkezik

7fő

 

Üres óvodapedagógus álláshely

1

 

Dajkák száma

4fő

csoportos-konyhás dajka

Ebből: szakképzett dajka

4fő

csoportos –konyhás dajka

Pedagógiai asszisztens

(végzettséggel rendelkezik)

1 fő

 

Személyi feltételek

12fő

 

Munkánkat 1 fő konyhai alkalmazott segíti az önkormányzat alkalmazásában.

Gyermekcsoportok (2020.10.01.)

 

Gyermekcsoport megnevezése

Korcsoport

Gyermeklétszám

1.

Cica csoport

Részben osztott kis –középső csoport

(3 -4 évesek)

27

2.

Nyuszi csoport

Részben osztott középső- nagy (4-5 évesek)

24 (+1 fő külföldön)

3.

Pillangó csoport

Nagycsoport (5-7 évesek)

27 (+1 fő külföldön)

4.

Katica csoport

Kiscsoport (2.5-3 évesek)

12

 

Gyermeklétszám

90(92)

Óvodai nevelési év rendje: A nevelési év 2020. szeptember 1-től 2021. augusztus 31-ig tart

Az óvoda zárva tartása

Tervezett időpont

Felhasználás

Nevelésnélküli munkanapok

2020. december 12.

Alkalmazotti értekezlet

 

2021.április 6.

Továbbképzés

 

2021.június 07

Nagycsoportosok állatkerti kirándulása

 

?

Csapatépítő program

     

Nyári „zárás”

2021. június 28. – július 23.

Nagytakarítás, karbantartás,

A nemzeti, települési,óvodai ünnepek megünneplése

Ünnepeink,hagyományos programok:

2020.szeptember 17.

Magyar népdal napja

2020.szeptember 25.

Kresz park –Simba pályázat

2020.szeptember 30.

Magyar népmese napja (mesenap csoportonként)

2020.október 04.

Állatok világnapja-házi kiállítás csoportonként

2020.október 23.

Nemzeti ünnep (települési program, munkatársak)

2020.november ?.

Ovi-búcsú (külön, csoportonként)

2020.december 04.

ovis Mikulás (csoportonként)

2020.december 11.

Luca nap

2020.december 18.

ovis karácsony (csoportonként)

2021. február

farsang az óvodában (zárt, csoportonként)

2021.február 16.

Nagybőgő temetés óvodában csoportonként

2021.március 12.

1848-as szabadságharc és forradalom ünnepe (csoportonként)

2021.április

húsvéti készülődés (csoportonként)

2021.április 22.

Föld napja virágültetés

2021.április 29-30

Anyák napja csoportonként

2021.május eleje

Kesztölc-Kocs találkozó

2021.május 10.

Madarak-fák napja

2021.május 26.

Gyermeknap az óvodában (nyílt???)

2021.május 27.

Gyermeknap-családi nap a faluban (arcfestés, kézműveskedés)?

2021 június 04.

Nagycsoportosok búcsúztatása

Nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletek,megbeszélések:

Időpont/

Határidő

Téma

Résztvevők

2020.08.31.

Nevelési év nyitó nevelőtestületi értekezlet (Nevelőtestületi értekezlet .Nevelési év indítása, járványhelyzetből adódó feladatok, módosítások. Köznevelési törvény módosításai, új rendeletek. Program tervek.)

Nevelőtestület

2020.09.26.

NOKS értekezlet járványhelyzetből adódó feladatok, módosítások. Köznevelési törvény módosításai, új rendeletek. Program tervek. ANTSZ előírások.

NOKS ,konyhás

2020.11.13.

Aktuális feladatok. Továbbképzések , tapasztalatainak megbeszélése- online értekezlet.

Ovibúcsú, Mikulásváró, karácsonyi teendők megbeszélése.

Nevelőtestület

2020.12.21.

Év zárása, tapasztalatok megbeszélése, járványhelyzettől függően betervezett programok megbeszélése. Lehetőség szerint személyes jelenlét, ha nem, online formában.

Nevelőtestület

2021.01.31.

Farsang megbeszélése , félév záró értekezlet. értékelések,bőgő temetés,munkacsoportok féléves beszámolói, következő félév tervei, tavaszi önértékelési feladatok kijelölése, ütemezése. -online.

Nevelőtestületi

2021.02.13..

NOKS értekezlet, elégedettségmérés, feladatok.

NOKS, konyhás

2021.03.10.

Márc.15-i ünnepség,húsvét, tavaszi udvar szépítés , szülői értekezletek témájának, időpontjának megbeszélése,nyílt napok (amennyiben szervezhető), beiskolázási terv (továbbképzés) elfogadása. Személyes jelenlét vagy online.

Nevelőtestület

2021.04.?.

Csapatépítés,kihelyezett értekezlet, nevelés nélküli munkanap. Igény esetén ügyelet biztosítása.

Anyák napja, tavaszi programok megbeszélése. (Csapatépítés, ha a járványhelyzet lehetővé teszi!)

Alkalmazotti közösség

2021.05.13.

Gyereknap?, nagycsoportosok búcsúztatása, állatkerti kirándulás?, nyári óvodai élet megbeszélése.

Nevelőtestület

2021.06.18.

Nyári zárás, takarítási munkálatok megbeszélése

NOKS, konyhás

2021.06.25.

Éves munka értékelése, dokumentációs határidők rögzítése,beszámolók,szabadságolási terv megbeszélése.

Nevelőtestület

2021.08.31.

Nevelési évzáró értekezlet (éves beszámoló elfogadása, következő nevelési év indításával kapcsolatos Nevelési évzáró értekezlet (éves beszámolók, következő nevelési év indításával kapcsolatos feladatok megbeszélése.)tos feladatok megbeszélése.)

Nevelőtestület

Óvodánkban 2020/2021-as nevelési évben a gyermekek étkezési térítési díja 375   ft.

Ingyenes óvodai étkezésre jogosultak azok a gyermekek akik:

rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek,

tartósan betegek vagy fogyatékossággal élnek,

családjukban tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek,

családjukban három vagy több gyermeket nevelnek,

nevelésbe vételét rendelte el a gyámhatóság,

családjukban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér 130%-át (2020-ban 139 185 - Ft-ot).

Az igénybevételéhez nyilatkozatot kell benyújtani. A nyilatkozat beszerezhető az óvodában.

FONTOS, hogy az ingyenes étkezés visszamenőleg csak a gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek esetében állapítható meg. A többi esetben a kérelem benyújtását követő naptól esedékes.

NYILATKOZAT 1


gyermekétkeztetés normatív kedvezményének igénybevételéhez bölcsődei ellátás és óvodai nevelés esetén

1. Alulírott ...............................................................

születési név: ..........................................................,

születési hely, idő:............................., …................,

anyja neve: ..............................................................

.................................................................................................................... szám alatti lakos, mint a

1.1. ............................................................................................................................ nevű gyermek

születési hely, idő: ............................., ...................,

anyja neve: ...................................................,

1.2. ............................................................................................................................. nevű gyermek*

születési hely, idő: .............................., ...................,

anyja neve: ...................................................,

1.3. .............................................................................................................................. nevű gyermek*

születési hely, idő: .............................., ...................,

anyja neve: ...................................................,

szülője/más törvényes képviselője/gondviselője (a megfelelő aláhúzandó) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti gyermekétkeztetési normatív kedvezmény igénybevételét az alábbi jogcím alapján kérem, mivel a gyermek(ek):**

a) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül ........ év .................. hónap ....... napjától,

b) tartósan beteg vagy fogyatékos,

c) családjában tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek,

d) családjában három vagy több gyermeket nevelnek,***

e) nevelésbe vételét rendelte el a gyámhatóság, vagy

-----------------------------------------------------------------------

f) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett, azaz nettó összegének 130%-át.

2. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek, egyúttal hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének igénybevételéhez történő felhasználásához.

Dátum: ................................................           

...........................................................
az ellátást igénybe vevő
(szülő, más törvényes képviselő, nevelésbe vett gyermek esetén az ellátást nyújtó nevelőszülő, intézményvezető) aláírása

* A pont csak akkor töltendő, ha az ugyanazon intézménybe járó több gyermeke után ugyanazon jogcímen igényli a szülő/más törvényes képviselő/gondviselő a normatív kedvezményt. Ha különbözik a jogcím, gyermekenként külön nyilatkozatot kell kitölteni. A gyermekek számának megfelelően a sorok értelemszerűen bővíthetőek.

** A megfelelő pont jelölendő! Az f) pont kizárólag abban az esetben jelölhető, amennyiben az ellátást igénybe vevő gyermek az a)-e) pontok szerinti feltételek egyikének sem felel meg.

*** A gyermekek számának meghatározásánál figyelembe veendő gyermekek köre: Az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező 18 éven aluli gyermek; a 25 évesnél fiatalabb, köznevelési intézményben nappali rendszerű oktatásban részt vevő vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben tanuló gyermek és életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos gyermek, kivéve a nevelőszülőnél ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, valamint a nevelőszülőnél elhelyezett nevelésbe vett gyermek és utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt.

Tájékoztató a nyilatkozat kitöltéséhez

A jövedelemszámítás szabályai

(Arra az esetre vonatkozik, ha a kötelezett a kedvezményt a Nyilatkozat 1. pont f) alpontjában foglaltak alapján kívánja igénybe venni.)

1. A feltétel csak bölcsődei ellátásban vagy óvodai nevelésben részesülő gyermek esetén alapozza meg a normatív kedvezményre való jogosultságot, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér nettó összegének 130%-át (2020. évben a 139 185 Ft-ot).

2. A nyilatkozat megtételekor figyelembe veendő személyek köre: a kérelem benyújtásának időpontjában közös háztartásban élő családtagként kell figyelembe venni az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező

2.1. szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,

2.2. a tizennyolc éven aluli gyermeket, a huszonöt évesnél fiatalabb, köznevelési intézményben nappali rendszerű oktatásban részt vevő vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben tanuló gyermeket és életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos gyermeket, kivéve a nevelőszülőnél ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeket, valamint a nevelőszülőnél elhelyezett nevelésbe vett gyermeket és utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet,

2.3. a 2.1. és 2.2. alpontba nem tartozó, a Polgári Törvénykönyv családjogra irányadó szabályai alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.

3. A nyilatkozat megtételekor figyelembe veendő jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, továbbá az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. Így különösen:

3.1. munkaviszonyból, munkavégzésre/foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és táppénz,

3.2. társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem,

3.3. nyugellátás, megváltozott munkaképességű személyek ellátásai (például rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás), nyugdíjszerű ellátások (például korhatár előtti ellátás),

3.4. a gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások [különösen: csecsemőgondozási díj (CSED), gyermekgondozási díj (GYED), gyermekgondozási segély (GYES), gyermeknevelési támogatás (GYET), családi pótlék, gyermektartásdíj, árvaellátás],

3.5. önkormányzat, járási hivatal és az állami foglalkoztatási szerv által folyósított rendszeres pénzbeli ellátások (különösen: foglalkoztatást helyettesítő támogatás, ápolási díj, időskorúak járadéka, álláskeresési támogatás),

3.6. egyéb jövedelem (különösen: kapott tartás-, ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, kis összegű kifizetések stb.).

4. A jövedelmi adatok alatt havi nettó jövedelmet kell érteni.

5. Rendszeres jövedelem esetén a nyilatkozat benyújtását megelőző hónapban kapott összeget, míg nem rendszeres jövedelem, illetve vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a nyilatkozat benyújtását megelőző tizenkét hónap alatt kapott összeg egy havi átlagát kell együttesen figyelembe venni.

6. A családtag által fizetett tartásdíj összegét jövedelemcsökkentő tényezőként kell figyelembe venni.

7. Nem minősül jövedelemnek, így a jövedelembe sem kell beszámítani a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1a) bekezdése szerinti ellátásokat, így különösen a rendkívüli települési támogatást, a lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott támogatást és pótlékot, a gyermekvédelmi nevelőszülők számára fizetett nevelési díjat és külön ellátmányt, az anyasági támogatást, a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményeit, a vakok személyi járadékát és a fogyatékossági támogatást. Nem minősül jövedelemnek továbbá az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzés révén szerzett bevétel, továbbá a természetes személyek között az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (háztartási munka) a havi ellenértéke.

8. A nyilatkozat benyújtását megelőzően megszűnt jövedelmet figyelmen kívül kell hagyni.

9. A családban az egy főre jutó havi jövedelem összegének kiszámítása: a család összes nettó jövedelme (a 2. pont szerinti személyek 3. pont szerinti jövedelmének együttes összege) csökkentve a fizetett gyermektartásdíj összegével, majd osztva a jövedelemszámításnál figyelembe veendő személyek számával (2. pont).

ÓVODAI FELVÉTELI ELJÁRÁS REND

A KESZTÖLCI KISERDEI ÓVODÁBAN

2020/2021.nevelési év/

Vonatkozó jogszabályok, dokumentumok:

  • Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény /továbbiakban: Mötv./
  • A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény /továbbiakban: Nkt./
  • A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet / továbbiakban: EMMI rendelet/
  • A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról1997. évi XXXI. törvény /továbbiakban: Gyvt./
  • 2013. évi CCXLV. törvény egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról
  • Hirdetmény az óvodai felvételekről

Az EMMI rendelet 20.§ (1) bekezdése szerint az óvodai beiratkozásra a tárgyév április 20-a és május 20-a között kerül sor.

Óvodánkban előre láthatólag 2021.április 20-22-én lesz a beiratkozás.

(A COVID 19 vírus miatt ez természetesen változhat.)

20. § (1) *  Az óvodai beiratkozásra a tárgyév április 20-a és május 20-a között kerül sor. A fenntartó az óvodai beiratkozás idejéről, az óvodai jogviszony létesítésével összefüggő eljárásról a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal

a) közleményt vagy hirdetményt tesz közzé a saját honlapján,

b) közlemény vagy hirdetmény közzétételét kezdeményezi a fenntartásában működő óvoda honlapján, ennek hiányában a helyben szokásos módon, valamint

c) tájékoztatja az óvoda működésének helye szerinti települési önkormányzatot, amennyiben a fenntartó nem települési önkormányzat.

(1a) *  A fenntartói közlemény, hirdetmény tartalmazza

a) * az óvodai felvételről, az óvodai jogviszony létesítéséről,

b) az óvodai beiratkozás időpontjának meghatározásáról,

c) a gyermek óvodai beíratásához szükséges közokiratokról, dokumentumokról,

d) az óvodáztatási kötelezettség nem teljesítése esetén alkalmazható jogkövetkezményekről,

e) az integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai felvételéről, a nevelésükre az alapító okiratuk szerint jogosult óvodákról és azok elérhetőségéről,

f) az alapító okiratuk szerint nemzetiségi nevelést folytató óvodákról és azok elérhetőségéről,

g) az óvoda felvételi körzetéről

szóló tájékoztatást,

h) * az óvodai felvétel tárgyában meghozott döntés közlésének határnapját, amely legkésőbb a beiratkozásra kiírt utolsó határnapot követő 30. nap, valamint

i) a jogorvoslati eljárás szabályait.

(1c) *  A hivatal az Nkt. 45. § (8) bekezdése szerinti adatokat a tárgyév március elsejéig küldi meg a kötelező felvételt biztosító óvodák fenntartói számára. A hivatal április 16-áig értesítést küld azon gyermek lakcímére, akiknek a tárgyévben óvodáztatási kötelezettsége megkezdődik.

(1d) *  A szülő, ha azt az óvodai beiratkozás napján - az elektronikus elérhetőségének megadásával - kérte, elektronikus úton értesítést kap arról, hogy a gyermeke óvodai felvételt nyert vagy felvétele elutasításra került.

(2) *  A szülő - a bölcsődei ellátásban részesülő gyermek kivételével - az óvodai nevelésben történő részvételre jogszabály alapján kötelezett gyermekét köteles beíratni a települési önkormányzat vagy a fenntartó által közzétett közleményben vagy hirdetményben meghatározott időpontban, vagy az óvodalátogatási kötelezettség alól felmentését kérni. A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett gyermek szülője, ha gyermeke az óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, köteles arról a beiratkozás idejének utolsó határnapját követő tizenöt napon belül írásban értesíteni a hivatalt. A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett, az óvodával jogviszonyban álló gyermek szülője, ha gyermeke az óvodakötelezettségét a jövőben külföldön teljesíti, előzetesen köteles értesíteni az óvodavezetőt.

(2c) *  A kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól felmentett gyermek szülője a nevelési év közben kérheti felvételét az óvoda vezetőjénél, annak érdekében, hogy a gyermek részt vehessen az óvodai foglalkozásokon.

(3) *  Az óvodai beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek nevére kiállított személyazonosságot igazoló hatósági igazolványokat, továbbá a szülő személyazonosságát igazoló hatósági igazolványokat és lakcímet igazoló hatósági igazolványát.

(4) *  Az óvoda vezetője

a) az óvodai felvételi, átvételi kérelemnek helyt adó döntését írásban,

b) a kérelem elutasítására vonatkozó döntését határozati formában

közli a szülővel. Az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett gyermek átvétele esetén az óvoda vezetője a döntésről értesíti az előző óvoda vezetőjét. * 

(7) *  A kijelölt óvoda vezetője a megküldött szakértői vélemény vagy a tankerületi központ határozata alapján értesíti a hivatalt, ha a gyermeket az óvodába nem íratták be.

(8) *  Az óvodába felvett gyermeket az óvoda nyilvántartja. Ha a gyermek óvodát változtat, további nyilvántartása az átadó óvoda értesítése alapján az átvevő óvoda feladata.

(9) *  Az Nkt. 49. § (3) bekezdése alkalmazásában életvitelszerű ott lakásnak minősül, ha a gyermek a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében található ingatlant otthonául használja és az ilyen ingatlan a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában a gyermek lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként az óvodai beiratkozás első határnapját megelőző három hónapnál régebb óta szerepel. Ha ez nem teljesül, vagy ha bármely körülmény alapján arra lehet következtetni, hogy a gyermek a nyilvántartásban szereplő lakhelyén vagy tartózkodási helyén nem életvitelszerűen lakik, úgy az óvodavezető, illetve az Nkt. 49. § (2) bekezdés szerinti esetben az óvodavezető vagy a fenntartó által szervezett bizottság jogosult felszólítani az óvodába jelentkező gyermek szülőjét, hogy az életvitelszerű körzetben lakás tényét akként igazolja, hogy a felszólítás kézhez vételétől számított 15 napon belül bemutatja a területileg illetékes védőnőtől származó, a védőnői ellátás igénybevételét igazoló nyilatkozatot.

(10) *  Ha az óvodavezető, illetve az általa vagy a fenntartó által szervezett bizottság felszólítása ellenére a szülő a védőnői nyilatkozatot nem mutatja be, úgy az óvodavezető, illetve az általa vagy a fenntartó által szervezett bizottság jogosult az életvitelszerűen körzetben lakást családlátogatás kezdeményezésével ellenőrizni. Ha az óvodavezető, az általa, illetve a fenntartó által szervezett bizottság által javasolt legalább három időpont közül a gyermek szülője vagy törvényes képviselője egy alkalommal sem teszi lehetővé a családlátogatást, úgy vélelmezni kell, hogy a gyermek nem életvitelszerűen lakik a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében, és ennek alapján az óvodai felvétel megtagadható.

Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető bizottságot szervez, mely javaslatot tesz a felvételre.[Nkt. 49. § (2) bekezdés].(A kijelölt bizottsági ülés időpontjának egyeztetés a fenntartóval legalább 5 nappal hamarabb történik.)

Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt.

A gyermekek felvételi, átvételi kérelmek elbírálásáról 2021. május 24-igértesíti a szülőket az intézmény vezetője.

A döntésről a határozatot (3. számú és 4. számú melléklet) a szülők 2021. május 20-tól május 24-a közöttaláírás ellenében átvehetik.

(A szülő kérésére elektronikusan is megküldhető a felvételi döntésről szóló értesítő.)

Az óvoda döntése ellen a szülő a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül eljárást megindító kérelmet nyújthat be - a település Jegyzőjének címezve - az óvodavezetőnél [Nkt. 37. § (3) bekezdés b) pont].

Az óvodavezető az eljárást megindító kérelmet, az ügy összes iratával nyolc napon belül - elbírálás céljából - a fenntartó önkormányzat jegyzőjéhez küldi meg.

Az ügyben a fenntartó jár el és hoz másodfokú döntést.

A szülő a fenntartó döntésének a bírósági felülvizsgálatát kérheti, a közléstől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással.

A nevelési-oktatási intézmény döntése jogerős, ha az Nkt. 38. § (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyújtottak be eljárást megindító kérelmet, vagy az eljárást megindító kérelem benyújtásáról lemondtak.

Óvodai előjegyzés, óvodai felvételi és előjegyzési napló [EMMI rendelet 89. §]

Az óvodai előjegyzést az intézményben óvodavezető végzi a felvételi előjegyzési naplóban, akadályoztatása esetén az általa megbízott óvodavezető helyettes, óvodatitkár, óvodapedagógus.

A felvételi előjegyzési naplóban fel kell tüntetni az óvoda nevét, OM azonosítóját, címét, a nevelési évet, a napló megnyitásának és lezárásának időpontját, az óvodavezető aláírását, papíralapú nyomtatvány esetén az óvoda körbélyegzőjének lenyomatát is. A napló nevelési év végén történő lezárásakor fel kell tüntetni a felvételre jelentkező, a felvett és a fellebbezés eredményeként felvett gyermekek számát.

A felvételi előjegyzési napló gyermekenként tartalmazza

  • a jelentkezés sorszámát, időpontját,
  • a gyermek nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, lakóhelyének, tartózkodási helyének címét, anyja születéskori nevét, apja, (gondviselője) nevét,
  • a kijelölt óvoda megnevezését,
  • annak az óvodának a megnevezését, ahová a gyermek jelentkezését még benyújtották,
  • annak tényét, hogy a gyermek a jelentkezés időpontjában részesül-e bölcsődei vagy óvodai ellátásban,
  • a szülő felvétellel, ellátással kapcsolatos igényeit,
  • a felvételi elbírálásánál figyelembe vehető egyéb szempontokat,
  • az óvodavezető javaslatát,
  • a felvétellel kapcsolatos döntést, annak időpontját,
  • a felvétellel kapcsolatos fellebbezés időpontját és iktatószámát,
  • a felvétel időpontját.

(A fentebb felsoroltak a jogszabály szerinti kötelező elemek.)

Óvodai előjegyzéshez szükséges okiratok

  • A gyermek (személyi azonosítója) születési anyakönyvi kivonata,
  • A gyermek lakcímet igazoló hatósági igazolványa,
  • A gyermek TAJ száma,
  • A gyermek oltási könyve→ helyett orvosi igazolás a védőoltásokról
  • Sajátos nevelési igényű gyermek esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének másolata,
  • A beírató szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványa,
  • Munkáltatói igazolás a körzetben dolgozó szülőtől, ha nem a körzetben lakik,
  • Tartós betegségről orvosi igazolás / amennyiben a szülő rendelkezik ilyen igazolással,
  • Magyar Államkincstár igazolás magasabb családi pótlékról / amennyiben a szülő rendelkezik ilyen igazolással.

Nem magyar állampolgár kiskorú óvodai beíratásánál a szülőnek igazolnia kell a fentieken kívül azt is, hogy milyen jogcímen tartózkodik a gyermek Magyarország területén, a jogszerű tartózkodást megalapozó okirat számát /Bevándorlási Hivatal általi dokumentumokkal/, lakóhelyének, tartózkodási helyének címét, anyja születéskori nevét, apja vagy törvényes képviselője nevét. [EMMI rendelet 90. § (3) bekezdés a) pont és Nkt. 41.§ (4) bekezdés a) - b) pont]

Nem magyar állampolgár óvodai ellátásra való jogosultsága az Nkt. 92. § (5) bekezdése szerint: a (3) bekezdésben szabályozott jog az (1) bekezdés b), c) pontjában meghatározottak alapján akkor gyakorolható, ha a szülő három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik.

A szülő, amennyiben azt az óvodai beiratkozás napján - az elektronikus elérhetőségének megadásával - kérte, elektronikus úton értesítést kap arról, hogy a gyermeke óvodai felvételt nyert vagy felvétele elutasításra került. [EMMI rendelet 20. § (1c) bekezdés] (Az értesítő megküldése mellett a határozatot is át kell adni, vagy postázni szükséges.)

Az óvodai felvétel szempontja:

  • A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti és az óvoda felvételi körzetében lakik.
  • A gyermek a három évet betöltötte és az óvoda felvételi körzetében lakik [Nkt. 49.§ (1)-(2) bekezdés].
  • A szülő az óvoda körzetében dolgozik[Nkt. 49.§ (2) bekezdés;] és ezt munkáltatói igazolás benyújtásával igazolja.
  • A gyermek sajátos nevelési igényű, a szakértői bizottság kijelölte az adott óvodát, s az óvodavezető befogadó nyilatkozatot adott /A sajátos nevelési igényű gyermeket abba az óvodába kell felvenni, amelyet kijelöltek, és a szakvéleményében szereplő szakellátás az adott óvodaalapító okiratban, mint kötelező feladatellátás szerepel/ [Nkt.47.§ (3) bekezdés].
  • A gyermek halmozottan hátrányos helyzetű (a harmadik életévét augusztus 31. napjáig betölti/betöltötte). [Gyvt. 20/C.§ (1) bekezdés; Gyvt. 67/A. § (2) bekezdés]
  • A gyermek felvételét a Gyámhatóság kezdeményezte.

Az Nkt. 2015. szeptember 1-jétől hatályos 8. § (2) bekezdése értelmében, a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt.

Az Nkt. 8. § (1) bekezdés értelmében az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelmét teljesítette.

A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol szülője dolgozik. [Nkt. 49.§ (2) bekezdés]

Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki életvitelszerűen az óvoda körzetében lakik (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító óvoda). [Nkt. 49. § (3) bekezdés].

Életvitelszerű ott lakásnak minősül, ha a gyermek a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében található ingatlant otthonául használja és az ilyen ingatlan a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában a gyermek lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként az óvodai beiratkozás első határnapját megelőző három hónapnál régebb óta szerepel. Amennyiben ez nem teljesül, vagy azok ellenére bármely körülmény alapján arra lehet következtetni, hogy a gyermek a nyilvántartásban szereplő lakhelyén vagy tartózkodási helyén nem életvitelszerűen lakik, úgy az óvodavezető […], vagy a fenntartó által szervezett bizottság jogosult felszólítani az óvodába jelentkező gyermek szülőjét, hogy az életvitelszerű körzetben lakás tényét akként igazolja, hogy a felszólítás kézhez vételétől számított 15 napon belül bemutatja a területileg illetékes védőnőtől származó, a védőnői ellátás igénybevételét igazoló nyilatkozatot. [Nkt. 49. § (3a) bekezdés].

Amennyiben az óvodavezető, illetve az általa vagy a fenntartó által szervezett bizottság felszólítás ellenére a szülő a védőnői nyilatkozatot nem mutatja be, úgy az óvodavezető, illetve az általa vagy a fenntartó által szervezett bizottság jogosult az életvitelszerűen körzetben lakást családlátogatás kezdeményezésével ellenőrizni. Amennyiben az óvodavezető, az általa, illetve a fenntartó által szervezett bizottság által javasolt legalább három időpont közül a gyermek szülője vagy törvényes képviselője egy alkalommal sem teszi lehetővé a családlátogatást, úgy vélelmezni kell, hogy a gyermek nem életvitelszerűen lakik a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében, és ennek alapján az óvodai felvétel megtagadható. [Nkt. 49. § (3b) bekezdés].

Egyedi méltányossági esetek: a gyermeket a szülő egyedülállóként neveli; a gyermeket időskorú neveli vagy a gyermekkel együtt a családban három vagy több gyermeket nevel és az óvoda felvételi körzetében lakik.

A kötelező felvételt biztosító óvoda az Nkt. 49.§ (3) bekezdése alapján a felvételt nem tagadhatja meg a 2015. év augusztus 31. napjáig 3 évet betöltő óvodaköteles körzetes gyermek [Nkt. 8. § (2) bekezdés] valamint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek esetében.

A szabad óvodaválasztás

A szabad óvodaválasztás akkor érvényesül, ha az óvoda betartotta a kötelező felvételi eljárási rendet, és e mellett rendelkezik még szabad férőhellyel.

Amennyiben a gyermek óvodakötelezettségén külföldön teljesíti, a szülő az Oktatási Hivatal honlapjáról letöltött/kitöltött , aláírt nyomtatványt elküldi az Otatási Hivatalnak!!!

Kesztölc, 2020-10-14